Több millió földtulajdonost érinthetnek és valamennyi gazdálkodó tevékenységét befolyásolhatják a földjogi szabályozás tervezett módosításai. A témával foglalkozó szakemberek kerekasztal-beszélgetésen járták körbe a földtulajdonlást, földvásárlást és földhasználatot érintő legfontosabb várható változásokat.
A birtokrendezési törvénycsomag elsődleges célja, hogy felszámolja az osztatlan közös földtulajdont, amely jelentősen gátolja a termőföldek hasznosítását.
Megoldásra váró probléma
„Több mint kétmillió fölött van a földtulajdonosok száma ma Magyarországon, és rengeteg az osztatlan földtulajdon, és ez egy olyan konstrukciónak az eredménye, amely még a rendszerváltáskor kezdődött a kárpótlási jegyekkel, és ezt a mai napig cipeli magával az agrártársadalom. Ezt a problémát kell megoldani” – mondta az M1 Magyar gazda című műsorában Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője.
Az osztatlan közös földtulajdon felszámolása valószínűleg hatással lesz a termőföldárak és a haszonbérleti díjak alakulására is.
„Ezek az elaprózódott tulajdonok, nagyon pici területek, amiken szinte lehetetlen gazdálkodást folytatni. Rekordnak számít az a
fél négyzetméter, amelynek két tulajdonosa van,
tehát értelemszerűen ezeket meg kell tudni szüntetni. Ezzel szemben az öt–tíz vagy az ennél nagyobb hektáros területek jóval értékesebbek, hiszen azokon már hatékony gazdálkodást lehet folytatni” – tette hozzá.
A tervek között szerepel az ismeretlen tulajdonban lévő birtokok helyzetének rendezése is. Az új jogszabályok várhatóan megnövelik a termőföld iránti keresletet, ami azt eredményezi, hogy a föld ára az európai szinthez közelít majd.
„Európán belül a hátsó egyharmadban helyezkedünk el az árakat illetően, ilyen értelemben is van tere a további emelkedésnek. Az árakban is és a bérleti díjakban is nagy a szórás. A termőföld átlagára 2018-ban másfél millió forint volt hektáronként. Azt kell látni, hogy ebben benne vannak azok a területek is, amik a legalacsonyabb díjon cserélnek gazdát, jellemzően 6-7 százezer forinttól indulnak, egészen 5-6 millió forint per hektárig” – mondta Sáhó Ákos.
A földörökléssel kapcsolatos módosítások elősegíthetik az agráriumban a generációváltást, illetve a tervek szerint megakadályozzák majd a birtokok elaprózódását. A földöröklésen túl a gazdaság átadásának szabályozása is fontos kérdés.
„Az osztatlan közös tulajdon problémájának a megoldása aktuális. Az egyik eleme az öröklési szabályok kezelése, viszont az egésznek az alapja a gazdaság átadásának a problematikája. A jövőben egyre kevesebbszer fordul elő, hogy egy gazdaságot egy közeli hozzátartozó örökös veszi át” – mondta Pásztor Tamás, a Vetőmag és Szárító Kft. ügyvezetője.
Új módszert alkalmaz a Magyar Államkincstár
A beszélgetésen szóba került az az új technológia is, amellyel a jövőben felmérik a táblák nagyságát a területalapú támogatások kiszámításához.
„Jelenleg a területalapú támogatásokat mintavételes helyszínellenőrzéssel ellenőrizzük, ez a jövőben jelentősen meg fog változni,
távérzékeléses monitoring-ellenőrzés lesz,
ami műholdas felvételre alapozza az ellenőrzést. Ez az igényelt területek száz százalékát le fogja fedni, és csak kétes esetekben lesz szükség a jövőben a klasszikus értelemben vett helyszíni ellenőrzésekre” – mondta Kondra Laura, a Magyar Államkincstár elnökhelyettese.
hirado.hu
