Továbbra is lesznek éves fejlesztési keretek
Az új EU-ciklus egyik alapvető fontosságú jogszabálya a 256/2021. (V. 18.) számú kormányrendelet, amely „a 2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről” címet viseli és tartalma megerősíti azt, hogy nem tervez alapvető intézményrendszeri, szerkezeti változásokat a kormány az új fejlesztési ciklusban ahhoz képest, ahogy már egyébként is működtek a dolgok a 2014-2020-as időszakban.
A pályázók tájékozódását, üzleti tervezését tehát továbbra is segíti majd a pályázatok menetrendjét (Operatív Programonként) rögzítő éves fejlesztési keret (éfk), amelyet egy-egy kormányhatározatban kell majd közzétenni. Ez a pályázati menetrend tartalmazza majd a tervezett felhívás a) azonosító jelét, b) címét, c) keretösszegét, d) vonatkozásában alkalmazott projektkiválasztási eljárásrendet, e) meghirdetésének tervezett idejét.
Az adott programból finanszírozni tervezett kiemelt projekt esetén a) felhívásának azonosító jelét, b) címét, c) támogatást igénylője nevét, d) indikatív támogatási összegét, e) támogatási kérelme benyújtásának várható időpontját, f) szakmai elvárásait egyedi kormányhatározat állapítja meg.
Lényeges, hogy a felhívás keretösszege nem lehet ötmilliárd forintnál kisebb (az előző ciklusban 1, illetve 3 milliárd volt az alsó határ a különböző pályázati konstrukcióknál), csak akkor, ha a) közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusból ez következik, b) a támogatási kérelmek kiválasztása területi kiválasztási eljárásrend alkalmazásával történik, c) az irányító hatóság a felhívás keretösszegének alátámasztása során részletes indokolást ad az eltérésre, vagy d) a felhívást a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz keretében hirdetik meg.
Az alábbiakban néhány fontosabb szakmai témát emelünk csak ki a krományrendeletből, amely a pályázók és a pályázati tanácsadók számára is lényegesek lehetnek, érdemes a teljes közel 100 olalas jogszabályt is átnézni a szabályszerű forrásfelhasználás érdekében.
A pályázatok meghirdetésének módja
A 74. § szerint
- (1) a pályázatoknál továbbra is a) egyszerűsített, b) standard, c) kiemelt vagy d) területi kiválasztási eljárásrend határozható meg.
- (2) Az irányító hatóság a (3)–(5) bekezdés szerinti kivétellel a felhívásban egyszerűsített kiválasztási eljárásrendet vagy standard kiválasztási eljárásrendet határoz meg.
- (3) Egyszerűsített kiválasztási eljárásrendet kell meghatározni a) feltételesen vissza nem térítendő támogatás esetén, vagy b) ha a projektek lehetséges elszámolható összköltsége nem haladja meg a háromszázmillió forintot és a felhívás keretében mikro-, kis- és középvállalkozás is benyújthat támogatási kérelmet.
- (4) Kiemelt kiválasztási eljárásrendet kell meghatározni, ha a) az irányító hatóság az éves fejlesztési keretben meg kívánja határozni a projekt címét, a támogatást igénylőt, az indikatív támogatási összeget, a projekttel kapcsolatos szakmai elvárásokat és a projekt benyújtásának várható időpontját, valamint b) a projekt közfeladat vagy általános közérdekű feladat ellátására irányul és nemzetgazdasági érdeket szolgál.
- (5) Területi kiválasztási eljárásrendet kell meghatározni területi program esetén.
- (6) A kutatás-fejlesztésre és innovációra irányuló felhívás esetén az irányító hatóság a (3) bekezdés b) pontja szerinti feltételek fennállása esetén is alkalmazhat standard kiválasztási eljárásrendet.
A felhívások elkészítése során figyelemmel kell lenni arra, hogy a támogatási kérelemben
- egyszerűsített kiválasztási eljárásrend esetén egy mérföldkövet kell tervezni,
- b) standard kiválasztási eljárásrend esetén
- ba) egy mérföldkövet kell tervezni, ha a projekt megvalósítása nem haladja meg az egy évet és a támogatható tevékenységek száma nem haladja meg a kettőt,
- bb) legalább egy, legfeljebb hat mérföldkövet kell tervezni, ha a projekt megvalósítása meghaladja az egy évet vagy a támogatható tevékenységek száma meghaladja a kettőt,
- c) kiemelt kiválasztási eljárásrend esetén legalább két, legfeljebb hat mérföldkövet kell tervezni,
- d) az a)–c) ponttól eltérően a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz vonatkozásában évente legalább egy mérföldkövet kell tervezni, ha a projekt megvalósítása eléri az öt évet.
