Európai bölények az Őrségi Nemzeti Parkban

csodalatosmagyarorszag.hu

Az európai bölény a szarvasmarhafélék családjába tartozik. Közvetlen rokona az amerikai bölény, ami -bár hasonló hozzá- egy másik faj. Kérődző állat, növényevő, a legnagyobb testű, európai szárazföldi emlős. Két alfaja a síkvidéki (Bialowiezai) és a hegyvidéki (Kaukázusi) bölény. Valamikor kisebb csordákban élt, amik télre összeálltak táplálkozni. A bikák esetenként az 1 tonnás súlyt is elérhetik, de általában 6-800 kilogramm körüliek. A tehenek 300-400 kilogramm közöttiek. Mind a két nemnek van szarva, a bikáké erőteljesebb, vastagabb. A bölények 4 éves korban válnak ivaréretté. A bikák körülbelül 8-10 éves korukig aktívak. A tehenek akár 20 éves korukig minden évben vetnek egy borjat. Nagy területeket bejárnak, a fűfélék mellett szükségük van a fák hajtásának, lombjának és kérgének fogyasztására is.

Története
A bölény egészen a 18. századig vadon előfordult a Kárpát-medencében, utoljára Erdélyben élt. A középkorban még vadásztak rá, királyi kiváltság volt a legnagyobb testű, európai szárazföldi emlős elejtése. A kontinens nyugati feléről már korábban kihalt, utoljára a lengyelországi Bialowieza őserdőben maradt állomány, amelynek sorsát aztán az első világháború pecsételte meg. Így az európai bölény síkvidéki alfaja kipusztult, hegyvidéki alfajának utolsó szabadon élő példányát pedig az 1920-as években lőtték ki a Kaukázusban. A fajt az utolsó 12, vadasparkokból, állatkertekből összegyűjtött példány szaporításával mentették meg a teljes kipusztulástól. Az első állatokat 1952-ben engedték szabadon Bialowieza-ban, azóta újra megtalálhatók a természetben. Körülbelül 600 példány az erdő lengyel, további 600 pedig a fehérorosz részén él szabadon. Manapság félvad körülmények között Európa-szerte számos helyen megtalálható ez a különleges állat, nagyjából 6 ezer példány él belőle a világon.

Miért kerültek bölények az Őrségi Nemzeti Parkba?
Egyrészt szeretnénk bemutatni a nemzeti parkban azokat az állatokat, amelyek korábban itt éltek, részei voltak a természetnek. A növényevő nagyemlősök közül ilyen az európai bölény.
Másrészt egy nemzeti parknak mindig van ún. vadon területe is, ahol a természet az úr és az ember nem avatkozik bele az itt zajló folyamatokba. Egy ilyen vadon terület működéséhez lehetőség szerint biztosítani kell annak valamennyi elemét, de legalábbis törekedni kell erre. Ebben a rendszerben, egy olyan, kétharmad részben erdősült tájban, mint az Őrség, fontos szerepe van a valaha itt is élt európai bölénynek. A másik nagy célunk így a bölényekkel az, hogy -szigorúan kerítés mögött- hagyjuk őket “érvényesülni” az őrségi tájban. Igyekszünk számukra a bemutatóhelynél nagyobb területet bekeríteni, ahol tanulmányozni tudjuk szerepüket a természetben.

Milyen hatással vannak a természetre a bölények?
A bölény is olyan állat, amelyik aktívan alakítja a környezetét, amellyel egyúttal más élőlényeknek is élőhelyet biztosít. A bölények alapvetően erdei környezetben élnek, akik viszont a körülöttük lévő tájat mozgásukkal, taposásukkal, táplálkozásukkal alakítják, módosítják. A fás szárú növényeket eszik, kiritkítják a zárt erdőket, tisztásokat hoznak létre, amelyek jelentős környezeti változások. A taposásukkal, a fák kidöntögetésével a talajfelszín is átalakul, felszabdalttá válik. Olyan élőhelyek alakulnak ki, amelyek a bölény nélkül nem tudnának.

Mikor és hogyan érkeztek ide az állatok?
2017-ben kapcsolatba léptünk a szlovák államerdészettel. Kistapolcsányban az ’50-es évek óta tartanak félvad körülmények között bölényeket, tőlük vásároltunk tizenegy állatot, egy pedig 2016-ban a Kőrös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságtól érkezett. Teheneket hoztunk, egyéves borjakkal. A szállítás sok szervezést igényelt, egy izgalmakkal teli, felejthetetlen munka volt. Az állatok altatását egy vadállatokra specializálódott állatorvosokból álló nemzetközi csapat végezte. Egyenként, kézzel raktuk fel őket a kamionra, majd ébredésüket követően indultunk velük haza.

Melyik alfajba tartoznak az őrségi bölények?
A hegyvidéki (Kaukázusi) alfaj vérvonalához tartoznak az állataink, amit ma egész pontosan síkvidéki-kaukázusi vonalnak hívnak. Ez a ritkább és azért nem tiszta vérű, mivel az ember a kaukázusi alfajt egy bika kivételével teljesen kipusztította. Ez a bika a faj megmentésére létrehozott program keretében három síkvidéki tehenet fedezett, tőlük származik ennek a vérvonalnak minden egyede. Leszármazottaikat mindig úgy párosítják, hogy a hegyvidéki jelleg lehetőség szerint megmaradjon. Az őrségi bölények is tőlük származnak, és a szaporítás miatt bennük is van síkvidéki vér is. Magyarországon máshol nem látható ebből a vérvonalból származó bölény.

Hol láthatók a bölények?

A nemzeti park bölényei szabadon megtekinthetők Szalafőn, az Őrségi Népi Műemlékegyüttes mögötti területen. Veszélyes állatok, kizárólag az elektromos kerítés mögül figyelhetők meg!

orseginemzetipark.hu