Emlékezzünk a Független Kisgazdapárt 1930. október 12-i újra alakulására

A Kisgazda Polgári Egyesület (KPE) megalakulása óta arra törekszik, hogy a történelmi párt, a Független Kisgazdapárt alapításakor elfogadott eszmeiségének folytatója legyen.

A Rubikonline történelmi magazin Tarján M. Tamás szerzőtől közölt összefoglaló írást a Független Kisgazdapárt alakulásáról.

A mai napon megemlékezésként mellékelten leközöljük a 1930-ban elfogadott kisgazda békési programot.

Dr. Turi-Kovács Béla és Kékesi Márton

Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt programja

1930. október 12.

„Békési program”

VEZÉRESZMÉK

A Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt célja: Magyarország ezeré­ves határainak visszaszerzése, a magyar nép erkölcsi és anyagi erőinek legmagasabb fokra való kifejlesztése s ezúton az ősi határok között erős, új, boldogabb Magyaror­szág megteremtése. A párt fenti célját a magyarság gerincét alkotó hazafias néposz­tály, a kisagrárius tömegek: kisgazdák, fóldmívelők, földmunkások, kisiparosok fel­emelése, azontúl a dolgozó népmilliók egységének megteremtése útján látja elérhe­tőnek s ezért teljes erejével kíván küzdeni azért, hogy az országot a reá nehezedő súlyos gazdasági válságból kivezesse, a magyar föld dolgozóinak életszínvonalát er­kölcsiekben és anyagiakban fokozza s az ország jövendő politikai berendezkedését a nemzeti demokrácia alapjaira fektesse.

A Független Kisgazda Földmunkás Polgári Párt nem kíván osztálypolitikát; célkitűzése azonos a nemzet egyetemes nagy céljaival, módszereiben minden társa­dalmi osztály érdekeit tiszteletben tartva, a magyar nép ősi erői számára a nemzet fórumán szabad teret biztosítva, egyenlő jogok és egyenlő kötelességek elve alapján fog dolgozni. Ezért szívesen hív táborába mindenkit, aki célkitűzésével egyetért s azt önzetlenül munkálni kész.

A Független Kisgazda Földmunkás Polgári Párt politikája egyenes folytatása kíván lenni annak a történelmi folyamatnak, amit Kossuth Lajos a jobbágyság fel­szabadításával és a népképviseleti rendszer megteremtésével kezdett meg, s Nagya­tádi Szabó István a magyar földmíves tömegek politikai öntudatának felébresztésé­vel és szervezetbe való tömörítésével folytatott. A Független Kisgazda Földmunkás Polgári Párt tehát Kossuth elveinek és Nagyatádi Szabó István szentgáli program­jának alapján áll, s ezekhez mindenben törhetetlenül ragaszkodva fog küzdeni a dolgozó népmilliók helyzetének javításáért s a nemzeti demokrácia alapján felépülő, boldogabb életlehetőségeket nyújtó, nemzetközi viszonylatban is kellő súllyal bíró Nagy-Magyarországért. Ennek érdekében pártunk kívánságait a következőkben fog­laljuk össze:

AZ ORSZÁG ALKOTMÁNYOS ÉLETE

1. A királykérdésben az 1920:1. tc. alapján állunk s a nemzetünk független­ségéhez ragaszkodva és minden puccstörekvéssel legélesebben szembeszállva köve­teljük, hogy ezt a kérdést csak a legszélesebb körű népképviselet alapján összeülő országgyűlés oldhassa meg.
2. Követeljük a képviselőház tiszta népképviseleti rendszerének megőrzését, illetve biztosítását s egyben a felsőháznak teljesen érdekképviseleti kamarává való átalakítását akként, hogy az éppúgy az egész nemzet akaratának kifejezője legyen, mint népképviseleti alapon a képviselőház.
3. Követeljük a képviselőválasztások titkosságának az összes kerületekre való kiterjesztését és a választások tisztaságának biztosítását. Tiltakozunk az ellen, hogy köztisztviselők pártcélokra használtassanak föl. Követeljük az összeférhetet­lenségi törvény legszigorúbb reformját és végrehajtását. Követeljük a vidéki válasz­tókerületek egymás közti arányosítását.