Az irányító hatóság a felhívásban értékelési szakaszokat, az értékelési szakaszok között szünetet határozhat meg.
Ha a felhívás feltételesen vissza nem térítendő támogatási formát alkalmaz, a felhívás kidolgozása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a) csak mérlegelést nem igénylő értékelési szempontot lehet meghatározni, b) a hiánypótlás, tisztázó kérdés lehetőségét biztosítani szükséges, c) konzorcium nem nyújthat be támogatási kérelmet, és d) biztosítéknyújtási kötelezettség nem írható elő.
A felhívás meghirdetése
Az uniós források felhasználásáért felelős miniszter (a Miniszterelnökséget vezető miniszter)
A FELHÍVÁSTERVEZETET TÍZNAPOS HATÁRIDŐ BIZTOSÍTÁSÁVAL TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE BOCSÁTJA A WWW.PALYAZAT.GOV.HU OLDALON.
Az irányító hatóság a társadalmi egyeztetés során beérkezett véleményeket a www.palyazat.gov.hu oldalon tekintheti meg.
Az irányító hatóság a felhívástervezetet a beérkezett vélemények figyelembevételével véglegesíti. Ezt követően jön még egy minőségbiztosítási és belső értékelési szakasz és utána lehet meghirdetni a pályázatot.
A felhívás módosítása
- (1) Az irányító hatóság szükség esetén módosítja a felhívást és elkészíti az erről szóló közleményt.
- (2) Ha a módosított felhívás közzététele a) a támogatási kérelem benyújtásának első lehetséges napját megelőző nyolc napon belül történik, akkor a támogatási kérelem benyújtása legkorábban a módosított felhívás közzétételét követő nyolcadik napon lehetséges, b) a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszakban történik, akkor a módosított felhívás közzétételét követő legalább nyolc napig biztosítani kell a támogatási kérelem benyújtásának lehetőségét.
- (3) A (2) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni, ha az irányító hatóság a felhívás módosítása során a támogatási kérelem benyújtását felfüggesztette vagy a felhívást lezárta.
- (4) Az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti dokumentumokat megküldi a miniszter részére minőségbiztosítás és közzététel céljából.
Lényeges szabály, hogy ha a felhívás módosítása esetén a kitöltőprogram módosítása is szükséges, a módosított felhívás csak a módosított kitöltőprogrammal együtt tehető közzé.
A felhívás felfüggesztése vagy lezárása
- (1) Az irányító hatóság a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló határidő vége előtt a felhívást felfüggesztheti vagy lezárhatja, ha a) a felhívás keretösszege kimerül vagy annak kimerülése előre jelezhető vagy b) szakmailag indokolt.
- (2) A felhívás tervezett felfüggesztése vagy lezárása a) folyamatos elbírálás esetén az erről szóló közlemény közzétételét követő harmadik naptól lehetséges, b) szakaszos elbírálás esetén a szakasz zárását követő naptól lehetséges, azzal, hogy az erről szóló közleményt a szakasz lezárása előtt legalább nyolc nappal közzé kell tenni.
- (3) Szakaszos elbírálás esetén az irányító hatóság a szakaszok közötti szünetben a felhívást felfüggesztheti vagy lezárhatja.
- (4) Az irányító hatóság egyszerűsített kiválasztási eljárásrend esetén a támogatási kérelmek benyújtására nyitva álló határidő lejártát megelőzően a benyújtás lehetőségét azonnal felfüggesztheti vagy a felhívást azonnal lezárhatja, ha a benyújtott támogatási kérelmekben igényelt támogatások összege eléri a felhívásban rögzített szakasz keretösszegének 130%-át.
- (5) Az irányító hatóság a felhívás felfüggesztésére vagy lezárására irányuló döntéséről közleményt készít és azt megküldi a miniszter részére közzététel céljából.
- (6) A miniszter a közleményt a www.palyazat.gov.hu oldalon közzéteszi.
A 94. § szerint
- (1) Az irányító hatóság indokolt esetben a felhívás felfüggesztését vagy lezárását megszüntetheti.
- (2) Az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti esetben új benyújtási határidőt határozhat meg.
- (3) Az irányító hatóság indokolt esetben a lejárt benyújtási határidejű, de le nem zárt felhívásokat új benyújtási határidő meghatározásával újranyithatja.
A projektszámla
Fontos újdonság a 2014-2020-as ciklushoz képest, hogy az új 7 éves keretjogszabályba bele van építve egy új fejlesztéspolitikai megoldás: az egyes nyertes projektek finanszírozásához kapcsolódó projektszámla, ami tehát egy korlátozott felhasználású pénzintézeti számlát jelent. Fontos, hogy
EZ NEM AUTOMATIKUSAN KÖTELEZŐ, HANEM CSAK AKKOR, HA AZT A FELHÍVÁS ELVÁRJA ÉS AZ EDDIG TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE KITETT KÜLÖNBÖZŐ OPERATÍV PROGRAMBELI PÁLYÁZATI VERZIÓKBAN ILYET MÉG NEM TALÁLTUNK.
