Az élelmiszer-pazarlás nem ritka jelenség, egy kutatás szerint évente 1,8 millió tonna étel megy veszendőbe Magyarországon.
„Az élelmiszerlánc minden szereplőjétől származik ennek a hulladékmennyiségnek a hozzátevője, így akár az agrárszektorból a gyártóktól, a kereskedelemtől és a vendéglátástól is, ennek a keletkezett élelmiszer-hulladéknak az 53 százaléka keletkezik a lakosságnál” – mondta Bodnárné Sándor Renáta, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. projektfelelőse az M1 Kék bolygó című műsorában.
Van, aki felhalmoz, és van, aki naponta vásárol
Tapasztalható a jelen helyzetben, hogy van, aki pánikszerűen elkezdett bevásárolni, és hagyja, hogy az érzelmei vezessék, és szinte egy háborús helyzetben érzi magát, elkezd túlságosan felhalmozni. Míg mások szinte homokba dugják a fejüket, és nem vesznek tudomást erről a helyzetről. Nem vállalnak felelősséget a környezetükért, ugyanúgy élik a hétköznapokat, mint a járvány előtt. Valahol a kettő között kellene megtalálni a középutat – közölte Zsigovits Angelika táplálkozástudományi szakember.
Hogy minél kevesebbet legyünk közösségben, akár két hétre előre is terveznünk kell, hogy mit főzzünk, mit vásároljunk.
Tanácsokkal segítenek
A Napi Táptudás blog kezdeményezésére táplálkozástudományi szakemberek közösen készítettek egy tájékoztató infografikát, amely segít a legégetőbb kérdéseket megválaszolni.
Fontos lenne, hogy otthon végiggondoljuk, a következő hetekben mit szeretnénk enni, és tudatosan válasszuk meg a hozzávalókat.
Egy négytagú család körülbelül hatvanezer forintot „dob ki az ablakon” évente. Ha beleszámítjuk az előállítási energia költségét vagy az élelmiszer megsemmisítésének díját, ez az összeg jóval magasabb lehet. Az is pazarlás, ha mindig a leghosszabb szavatossági idejű terméket vásároljuk meg, például az aznap estére tervezett túrós csuszához a tejfölt.
Legtöbbet az otthon elkészített ételekből dobunk ki, a másik nagy mennyiség a zöldség, gyümölcs, a harmadik pedig a pékáru, kisebb mennyiségben a felvágottak, tejtermékek – részletezte Bodnárné Sándor Renáta. Hozzátette, egy nemzetközi projekten dolgoznak, amelynek segítségével próbálják a lakosság figyelmét felhívni arra, hogy különbséget lehet tenni a minőség megőrzése és a fogyaszthatósági idő között, ezzel is csökkenteni lehet az élelmiszer-pazarlást.
Az élelmiszer-pazarlás csökkentésére kidolgozott STREFOWA projekt egyik kiemelt területe a második esély elnevezést kapta, vagyis a még megmenthető élelmiszereket újra kell tervezni, hasznosítani. A fontos feladatok között szerepel a gyerekek oktatása is, amely a leghatékonyabb eszköz a szemléletformálásra és a szokások megváltoztatására.
Forrás: M1, hirado.hu