BELÜGYI IGAZGATÁS

4. Követeljük a közigazgatás egyszerűsítését és gyorsabbá tételét a hatósági beavatkozások alkalmának és szükségességének csökkentése útján. A közigazgatási és községi tisztviselőknek tétessék kötelességévé, hogy a nép panaszaival szemben teljes figyelmet és jóakaratot tanúsítsanak. A községi tisztviselői állások betöltésénél a kijelölés kizárólag a képviselőtestület joga legyen.
5. Követeljük a törvényhatósági, városi és községi önkormányzatok visszaál­lítását és fejlesztését. Követeljük a közigazgatási bíróság hatáskörének bővítését.
6. Követeljük a régi jobbágyi viszony helyenként még meglévő maradványai­nak teljes megszüntetését, a kiváltságok és a virilizmus eltörlését.
7. Követeljük a közéleti tisztaság helyreállítását, a panamák könyörtelen ki­irtását, a legszigorúbb ellenőrzés bevezetését és öt évre visszamenőleg az állami, városi és községi beruházások felülvizsgálatát.
8. Követeljük az állami és önkormányzati tisztviselők létszámának csökken­tését különösen a magasabb állásokban; a fiatal tisztviselők nyugdíjazásának lehe­tetlenné tételét, a kiszállások külön napidíjainak eltörlését, az ingyenes autóhasz­nálat megszüntetését s általában az egész közigazgatásban a legmesszebbmenő ta­karékosság megvalósítását. Követeljük annak megakadályozását, hogy egyes tisztvi­selők többszörös állami javadalmazást vagy nyugdíjat élvezhessenek. Kívánjuk a külföldön lakó magyar honosok nyugdíjának beszüntetését, valamint a külföldön lakó magyar ingatlantulajdonosok kétszeres megadóztatását.
9. Követeljük az egyesülési és gyülekezési jog, valamint a sajtó szabadságának intézményes biztosítását. Kívánjuk az egyes társadalmi osztályok hazafias célú, nemzeti alapon való szervezkedésének előmozdítását.

BIRTOKPOLITIKA

10. Követeljük olyan új, erőteljes nemzeti birtokpolitika legsürgősebb kezde­ményezését, amely a nagybirtok céltudatos csökkentésével egyrészt a törpe-, kis- és középbirtokokat erősíti, másrészt sürgősen lehetővé teszi a földnélküli földmunkásság letelepítését és földhözjuttatását s ezáltal a nemzeti élet legnagyobb erősségéül új kisgazda-egzisztenciákat létesít. E célból követeljük:
11. a) a hitbizományok és összes kötött birtokok forgalmának szabaddá tételét;

b)a nagybirtokon az állam birtokpolitikai célra történő kisajátítási jogá­nak törvénybeiktatását s már az Alföldön fenyegető földmunkás-munkanélküliségre tekintettel is pénzügyileg kellően előkészített, az ország különböző vi­dékeinek népesedési viszonyait is tekintetbe vevő céltudatos telepítési politika azonnali megindítását, s a nagybirtokokkal lezárt falvak gazdasági terjeszke­désének biztosítását.

Az állam rendelkezésére álló és kisajátításra kerülő birtokok kis- és törpebir­tokok erősítésére s a vagyontalan földmíves- és földmunkásság birtokhoz juttatásá­val új kisgazdaegzisztenciák létesítésére fordítandók.

11. Követeljük a mezőgazdasági munkásoknak, kisiparosoknak, kereskedők­nek, tisztviselőknek a község belterületén vagy azzal összefüggő részeken házhely­hez való juttatását, illetve számukra kertes családi házak építésének lehetővé tételét s e célból az állam kisajátítási jogának törvénybeiktatását minden olyan magánbir­tokra, mely valamely község terjeszkedésének útjában áll.
12. A múltra nézve kívánjuk a földbirtokreform során kiosztott földek vételá­rának revízióját és igazságos megállapítását.

