A Kárpát-medencében vészesen fogynak az erdők. Lehetséges, hogy pont az irtások miatt nő a medvék száma Magyarországon?
A Kisgazda Polgári Egyesület szakértőinek egybehangzó a véleménye, ami szerint a Kárpát-medence ökológiai és vízgazdálkodási egyensúlya csak akkor tartható fenn, ha a Kárpátok lejtőin megmaradnak az egészséges erdők. A fák kíméletlen lepusztítása ugyanis súlyos talajpusztuláshoz vezet. Nem lesz, ami befogadja a téli csapadékot, és az hirtelen fog rázúdulni a magyar Alföldre, nagy tavaszi árvizeket okozva. Az erdőpusztítás nyomán élőhelyek szűnnek meg, ami részben a fajok elvándorlásához, részben pedig a pusztulásukhoz vezet. (KPE)
Adjátok vissza a hegyeimet! – írta Wass Albert 1949-ben megjelent regényében. Csakhogy azok a hegyek – ha egyszer vissza is adják őket valakinek – már nem ugyanazok lesznek, mint egykor. Oldalukba nem nagyon kapaszkodnak már fák, a valami csoda folytán még ott ácsingózó törzseknek meg nem lesz lombjuk. Mert elszáradnak vagy kidőlnek addigra, kérgük alatt pedig – ha az is egyáltalán megmarad még – vándorló rovarok vernek csak tanyát.
Ez a vízió nem légből kapott. Az ember már csak olyan, hogy szereti irtani az erdőket. Az üveg alapanyagának számító hamuzsír miatt például a kiegyezés előtti száz évben a mai Magyarország területének a harmadát-negyedét kitevő erdőt égettek fel a történelmi Magyarországon. Az üveg ilyetén alapanyagát ma már kémiai úton állítják elő. Az erdőirtás pedig lelassult, de azért maradt – például a fatüzelés miatt, mely mostanában egyfajta reneszánszát éli.
Az Északi-Kárpátok hegyvonulatait magában foglaló mostani Szlovákia erdős területek nagyságát tekintve a közelmúltig a negyedik helyen állt Európában. Az ország 49 ezer négyzetkilométernyi területének mintegy 40 százalékát borítják erdők.
A 2000-es évek elején évi mintegy ötmillió köbméter fát termeltek ki, amit a folyamatos telepítésekkel ellensúlyozni lehetett. A fát elsősorban a papírgyártásban, a bútor- és az építőiparban hasznosították, de jelentős mennyiséget exportáltak is. Tűzifaként közel négymillió tonnát használtak fel.
Kárpátalja 12,8 ezer négyzetkilométeres területének 51,4 százalékát borítják erdők, ami egyedülállóan nagy arány Ukrajnában, az országos átlag ugyanis alig 16 százalékot tesz ki. Azonban míg a hágón túli területeken a telepítéseknek köszönhetően az utóbbi ötven évben 21 százalékkal nőtt az erdős területek aránya, Kárpátalján ezzel ellentétes folyamatok zajlanak. Igaz, a hivatalos statisztika azt mutatja, hogy három esztendő alatt tizenöt százalékkal csökkent a fakitermelés a vidéken: 2015-ben 1,4 millió köbméter fát vágtak ki, ezzel szemben 2017-ben 1,2 milliót. A falopás mértéke is ehhez képest elhanyagolható, legalábbis a felderített esetek adatai szerint. Az idén 202 ügynek jártak a végére, az eltulajdonított faanyag pedig 660 köbmétert tett ki.
Erdélyben is hatalmas méreteket öltött az esztelen irtás, amelynek következtében az ország erdős területe 27,4 százalékra csökkent, ami kevesebb a 32 százalékos európai uniós átlagnál. A Greenpeace szakemberei szerint optimális aránynak a 35 százalék számítana. A román statisztikai intézet adatai alapján Románia erdős területe 6,5 millió hektárt tett ki tavaly. 2016-ban több mint 9400 nem engedélyezett irtást derítettek fel a hatóságok, ami átlagban napi 26 esetet jelent. Több mint 42 százalékuknak lakossági bejelentésre sikerült a végére járni. Székelyföldön is sokat vitatott téma az erdőirtás, ugyanis ott is számos erdő eltűnt vagy jelentősen megritkult, annak ellenére, hogy a legnagyobb tarolások a Greenpeace-statisztikák szerint Belső-Erdélyben és a kelet-romániai Moldvában történtek. – Az említett erdőirtásokkal összefügghet, hogy az utóbbi időben több medvét láttak. Magyarországon. A nagyragadozóról, illetve támadásairól egyre többször érkezik hír a környező országokból, ahol várhatóan születnek is intézkedések erre válaszul. Romániában korábban vadászható volt a medve, ám ezt beszüntették. Ezzel s a csúcsragadozó élőhelyének a zsugorodásával egyidejűleg megszaporodó támadások miatti román akcióterv első körben a „problémás medvék” kapcsán a vadászat szükségességét fejezte ki. Szlovákiában már évek óta téma, hogy vadgazdálkodást kellene folytatni a medvékkel, ami a vadon élő állatok szaporulatának vadászattal való kontrollját jelenti. Egy-egy erdőterület elvesztése képes arra ösztönözni az állatokat, hogy territóriumot váltsanak, új élőhelyet keressenek maguknak. A másik, hogy Európa-szerte növekszik a nagyragadozók állománya, ami visszavezethető arra, hogy az utóbbi időkben nagyjából „beálltak” az élőhelyek az öreg kontinensen. Nincsenek például jelentős változások a mezőgazdasági vagy erdészeti gyakorlatokban, a nagyjából állandó környezethez pedig jól tudnak alkalmazkodni az adaptív ragadozók. A harmadik tényező pedig a vadgazdálkodóknak köszönhető munkából adódik, hiszen Európa-szerte növekszik a csülkös vadfajok, így a szarvas, az őz és a vaddisznó állománya is. A szigorú uniós állatvédelmi szabályok betiltották vadfogó csapdák használatát. A medvepopuláció létszáma is nőtt, az élőhelye viszont nem bővült az utóbbi években, így az állatoknak valószínűleg helyet kell keresniük. (Forrás: Figyelő/Borbély Tamás)
