Európának szüksége van az orosz energiára és nem tud leszakadni az oroszokról – ez derül ki az adatokból. Az olajtermékekre vonatkozó februári embargó óta például az Európai Unió csaknem ugyanannyi orosz eredetű gázolajat hozott be Európába, mint korábban, csak épp kerülőúton és drágábban. A kereskedők ugyanis rendre kijátsszák a szankciókat. Magyarországra rendben érkezik az orosz gáz és a kőolaj.
Megfelelő nyomást mutat az óra a zsanai gáztárolóban, ahová folyamatosan érkezik a Gazprom által szállított gáz a Török Áramlaton keresztül. A legtöbb nyersanyag – évi 3,5 milliárd köbméter – ezen a vezetékrendszeren át jön Magyarországra. Ennek is köszönhető, hogy a hazai gáztárolók töltöttségi szintje már meghaladta a kétharmadot.
Százhalombattán, a Mol legnagyobb finomítójában az M1 felvételein éppen az aznap érkezett nyersanyag mennyiséget ellenőrzik. Itt is minden rendben, akadály nélkül folyik az orosz kőolaj a csővezetékekben.
De nem csak hozzánk érkezik orosz energia, hanem Nyugat-Európába is, méghozzá a szankciók ellenére, amelyet az olajkereskedők rendre megszegnek.
„Önmagában semmi meglepetés nincs, hogy a szankciókat bizonyos mértékben kijátsszák” – fogalmazott Hortay Olivér.
A Századvég elemzője a Kossuth Rádióban azt mondta, ennél sokkal nagyobb meglepetés, hogy igen jelentős orosz alapanyag jut az embargó ellenére Európába. De az is figyelemreméltó, hogy a szállító vállalatok milyen könnyedén képesek kijátszani a büntető intézkedéseket.
„Például a februári olajtermékekre vonatkozó embargó óta az Európai Unió csaknem ugyanannyi gázolajat vásárol, orosz eredetű gázolajat, mint korábban, csak azt kerülő úton teszi, elsősorban Indián keresztül. India korábban nem volt különösen meghatározó szereplője a nemzetközi olajkereskedelemnek, mostanra India vált a legnagyobb vásárlójává Oroszországnak, és a legnagyobb beszállítójává az Európai Uniónak” – fogalmazott Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
Ez úgy lehetséges, hogy az orosz nyersolajat Indiába szállítják, ott feldolgozzák, és immár gázolajként szállítják Európának. Ebből könnyen leszűrhető, hogy az unió, ahogy egyelőre Magyarország is, nincs meg orosz energia nélkül. Ugyanakkor hazánk folyamatosan keresi az alternatív lehetőségeket, elsősorban a gáz esetében.
A Fekete-tenger mélyén, Európa talán legnagyobb gázlelőhelyén hamarosan megkezdik a nyersanyag kibányászását.
Várhatóan egy évtizeden keresztül évi 8 milliárd köbméter földgázt hoznak majd a felszínre. Ebből a mennyiségből az előzetes információk alapján Magyarországnak is jut, akár évi 1–2 milliárd köbméter is. Így újabb forrással bővülhet Magyarország energiaellátása.
Az M1 felvételein Magyarország legújabb napelemparkja látható. A kormányszóvivő a beruházás átadóján azt mondta: többek között az ilyen fejlesztésekkel lehet garantálni az ország energiabiztonságát, és ami nagyon fontos: a rezsivédelmet.
„Nagyon fontos, hogy a brüsszeli nyomás ellenére meg tudjuk őrizni a rezsicsökkentésnek az eredményeit, úgyhogy közben a növekvő energiaigényeknek, és persze ezzel párhuzamosan a klímapolitikai céloknak is meg tudjunk felelni, tehát ez egy nagyon komplex feladat: az energiabiztonságunk maradjon meg, a rezsicsökkentést fenn tudjuk tartani, és közben pedig feleljünk meg a klímapolitikai, zöld céljainknak” – közölte Szentkirályi Alexandra.
Magyarország a felhasznált energiájának 76 százalékát importálja. Ennek csökkenéséhez járulhat hozzá a napelem erőművek mellett például Paks 2 megépítése is.
Forrás: hirado.hu
