Július végén jelent meg a Magyar Hírlapban Lóránt Károly figyelemre méltó cikke: „Nem vétó kell, hanem a számítások követelése” címmel.
Az Európai Bizottság „Irány az 55 %” elnevezésű intézkedéscsomag kapcsán fejti ki véleményét, arról hogy hazánk milyen stratégiát kövessen a kitűzött szén-dioxid kibocsátás csökkentési tervvel kapcsolatban.
Az intézkedés csomag hangzatos címe – angolul „Fit for 55” – mögött egy radikális CO2 kibocsátás csökkentési terv van, elképesztően nagy pénzügyi ráfordítással. A rendeletben új uniós nettó kibocsátáscsökkentési célkitűzés szerepel, mely szerint 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal kell csökkenteni a kibocsátásokat.
A cikkben a szerző felteszi azt a költői kérdést – amit mi is már számtalan alkalommal feltettünk – hogy: „valóban az ember általi (antropogén) szén-dioxid-kibocsátás okozza-e a Föld felmelegedését, vagy abban alapvetően más okok játszanak közre?” A válasz természetesen az, hogy a Föld klímája eddig is mindig változott és nyilván változni is fog, de az emberi beavatkozás arányát senki nem tudja pontosan meghatározni.
Megállapítja, hogy az antropogén klímaváltozás jellegzetesen politikai téma, képviselőik a zöldpártok, a liberális média, a tudomány területén pedig a máshoz nem is értő „klímatudósok”. Az úgy nevezett klímatudósok tevékenységével szembe állítja annak a magyar fizikusnak a munkáját, aki a NASA egyik alkalmazottja és a Földről kiinduló infravörös sugárzás mérési módszerének kidolgozója volt. Ő Miskolczi Ferenc akinek a NASA nem engedte közölni az antropogén klímaváltozást cáfoló elméletét.
A cikkben a szerző kitér arra, hogy a propagandával álcázott hamis logikával szemben milyen lehetőségünk adódik a tisztánlátásra és érdekeink védelmére: részletes megvalósíthatósági tanulmány és költség haszon elemzés követelése.
A Polgári Kisgazdák döntéshozóinak és szakembereinek a véleménye is az, hogy ne hagyjuk magunkat befolyásolni a nemzetközi , kiemelten Európai uniós propaganda anyagtól, amely a hírcsatornákon keresztül ránk zúdul.
Elkészültek a nemzeti energetikai és klímatervek, kisebb CO2 kibocsátás csökkentési célokkal, ezután – akár V4-es összefogással is követelhetjük a fent említett részletes számítások elvégzését és nyilvánosságra hozását az Európai Bizottságtól.
Nehéz kibogoznunk, hogy pontosan milyen üzleti érdekek állnak a propaganda mögött, de az biztos hogy a túl szigorú klímapolitika például veszélyeztetheti a német autóipart és ezáltal a mi exportpiacainkat és hazai munkahelyeinket is.
Kékesi Márton, KPE szakértő
