Heteken keresztül az aggasztotta a nyugati világot, mi történik, ha Oroszország lerohanja Ukrajnát. Most pedig a jelek szerint inkább az nyugtalanítja az európai vezetőket, mi történhet akkor, ha adott esetben Ukrajna kerül ki győztesen a háborúból. Ez az oka annak, hogy mielőbbi tűzszünetet sürgetnek.
Az orosz csapatok egyes általuk, korábban elfoglalt területekről történt kiszorításában elért kijevi sikerek elsősorban Franciaország, Németország és Olaszország vezetőit arra a következtetésre késztették, hogy Ukrajna korábban elképzelhetetlennek tűnt győzelme mostanra kézzelfogható lehetőséggé vált.
A Politico amerikai hírportál európai kiadásának szerint noha az európai vezetők nyilvánosan rokonszenveznek Ukrajna küzdelmével, tartanak attól is, hogy – Emmanuel Macron francia elnök múlt heti szavaival élve – Oroszország „megalázása” számos új problémát okozhat. Az egyik legfőbb aggodalom az, hogy Ukrajna esetleges győzelme Oroszország destabilizálásához vezethet, ami az országot még kiszámíthatatlanabbá tenné, és az energiaellátás normalizálása még inkább elérhetetlenné válna.
A lap által idézett nyugati diplomáciai források szerint ez az oka annak, hogy egyes nyugat-európai fővárosokban minden feltűnés nélkül a konfliktus egyfajta „presztízsmentő” megoldását részesítik előnyben még akkor is, ha ez Ukrajnának egyes területei elvesztésébe kerülne.
Noha mind Macron, mind Olaf Scholz német kancellár korábban többször is azt hangoztatta, hogy Ukrajna joga meghatározni a harci cselekmények beszüntetésének feltételeit, a közelmúltban már nem titkolták, hogy előnyben részesítik a tűzszünetet, mégpedig minél előbb.
„Nem állunk háborúban Oroszországgal” – idézte a hírportál Macron strasbourgi, az Európai Parlament előtt elhangzott kijelentését. A francia elnök arra is utalt, hogy Európa kötelessége Ukrajna támogatása a tűzszünet, azt követően pedig a béke elérése érdekében.
Hasonlóan nyilatkozott a napokban a német kancellár is, aki Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott hosszú telefonbeszélgetést. Twitter-üzenetében Olaf Scholz hangsúlyozta, hogy három fontos feladatot említett Putyinnak, ezek közül az egyik az Ukrajnával való mielőbbi tűzszünet volt.
Mario Draghi olasz miniszterelnök a közelmúltban Washingtonban a Joe Biden amerikai elnökkel tartott találkozója után ugyancsak azt hangoztatta: elérkezett az idő arra, hogy megkezdjék a gondolkodást a béke helyreállításáról.
„Folytatnunk kell Ukrajna támogatását, és nyomást kell gyakorolnunk Moszkvára, de
mindkét félnek fel kell tennünk a kérdést, miként állítható helyre a béke” – fogalmazott az olasz kormányfő. Draghi szerint gondolkodni kell a tűzszünet lehetőségéről, és arról, hogy ismét hitelt érdemlő tárgyalások kezdődjenek a felek között.
A Politico utalt arra, hogy az Európai Unió három legnagyobb országának vezetői szinte azonos álláspontra helyezkedtek a tűzszünet megteremtése, illetve a béketárgyalások megkezdése kapcsán, mégpedig akkor, amikor a jelek szerint Ukrajna kerekedett felül a háborúban.
Ilyen körülmények között a trió most mindenekelőtt az ukrajnai vezetőkre igyekszik nyomást gyakorolni a tárgyalások érdekében.
Az európai vezetők álláspontja nincs összhangban az amerikaival. Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a közelmúltban Kijevben tett látogatása során meggyőződésének adott hangot, hogy Ukrajna „képes megnyerni a háborút”.
Egy, a közelmúltban a 27 uniós tagállamban végzett közvélemény-kutatás arról tanúskodott, hogy az Oroszországgal való diplomáciai erőfeszítések folytatásának támogatása jóval erősebb Franciaországban, Németországban és Olaszországban, mint az Egyesült Államokban vagy épp a tagállamok közül Lengyelországban.
Forrás: infostart.hu
