EUrológus: Magyarország és Lengyelország vétózott, így nem jött létre a jogállamiságról szóló közös uniós álláspont

A kép forrása: biztonsagpolitika.hu

Az Általános Ügyek Tanácsának keddi, brüsszeli ülésén a miniszterek között nem volt egyetértés az éves jogállami párbeszédről, melyet a finn uniós elnökség egy ambiciózus éves jelentésnek szánt volna a jogállamisági problémák ellen – adja hírül az Index EUrológus blogja. A 28 tagállamból 26 ország támogatta vagy nem ellenezte a megállapodás szövegét, a két vétó Magyarországtól és Lengyelországtól érkezett – közlik. Végül a finn soros elnökség csak a saját nevében adott ki egy közleményt.

Magyarország nem ért egyet az unió soros elnökségét betöltő Finnország javaslatával, amely alapján az Európai Unió feladná a jogállamiságról szóló, valódi kormányközi párbeszéden alapuló mechanizmusát – jelentette ki az igazságügyi miniszter Brüsszelben, az uniós tagállamok általános uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek keddi ülését követően. Varga Judit magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, a jogállamiságot vizsgáló folyamatot tekintve Magyarország egy bevált, kormányközi párbeszédre épülő, eddigi jól működő, a jogállamisági alapelveket figyelembe vevő mechanizmus megtartását támogatja.

Egyre gyakrabban használják egyféle „politikai fegyverként” a jogállamiságot, és ez végül „teljesen hiteltelenné teszi azt általános, közös értékként” – hangoztatta Varga Judit az Euronews hírcsatorna honlapján kedden publikált írásában. Az igazságügyi miniszter kitért az európai uniós tagállamokon belüli jogállamisági helyzet monitorozásáról, valamint a közösségi források feltételekhez kötéséről szóló javaslatokra, amelyek szerinte teljességgel ellentétesek az alapszerződésekkel, az Európai Bizottságnak ugyanis nincs általános hatásköre e területeken. INDEX.HU, MTI