A 224. § szerint
- (1) Ha a felhívás előírja, az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatás kezelésére kincstári fizetési számlával nem rendelkező kedvezményezett a támogatás fogadására és a támogatás terhére kifizetés teljesítésére valamely hitelintézetnél fizetési számlát (a továbbiakban: projektszámla) nyit.
- (2) A projektszámla forintban vezetett, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 21. § (2) bekezdése szerinti korlátozott rendeltetésű számla, amely felett a kedvezményezett rendelkezik.
- (3) A kedvezményezett a projektszámla megnyitását a támogatási kérelem beérkezéséről szóló értesítéssel kezdeményezi. A kedvezményezett a támogatási szerződés hatálybalépéséről haladéktalanul tájékoztatja a hitelintézetet.
- (4) A kedvezményezett legkésőbb az önerő projektszámlára utalásáig igazolja az irányító hatóság részére a projektszámla megnyitását.
- (5) Ha a kedvezményezett több projektet valósít meg, a projektek megvalósítása során felmerült költségek kezelése az egyes projektekhez tartozó elkülönült projektszámlán történik.
- (6) A projektszámla betétlekötés és készpénztranzakció teljesítésére nem használható. A projektszámlához hitelkeret nem kapcsolódhat. A projektszámlához bankkártya kapcsolódhat.
Számos egyéb részletszabály is kapcsolódik még a projektszámlához, amely a projektek szabályos, és átlátható lebonyolítását elősegíti és így az ellenőrzést is könnyebbé teheti, illetve az EU felé való elszámolást, a jogállamisági mechanizmus fenyegető kerete mellett a problémamentes fejlesztések alátámasztását is elősegíti.
Az elszámolható költségek
A 2014-2020-as ciklusbeli keretekkel lényegében megegyezik az, hogy elszámolható költségként milyen arányokat rögzít az új jogszabály.
(1) A projekt keretében
- a) projekt-előkészítésre, tervezésre az összes elszámolható költség legfeljebb 7%-a,
- b) közbeszerzési eljárások lefolytatására az összes elszámolható költség legfeljebb 1%-a,
- c) ingatlanvásárlásra az összes elszámolható költség legfeljebb 2%-a, kölcsön formájában nyújtott pénzügyi eszköz esetén legfeljebb 10%-a,
- d) terület-előkészítésre az összes elszámolható költség legfeljebb 2%-a,
- e) műszaki ellenőri szolgáltatásra az összes elszámolható költség legfeljebb 1%-a, f) projektmenedzsmentre az összes elszámolható költség legfeljebb 2,5%-a,
- g) tájékoztatásra, a nyilvánosság biztosítására az összes elszámolható költség legfeljebb 0,5%-a,
- h) könyvvizsgálatra az összes elszámolható költség legfeljebb 0,5%-a,
- i) általános költségekre az összes elszámolható költség legfeljebb 1%-a számolható el.
(2) A felhívásban elszámolhatóként megjelölt, (1) bekezdés szerinti költségtípusokra vonatkozó százalékos mértékek összege nem haladhatja meg a 15,5%-ot, kölcsön formájában nyújtott pénzügyi eszköz esetén a 23,5%-ot.
(3) Az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti százalékos mértékeket szűkítheti a felhívás céljának figyelembevételével.
A támogatási előleg
A támogatási előleg mértéke alapesetben a megítélt támogatás összegének legfeljebb
- a) 25%-a, azzal, hogy természetes személy, mikro-, kis- és középvállalkozás, civil szervezet, egyházi jogi személy, nonprofit gazdasági társaság kedvezményezett esetén legfeljebb ötszázmillió forint,
- b) 50%-a kutatás-fejlesztés esetén,
- c) 100%-a a 88. § szerinti felhívás (ha a felhívás feltételesen vissza nem térítendő támogatási formát alkalmaz) és a 251. § (1) bekezdése (Költségvetési szerv, közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság, helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, közvetlen vagy közvetett többségi önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság, térségi fejlesztési tanács, köztestület vagy közalapítvány) szerinti kedvezményezett esetén.
Végül azt is érdemes rögzíteni, hogy az egyes fejlesztési programok mely tárca mely Irányíró Hatóságához tartoznak:
Továbbá azt is érdemes bemutatni, hogy az egyes fejlesztési programokon belüli prioritásoknál kik az ún. szakpolitikai felelősök, akik az egyes pályázatok szakmai előkészítését, a szakmai kereteket rögzítik:
Forrás: porrtfolio.hu, Weinhardt Attila
