Európa egyik legsikeresebb védekezése volt a magyar

A kép forrása: pestisracok.hu

Európai szinten az egyik legsikeresebbnek nevezte a koronavírus-járvány elleni magyarországi védekezést Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki online sajtótájékoztatóján.

Olaszországgal és más nyugat-európai országokkal is összehasonlítva Magyarország ugyanazokat az intézkedéseket az első fertőzés megtapasztalása után lényegesen korábban hozta meg, ennek köszönhető, hogy “a magyar számok lényegesen jobbak” – mondta a miniszter, kiemelve ugyanakkor, hogy a megfelelő időben hozott jó döntések semmit jelentettek volna, ha az emberek nem tartják be a szabályokat.

Úgy értékelt: a járványügyi védekezés sikerrel zárult első fázisának legnagyobb eredménye, hogy a vírus tömeges elterjedését egyelőre sikerült megakadályozni. A járványveszély azonban továbbra is fennáll, az egyensúly törékeny – hangsúlyozta.

Gulyás Gergely közölte: a kormány jövő kedden nyújtja be az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amelyben kéri a rendkívüli jogrend megszüntetéséről és az egészségügyi járványügyi készültség fenntartásáról szóló döntés meghozatalát. Jelezte, az operatív törzs fennmarad.

Hozzátette, a veszélyhelyzeten túlnyúló kormányrendeletek fenntartását is törvényben kell rendezni.

Gulyás Gergely elmondta azt is: a gazdasági intézkedésekkel 221 ezer munkahelyet sikerült megvédeni.

Kifejtette: 100 ezerrel megemelik a közfoglalkoztatottak keretét, 3 ezer új állás jön létre a honvédségnél, a bértámogatási program keretében 106 ezer munkavállalóra nyújtottak be kérelmet, a beruházásösztönzési programban pedig 97 600 munkahely megőrzését vállalták cégek. Álláskeresési járadékban 101 ezren, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban 71 ezren részesülnek, a kutatásfejlesztési munkakörben dolgozók utáni kedvezményre 9300-an jelentkeztek – ismertette.

Azzal kapcsolatban, hogy Németország és Franciaország 500 milliárd eurós alapot javasol a járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására, a Miniszterelnökség vezetője azt mondta: a legfontosabb, hogy a közép-európai országok, a visegrádi államok (V4), azon belül Magyarország nyerjen ezen a megegyezésen. Ehhez az kell, hogy figyelembe vegyék a kohéziós támogatásoknál is alkalmazott alapelveket, azaz a támogatásnál a rászorultság, az ország gazdasági fejlettsége legyen az egyik fontos tényező. A gazdaság helyreállításánál ugyanis azokra az országokra különösképpen kell gondolni, amelyek alacsonyabb bázisról indulnak – magyarázta.

Megjegyezte, ma még alapvető kérdésekben van vita, az EU ugyanis ezt az 500 milliárd eurót 30 éves hitelfelvétellel akarja a tagállamok rendelkezésére bocsátani. Így abban egyelőre nincs egyetértés, hogy ez a forrás hitelként vagy támogatásként fog érvényesülni.

Az EU csúcstalálkozója június 18-án lesz, ahol a javaslatokról tárgyalnak, előtte pedig – várhatóan június 8-án – a V4-kormányfők Brnóban találkoznak a közös álláspont kialakítása érdekében.

Kérdésre közölte: a tervek szerint amíg szükség van járványügyi készültségre, addig fennmarad a kórházparancsnoki rendszer is.

Arra a kérdésre, hogy töretlen-e Orbán Viktor miniszterelnök bizalma Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere iránt, Gulyás Gergely azt felelte: sikeres járványügyi védekezés után az egészségügyet felügyelő miniszternek köszönetet szoktak mondani, nem pedig támadni őt.

A rendezvénytilalommal kapcsolatban arról beszélt, örülne, ha június elejétől-közepétől a kisebb rendezvényeket meg lehetne tartani szigorú biztonsági intézkedések mellett. Példaként említette a szabadtéri sportrendezvények látogatását, továbbá zárt térben – 3-4 szék kihagyásával – színházi előadások, hangversenyek megtartását, de jelezte, döntés erről még nem született.

