Már eddig is tudtuk, hogy az európai adatvédelmi rendelet (GDPR) gyakorlatban történő alkalmazása sokak számára nehezen megoldható feladat.
Az erkölcsi bizonyítvány igénylésével kapcsolatos szűkítő és korlátozó rendelkezések jogossága vitatható, de jelenleg betartandó előírás, mert az eltérő magatartás nagy összegű bírságot vonhat maga után.
A Polgári Kisgazdák képviseletében leginkább arra szeretném felhívni az érdekeltek figyelmét, hogy a munkavállaló kifejezett hozzájárulása esetén sem kérhető tőle az erkölcsi bizonyítvány!
(Dr. Bakos Zoltán KPE szakértő)
Alig maradt lehetőségük a cégeknek erkölcsi bizonyítványt kérni leendő munkavállalóiktól az európai adatvédelmi rendelet (GDPR) értelmében. A szabálysértők több millió forintos bírsággal is számolhatnak.
Leszűkítette a munkavállalók bűnügyi előéletét ellenőrző lehetőségeket, így az erkölcsi bizonyítvány bekérést az idén tavasztól alkalmazandó GDPR. Ezt a hatósági dokumentumot jelenleg csak a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyek nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző munkáltatók, illetve az állami szféra adatkezelői kérhetik – ilyenek többek közt a közalkalmazottakat, kormánytisztviselőket foglalkoztatók, illetve a bíróság vagy az ügyészség.
Korlátozott keretek között a piaci szereplők továbbra is rákereshetnek a jelentkező munkavállaló hátterére, de az ilyen háttérvizsgálat nem irányulhat bűnügyi személyes adatok gyűjtésére és kezelésére. Amennyiben a jogszabály bizonyos munkakörök betöltéséhez büntetlen előélet meglétét írja elő, akkor a munkaadó – meghatározott előírások szerint – kezelhet bűnügyi személyes adatokat és elvárhatja az erkölcsi bizonyítvány bemutatását. Az ilyen pozíciók köre azonban igen szűkre szabott: pénzkezeléssel foglalkozó személytől például korábban lehetett erkölcsi bizonyítvány bemutatását kérni, ezt azonban ma már nem írja elő jogszabály. Pedagógus vagy óvodában foglalkoztatott gondnok esetében viszont jogszerűen kérhető a büntetlen előélet igazolása.
„A munkáltatók számos olyan esetben is erkölcsi bizonyítványt kérnek, amikor arra nincs jogalapjuk. A GDPR értelmében pusztán a munkáltató jogos érdeke alapján nem követelhető meg egy munkavállalótól a büntetlen előélet igazolása. A munkavállaló kifejezett hozzájárulásával sem kérhető be ilyen igazolás, mivel ez súlyosan sérti az érintett jogait. Azoknak a hazai cégeknek, amelyek jelenleg is erkölcsi bizonyítványt kérnek a hozzájuk jelentkezőktől, érdemes felülvizsgálni eddigi gyakorlatukat, mivel a bűnügyi személyes adatok jogszerűtlen kezelése milliós nagyságrendű adatvédelmi bírsággal is járhat.
(hirado.hu, Hunyor Erna Szofia)