KÖZGAZDASÁGI POLITIKA

13. Követeljük az általános közgazdasági politikának olyan új alapokra való helyezését, amely Magyarország mezőgazdasági jellegének megfelelően a mezőgaz­daság fejlesztését tartja elsőrendű feladatnak, az ipari, kereskedelmi, pénzügyi és közlekedésügyi politikát ezzel hozza összhangba s a többi termelési ágak fellendü­lését elsősorban a földmívelő tömegek vásárlóképességének emelésében keresi.
14. Követeljük annak a gazdálkodási rendszernek a megszüntetését, amely az állam gondoskodási körébe vont oly feladatokat, amelyeknek megoldása a magán- gazdaságra vagy általában a társadalomra háramlik. Az állam ezeknek a feladatok­nak megfelelni nem tudott, az állampolgárokat pedig legsúlyosabb megterhelés elé állította. Ez okból követeljük a gazdasági élet teljes szabadságát s az ezt akadályozó központok (gyümölcsszesz-forgalmi, szeszközpont stb.) eltörlését. Az állam csak segítőleg avatkozzék be a magángazdaságba, illetve rendszabályozó hatáskörrel ott, ahol általános közgazdasági és társadalmi érdekek kívánják.
15. Követelünk új beruházási politikát, amely luxusberuházások helyett hasz­nos befektetéseket eszközöl. E téren elsőrendű szükségletet képeznek az útépítések, vasutak fejlesztése, csatornák és öntözőművek létesítése s általában minden olyan beruházás, amely munkaalkalom nyújtása mellett a gazdasági élet teljesítőképessé­gét fokozza.

FÖLDMŰVELÉSÜGY

16. Követeljük a mezőgazdasági termelés oly módon való átalakítását és új alapokra fektetését, ami annak jövedelmezőségét biztosítja. Az állam irányítással, mintatelepek létesítésével, vetőmag nyújtásával és más alkalmas módon hasson oda, hogy olyan mezőgazdasági termékek helyett, amelyekből túltermelés van, más, ér­tékesíthető és megfelelő jövedelmet biztosító cikkek termeltessenek.

A mezőgazdasági termelés jövedelmezővé tétele érdekében mozgósítani kell min­den erőtényezőt s könyörtelenül félretenni minden érdeket, ami ennek útját állja.

17. Követeljük a mezőgazdasági hitel intézményes megoldását, különösen a kisbirtokok részére megfelelő hosszúlejáratú kölcsönök biztosítását, a bank- és ke­reskedelmi tőke hitelfeltételeinek hathatós ellenőrzését.
18. Követeljük a mezőgazdasági kamarák demokratikus átszervezését s a me­zőgazdálkodással foglalkozó lakosság csoportonként tagozódó érdekképviseleteinek alulról történő országos kiépítését és megszervezését oly módon, hogy azok a többi termelési ágakkal és osztályok külön érdekeivel szemben hathatós védelmet nyújt­sanak.

Követeljük a politikai községek és közbirtokosságok közötti visszás helyzetek rendezését.

19. Követeljük az összes ár- és belvízszabályozó ügyek állami kezelésbe vételét s ezek gazdálkodásában is a legszigorúbb takarékosság megvalósítását.
20. Követeljük az ország energiaforrásainak gyarapítását, vízi és egyéb termé­szeti erőinek kihasználását. Külkereskedelmi mérlegünk megjavítása céljából a szesztermelés fokozását s a borszesznek gépek hajtására való alkalmazását.
21. Követeljük a mezőgazdasági termények értékesítésének hathatós előmoz­dítását, külföldi piacok feltárását, a kivitel megszervezését.
22. Követeljük a tanyai lakosság gazdasági és kulturális fejlődésének tervszerű előmozdítását.
23. Követeljük az Alföld fásításának elősegítését, a megfelelő erdővédelmi in­tézkedéseket. Kívánjuk az Alföld csatornázásának és öntözésének megoldását, vala­mint a terméketlen területek (szikes földek) termővé tételének állami feladattá mi­nősítését.
24. Követeljük a mezőgazdasági ipar fokozatos meghonosítását és fejlesztését, valamint a háziipar támogatását.