A miniszter egyelőre kivárást javasolt a tervezett külföldi nyaralásokat illetően. Magyarország célja, hogy mielőbb megnyissa határait a szomszédos országok felé és felől, ha ez biztonságos – mutatott rá.

Azt is mondta egy másik felvetésre, hogy Karácsony Gergely főpolgármester véleményét ezután is kikérik a budapesti járványügyi helyzet fontos kérdéseiben.

Az augusztus 20-ai fővárosi tűzijáték ügyében a miniszter azt közölte: ha a járványügyi helyzet lehetővé teszi, akkor jó és indokolt döntés egy nagy, turizmusélénkítő, 3-4 napos budapesti Szent István-napi program megrendezése.

A beszerzett lélegeztetőkészülékek minőségéről szóló egyes sajtóhírekre úgy reagált: a Semmelweis Egyetem az innovációs tárca megbízásából – négy hazai orvosképző egyetem nevében – egy felmérést bonyolított le, amelynek az volt az eredménye, hogy a beszerzés megfelel az egyetemi kórházi igényeknek és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásának, amely a koronavírusos betegeknél kifejezetten úgynevezett noninvazív módszerek alkalmazását javasolja. Az egyetemek 56 noninvazív és 140 invazív lélegeztetésre alkalmas gépet is kaptak a legsúlyosabb állapotban lévő fertőzöttek kezeléséhez – tájékoztatott, visszautasítva, valótlannak nevezve a témában megjelent cikket.

A Budapest-Belgrád közötti vasútvonal fejlesztése ügyében azt közölte: elég könnyű belátni, hogy munkahelyteremtő beruházásról van szó, így igenis összefüggésben van a koronavírus-válság leküzdésével.

Arról, hogy érkezett-e már bocsánatkérés a diktatúrázás, nácizás miatt, azt mondta: nem naivak, de kitartóan reménykedve várják azokat. Magyarországgal szemben egy olyan gyalázatos kampányt folytattak sokan, amelynek semmilyen alapja nem volt – fogalmazott. Az Európai Bizottság véleménye is ezt támasztja alá, illetve a magyar kormány szándéka, hogy a veszélyhelyzeti felhatalmazást visszaadja – mondta.

Felszámoljuk a tranzitzónákat

A kormány felszámolja a tranzitzónákat, csak az ország határain kívül, külképviseleteken lehet menekültügyi kérelmet benyújtani – mondta Gulyás Gergely.

A tárcavezető közölte: az intézkedés végrehajtása folyamatban van, négy ember, akik idegenrendészeti őrizetben voltak, abban is maradnak, 280 embert menekültügyi befogadóállomásra visznek. A Belügyminisztérium, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium az Igazságügyi Minisztériummal együttműködve megteszi a szükséges lépéseket – tette hozzá.

Közölte: a tranzitzóna olyan megoldás volt, amely megvédte Magyarország határait, és sajnálatos az Európai Bíróság ez ügyben hozott ítélete. Mivel Magyarország köteles betartani az ítéletet, nem tehet mást, mint hogy megszünteti a tranzitzónákat – mondta.

Heiko Maas német külügyminiszter egy nyilatkozatára reagálva Gulyás Gergely kifejtette: mindenképpen fontos következtetése a politikusnak, hogy nem bízik abban, hogy olyan elosztási mechanizmus jöhetne létre, amelyben valamennyi EU-tagállam részt vesz. Ez a magyar diplomácia komoly győzelme, sokat tettek azért, hogy egyértelmű legyen: Magyarország nem kötelezhető arra, hogy engedje másoknak megmondani, kikkel éljünk itt együtt – fogalmazott. Hozzátette: Magyarország ugyanakkor részt vesz a migráció elleni küzdelemben, ennek része a Hungary Helps Program is.

