EP-állásfoglalás: A lengyel alkotmánybíróság alkalmatlan a lengyel alkotmány értelmezésére

Azért javaslom az alábbi írás közlését, mert kiválóan érzékelteti, hogy az Európai Parlament teljes szereptévesztésben van.

TKB

Az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásában kijelentette: a lengyel alkotmánybíróság illegitim, nem független és alkalmatlan a lengyel alkotmány értelmezésére. A testület 502 szavazattal, 153 ellenszavazat és 16 tartózkodás mellett fogadta el az állásfoglalást, amely szerint az alkotmánybíróság “a hatóságok illegális tevékenységeinek legalizálására szolgáló eszközzé vált”. Kijelentették: a lengyel alkotmány értelmében az uniós szerződések a nemzeti jogrend részét képezik, közvetlenül alkalmazandók, és a nemzeti joggal való ütközés esetén elsőbbséget élveznek. Az EP szerint Mateusz Morawiecki miniszterelnök a politikai céljai érdekében visszaél az igazságszolgáltatással. A képviselők felszólították az Európai Bizottságot, hogy indítsa el a jogállamiság feltételrendszerről szóló rendeletben szereplő eljárást, szakítsa meg vagy függessze fel az uniós pénzek kifizetését, ne hagyja jóvá a koronavírus-járvány utáni lengyel helyreállítási tervet; jelentse ki, hogy az uniós szerződés 7-es cikke 1. bekezdése értelmében Lengyelországban fennáll a jogállamiság súlyos megsértésének kockázata; indítson kötelezettségszegési eljárásokat, és kérjen ideiglenes intézkedést az Európai Unió Bíróságától. David Sassoli, az EP elnöke az Európai Tanács résztvevőinek küldött levelében azt írta: olyan szélsőségesen, mint ahogy azt a lengyel alkotmánybíróság tette, még sohasem kérdőjelezték meg az EU törvényes alapjait. Lengyelország és az EU közösen alkották meg az uniós szabályokat, úgyhogy “szó sem lehet arról, hogy az Európai Unió rákényszerítené azokat” – fogalmazott.

Lengyelország nyitott a párbeszédre, a megoldásra törekszik, de nem fog zsarolás hatására cselekedni – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. “Ugyanolyan hűek vagyunk a jogállamiság elvéhez, mint a többi tagország és az uniós intézmények” – fogalmazott. “Nem fogunk beleegyezni az uniós intézmények kompetenciáinak folyamatos bővítésébe sem, de megoldásra törekszünk a viták során” – tette hozzá. Angela Merkel német kancellár leszögezte: a várható vita az EU lényegét érinti. Azt mondta, támogatja az Európai Bizottságot abban, hogy jogi intézkedéseket fontolgat Lengyelországgal szemben, ugyanakkor a politikai párbeszéd folytatását szorgalmazta Varsóval, bármilyen lépés meghozatala előtt. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta: a lengyel alkotmánybíróság döntése “új szintre emelte” a Brüsszel és Lengyelország között kialakult válságot. Kijelentette: a témában folytatott vita kimenetele döntő, “mindannyiunknak felelősséget kell vállalnunk, amikor alapvető értékeink védelméről van szó”. Emmanuel Macron francia elnök aggodalmát fejezte ki a kialakult helyzet miatt, és arra szólította fel Lengyelországot, hogy folytasson párbeszédet az Európai Bizottsággal. A párbeszéd út lehet a közös elvekkel és szabályokkal összeegyeztethető megoldás megtalálásához – a francia államfő szerint. Alexander Schallenberg osztrák kancellár azt nyilatkozta: Lengyelországnak komolyan kell vennie a pénzügyi fenyegetéseket. Hangsúlyozta: az uniós szabályok közül “nem lehet mazsolázni, az Európai Unió alapértékei nem alku tárgyai”. Varga Judit magyar igazságügyi miniszter azt írta az EP állásfoglalásáról: „Azért az agyrémnek is van határa”. „Történelmi mélypont, hogy egy, az objektivitás látszatára sem adó, nyíltan politikai zsarolótestületként működő uniós intézmény megkérdőjelezi egy szuverén tagállam legfelsőbb bírói szervének kvázi a létezését.”

Forrás: MTI