ADÓZÁS ÉS PÉNZÜGY

25. Követeljük az államháztartás kiadásainak erőteljes mérséklését, az összes, nem feltétlenül szükséges állami kiadások törlését a nem állami feladatokra szánt kiadások kiküszöbölése útján.
26. Követeljük a hadikölcsönök valorizációját.
27. Követeljük az adók lényeges csökkentését, a közszükségleti cikkekre kive­tett fogyasztási adók törlését, illetve mérséklését, kívánjuk a falu népét egyenlőtle­nül sújtó közmunkaváltság és borfogyasztási adó teljes megszüntetését. Kívánjuk a forgalmi adó eltörlését.
28. Követeljük az egyszerű, igazságos, határozottan progresszív alapon nyugvó egyenes, a termelést kímélő adózási rendszert s a létminimum tehermentesítését. Kívánjuk az adókivető és felszólalási bizottságokban a községek választott taggal való képviseltetését. Követeljük az adóhátralékok kamatainak 6%-ban való megál­lapítását.

IPAR, KERESKEDELEM ÉS KÖZLEKEDÉS

29. Követeljük az iparpártolási politikának a mezőgazdaság érdekeivel való összhangba hozását s elsősorban csak olyan iparágak támogatását, amelyek hazai mezőgazdaság által termelt nyersanyagokat dolgoznak fel.
30. Követeljük az elsőrendű közszükségleti cikkek vámjának mérséklését s a ke­reskedelmi szerződéseknek a mezőgazdaság érdekeivel összhangba hozott revízióját.
31. Követeljük a kartellek erőteljes megrendszabályozását és működésének ál­landó ellenőrzését.
32. Követeljük a kisipar intézményes védelmét, hathatós támogatását, közmun­káknál való előnyben részesítését, a kisipari hitel biztosítását, a kereskedelmi és iparkamarák demokratikus reformját.
33. Követeljük a szövetkezetek és úgynevezett altruista intézmények megrendszabályozását, a magas vezérigazgatói fizetések s a túlzott személyi kiadások meg­szüntetését s általában a szövetkezeti politika helyes irányba való terelését. Kíván­juk a kisemberek termelő és értékesítő szövetkezéseinek támogatását.
34. Követeljük a részvényjog reformját s a nagybankok, ipari és kereskedelmi vállalatok kényszerítését arra, hogy a köz érdekeinek megfelelő üzletpolitikát foly­tassanak.
35. Követelünk egységes, a mezőgazdaság érdekeinek megfelelő vasúti tarifa- politikát s az összes vicinális vasutak államosítását. Kívánjuk a tiszai hajózás meg­szervezését.

KÖZOKTATÁSÜGY

36. Követeljük a vallásfelekezetek egyenlőségét s a felekezeti béke fenntartását az 1848:XX. tc. végrehajtása alapján.
37. Követeljük közoktatásügyi politikánknak olyan új alapokra való helyezését, amely a kultúrfölényt nem a felsőbb oktatás túlméretezésében, hanem a népoktatás fejlesztésében és intenzívebbé tételében keresi. Kívánjuk a luxus-kultúrintézmények megszüntetését. Követeljük az egész közoktatásügynek idegen befolyásoktól mente­sített, nemzeti alapokra helyezését.
38. Követeljük az önkormányzati iskolák részére nyújtott segélyek és hozzájá­rulások revízióját s annak a rendszernek megszüntetését, amely fokozatosan több és több terhet igyekszik áthárítani az iskolafenntartó testületekre. Ezzel kapcsolatban kívánjuk az elemi iskolai oktatás nagyobb állami dotációját, valamint a tankönyvuzsora letörését.
39. Követeljük a földművesnép mezőgazdasági szakoktatását s a mezőgazdasági szakiskolák korszerű, új alapokra való helyezését.