A miniszter kitért rá: az Európai Parlamentben (EP) ellenzéki képviselők az ország érdekeivel szemben politizálnak, ezt tették az elmúlt hónapokban is, a járvány elleni védekezés idején. Az uniós költségvetéssel kapcsolatban is látni ilyen igyekezetet a részükről, de nem az EP, hanem az uniós állam- és kormányfők fogadják el a büdzsé érdemi részeit – magyarázta.

Az Európai Bizottság Magyarországról szóló országjelentéséről a tárcavezető elmondta: a dokumentumnak gazdaságpolitikát kellene csak kizárólag értékelnie, így azokat a megállapításokat, amelyek ezen túlmutatnak, irrelevánsaknak tekintjük.

Sok kedvező megállapítás van a jelentésben, például az, hogy a magyar munkanélküliségi ráta a válság idején is alacsonyabb maradt, mint az európai átlag – közölte.

Megjegyezte: ugyanakkor a jelentésben nem jut kellő hangsúly arra, hogy mennyi pénzt hagytak a cégeknél és a családoknál a hiteltörlesztések felfüggesztésével, pedig a magánszemélyek mintegy 60 százaléka élt ezzel a lehetőséggel, így ez az intézkedés 1800 milliárd forintot hagyott a családoknál.

Gulyás Gergely az egyszer használatos műanyagok kérdéséről elmondta: az uniós kötelezettségnek eleget téve be fogják tiltani ezeket, de a jelenlegi járványhelyzetben garanciára van szükség, hogy az ezzel összefüggő munkahelyeket meg tudják védeni. Az EU is későbbre ígért tájékoztatást a menetrendről, ezt érdemes megvárni, utána egyeztetnek az érintett vállalatokkal – magyarázta.

A különleges gazdasági övezetekről szóló törvényjavaslatot érintő felvetésre a miniszter azt mondta: az előterjesztésben világosan benne van, hogy a megyei közgyűlés a hatáskörébe tartozó területen határozhat csak, így a megyei jogú városokra – amelyekre nem terjed ki a megyei önkormányzat hatásköre – nem vonatkozik az indítvány. A fővárosnál sincs szükség ilyen szabályozásra, a kerületek ugyanis kellően nagy egységek az önálló döntéshez – tette hozzá. A törvényjavaslatot indokolva hangsúlyozta: az válik lehetővé, hogy kisebb települések esetében egy nagyobb iparűzésiadó-bevételt több helység között osszanak el.

A jövő évi költségvetés benyújtásának késedelméről elmondta: egy hetet csúsztak, azért, hogy az áprilisi gazdasági adatok is rendelkezésre álljanak. A 2021-es büdzsét jövő kedden nyújtják be, a kormány hétfőn bólint rá véglegesen. Reményeik szerint június végén, július elején el tudja fogadni azt az Országgyűlés – közölte. Idén továbbra is 3 százalékos recessziót jósol a Pénzügyminisztérium, az inflációs adat pedig szerepelni fog a benyújtott javaslatban – jelezte Gulyás Gergely.

Egy a roma szegregációra vonatkozó kérdésről a tárcavezető elmondta: ez fontos téma, érdemes tenni ellene, de az látható, hogy hiába újítanak fel iskolákat és javítják az oktatás színvonalát, vannak települések, ahol a nem cigányok elviszik a gyerekeiket az iskolákból. Itt rendre és fegyelemre van szükség, ezért az iskolarendőrség megerősítésével foglalkozik a kormány – közölte. Hozzátette: Magyarország nem lehet sikeres, ha a cigányságnak a felzárkózás esélyeit nem tudják garantálni, és a rendszerváltoztatás óta a jelenlegi kormány sokat tett azért, hogy a cigányság munkához jusson.

Egy a pécsi stadion lehetőségét firtató kérdésre Gulyás Gergely úgy válaszolt, kormánydöntés egyelőre nincs, de minden képviselői igényhez igyekeznek pozitívan viszonyulni, ha az a helyi közösségek érdekeit szolgálja.

(MTI, kormany.hu)