Az elmúlt hét időjárását a változékonyság jellemezte. Az átlagosnál kissé hűvösebb nappali és éjszakai hőmérséklet mellett több hullámban csapadékfront érte el, amiből helyenként kéthavi csapadék is lehullott. Az átmeneti lehűlés nem csökkentette a rovarkártevők aktivitását, a betegségek pedig a nedvesség hatására ismét erőteljesen fertőznek.
Szőlőben az eddig szolidan fertőző lisztharmat, peronoszpóra, szürkerothadás valamint a feketerothadás kórokozók most erőteljesen támadnak. A zsendülés felé tartó fajták bogyói az esőzések hatására több helyen felrepedtek, amiben a lisztharmat is besegített. A felrepedt bogyókon a szürkerothadás tünetek is jól láthatók, de egyelőre még a lisztharmatos fürtök vannak túlsúlyban. A fiatal leveleken, főként az oldalhajtásokon megjelentek a peronoszpóra jellegzetes olajfoltjai.
A nyugati tájegységek ültetvényeiben a már jóval korábban megjelent feketerothadás a lombozaton az esőzések és magas páratartalom hatására tovább erősödött, és félő, hogy átterjed a fürtökre is, hatalmas károkat okozva ezzel. Folytatni kell az ültetvényekben a zöldmunkát, mert nélküle az intenzív növényvédelem is kevésbé hatékony, mert a fürtökre alig jut a permetléből. Az amerikai szőlőkabóca lassan eléri a kifejlett imágó állapotot, a lárvák zöme L4-L5 lárvastádiumban van, kelő lárvát már nem látni a leveleken.
A korábbi évekhez viszonyítva most kevesebb a lepkekabóca a szőlőben, tavaly ilyenkor már sokat lehetett látni, helyette egyre aktívabbak szőlőben is a zöld vándorpoloska imágók és lárvák. A tarka szőlőmoly most is rajzik, de gyér a csapdák fogása, nyerges szőlőmolyt viszont egyáltalán nem fog a csapda.
Az almamoly rajzása a nyugati tájegységeket leszámítva kissé gyengült az előző héthez viszonyítva, a fertőzött gyümölcsök hullanak a fáról. A lisztharmat és varasodás továbbra is meghatározó az ültetvényekben, a levélfertőzés tág határok között 5-25 % közötti, de a beteg gyümölcsök aránya még elenyésző szintű.
A dió betegségek terjedésének kedvezett a sok eső, egyaránt sok a gnomóniás- és a baktériumos levél- és termés (10-25%). Tömegessé vált a nyugati dióburok-fúrólégy rajzása, ugyanakkor a tojásrakás és a lárvakelés is intenzív minden térségben. A csalogató anyagos csapdák fogása eléri a heti 30-55 darabot csapdánként. Az érő szilvafajták mellett folyamatosan rajzik a szilvamoly, a keleti gyümölcsmoly pedig ismét intenzíven repül a feromon csapdákba, ugyanakkor ismét látni frissen fertőzött hajtásvégeket az őszibarack fákon.
Forrás: Agrofórum Online, Dr. Aponyi Lajos