IGAZSÁGÜGY

40. Követeljük az igazságszolgáltatás egyszerűsítését és gyorsítását, kívánjuk a jogvédelem olcsóbbá tételét, az ügyvédkényszer megszüntetését, az ügyvédi s ál­talában a jogi munkálatok díjainak a végzett munkával való arányosítását és új törvényhozási szabályozását.
41. Követeljük az esküdtszék visszaállítását politikai és sajtóperekben.

NÉPJÓLÉT

42. Követeljük a népjóléti politikának a túltengő adminisztrációtól való men­tesítését, a legszélesebb néprétegekre való kiterjesztését s megértőbb alapokra he­lyezését.
43. Követeljük a hadigondozottak, s gyermekmenhely kötelékébe tartozó gyer­mekek és elaggott szegény emberek gondozásának országos rendezését, vagyontala­nok és jövedelem nélküli vagy kis jövedelemmel rendelkező családok ingyenes gyógy­kezeltetését.
44. Követeljük a mezőgazdasági munkások és cselédek jogviszonyainak rende­zését, jóléti intézmények alkotását, lakás- és bérviszonyaik tekintetében a nagybir­tokok ellenőrzését.
45. Követeljük a falu közegészségügyi intézményeinek fejlesztését és támoga­tását. Követeljük az orvosi és kórházi ápolási díjaknak méltányos törvényhozási szabályozását.
46. Követeljük a munkaviszonyok állandó szemmeltartását s a munkanélküli­ségnek elhárító eszközökkel való leküzdését. A párt meggyőződése szerint a mun­kanélküliség a mezőgazdaságban helyes birtokpolitikával, az iparban a fogyasztók vásárlóerejének fokozásával küszöbölhető ki.

HONVÉDELEM

47. Követeljük honvédelmi berendezkedésünknek a lehetőségekhez mért leg­magasabb fokú kifejlesztését, erősítését és legteljesebb nemzeti alapokra helyezését. Kívánjuk az általános védkötelezettséget s a szolgálati időnek egy (1) évben való megállapítását.

KÜLPOLITIKA

48. A Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt a nemzetek közötti békesség híve, de tartós békét csak igazság alapján tart lehetőnek. Ezért minden erejével, áldozatkész hazafíságával küzd a trianoni terrorbéke megváltoztatásáért. A párt a magyar nemzet öncélúságának és teljes függetlenségének alapján áll s olyan külpolitika folytatását tartja szükségesnek, amely új ezer évében teljesen megőrzi az ország önállóságát s nem teszi más országok politikájának tehetetlen függvényévé.

Követeljük külpolitikai berendezkedésünknek fenti célok szolgálatába való erőteljes beállítását s kívánjuk annak demokratizálását és olcsóbbá tételét. Kívánjuk az idegen uralom alatt élő magyar kisebbségek intézményes védelmét, a szétszag­gatott és más államokba kivándorolt magyarság szellemi és kulturális egységének megteremtését s az egységből fakadó erőforrások egyetemes nemzeti célokra való felhasználását.

ÁTMENET

Addig is, míg az államháztartás kiadásainak csökkentésével s új termelési és közgazdasági politika kifejlesztésével gazdasági életünk általános javulása megtör­ténhetik, követeljük a már megszavazott költségvetés keretein belül is a legszigo­rúbb takarékosság megvalósítását s a megtakarított összegeknek a mezőgazdaság támogatására és közmunkákra való felhasználását.

A Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt meg van győződve arról, hogy programjának valóra váltásával jobb és boldogabb idők fognak köszönteni az ország minden dolgozó polgárára s e program megvalósításáért indított munkában és küzdelemben számít a magyar föld népének s polgárságának minden tagjára!

BOLDOG NÉPET SZABAD HAZÁBAN!

ezért küzdünk – ezt akarjuk.

(Forrás: Magyarországi Pártprogramok 1919-1944 (2003), szerk. Gergely Jenő – Glatz Ferenc – Pölöskei Ferenc, ELTE-Eötvös Kiadó, Budapest, 177-184. o.)