Csongrád megyei KPE elnökünk jelezte, hogy különösen nagy bajba kerültek azok, akik kis területen igyekeznek jövedelem-kiegészítéshez jutni gyümölcstermesztésből.
A jelenlegi fagykár enyhítési megoldások nem nyújtanak megfelelő védelmet, ezért nagy számban kerülnek kiskert tulajdonosok olyan helyzetbe, hogy egész évi munkájuk után csak veszteséget könyvelhetnek el. Feladatunk, hogy számukra is keressünk tisztességes megoldást. (kpe)
Az idei tél folyamán kis túlzással egyszer sem volt olyan hideg, mint április első napjaiban, amit a húsvéti időszak drasztikus lehűlései követtek. Ezt pedig nagyon megsínylették a magyarországi ültetvények, a kétszeres fagykár komoly terméskiesést eredményez országszerte.
Forrás: Agrofórum Online
Hatalmas a tavaszi fagykár sújtotta ültetvények nagysága
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által működtetett informatikai rendszerben rögzített adatok szerint, a megyei kormányhivatalok ellenőrzései alapján meghaladja a 15 ezer hektárt a tavaszi fagykárral sújtott ültetvények nagysága hazánkban. Az egész országra kiterjedő fagy főként a gyümölcstermesztésben, azon belül is különösen a kajszibarack-állományban okozott traumát. A 2020. április 1-jét követően bekövetkezett káresemények bejelentésére még május 15-ig van módjuk az érintetteknek.
A Nébih által működtetett Kármegállapítási Munkafolyamatot Támogató Rendszer (KMTR) adatai alapján 2020. május 8-ig összesen 15.426 hektárnyi tavaszi fagykárral érintett területen tartottak szemlét a megyei kormányhivatalok ellenőrei. A már feldolgozott vizsgálati eredmények alapján 3.161-ből 2.675 parcella esetében tényleges fagykárt állapított meg hatóság, s csupán a földterületek 15-20 százalékánál nem tapasztaltak valós károsodást a szakemberek. Az utóbbi esetekben vagy egyáltalán nem történt káresemény, vagy gazos, nem művelt területre vonatkozott a valótlan kárbejelentés.
A március utolsó hetében és április első napjaiban az egész országra kiterjedő fagy elsősorban a kertészeti kultúrákban, különösen a gyümölcstermesztésben okozott traumát. Az első lehűlés leginkább a korai fajtákban, tehát a kajszibarackban és őszibarackban idézett elő sérülést. A mezőgazdasági káresemény bekövetkeztét alátámasztó helyszíni szemlék tapasztalatai is azt mutatják, hogy a 2.675 darab károsodott parcellának mintegy fele (2.300 hektár) kajszibarack ültetvény, ahol 70-100%-os virágkár tapasztalható.
Bár a fagykár fajonként és országrészenként eltérő mértéket mutat, az április első napjaiban tapasztalt mínuszok gyakorlatilag már mindegyik gyümölcsfajnál jelentős virágkárokat eredményeztek. Olyannyira, hogy a szakemberek a szemlézett területek mintegy 15%-a esetén 90-100%-os mértékű hozamcsökkenést állapítottak meg, vagyis ezeken a parcellákon az idei évben nem várható termés-betakarítás.
Szintén jelentős, 50% feletti a virágveszteség az őszibarack és a cseresznye növénykultúrákban, míg az alma-, körte- és meggyültetvényekben valamivel mérsékeltebb a kár. Az előzetes adatok alapján legkevésbé a szilvaültetvényeket érte trauma, bár a korai fajtáknál itt is nagyobb hozamkiesés várható. A májusi virágzású birsalmát és bodzát, úgy tűnik, megkímélték az éjszakai fagyok.
Fontos hangsúlyozni, hogy jelenleg virág- és rügykárról beszélhetünk. Az idei gyümölcstermést még nagymértékben befolyásolja az elkövetkező hetek időjárása. Országos viszonylatban egyes fajoknál, erős virágzás esetén, akár a virágok negyede-harmada is elegendő lehet a normál, esetleg közepes terméshozam eléréséhez. Ugyanakkor a károsodást nem mutató virágok, virágkezdemények sérülhettek annyira, hogy nem termékenyülnek meg, nem kötődik meg a gyümölcs. Ezt figyelembe véve a várható termésre vonatkozóan leghamarabb a virágzás után 4-6 héttel, május végén lehet tisztább prognózist adni.
A Nébih felhívja a termelők figyelmét, hogy amennyiben a mezőgazdasági káresemény tárgyév április 1. napja után következik be és a kárbejelentésben nyitva álló határidő (káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül) az egységes kérelem szankciómentes benyújtására nyitva álló időszakban telik le, akkor a kárbejelentés is az egységes kérelem szankciómentes benyújtására előírt határidő utolsó napjáig, azaz 2020-ban május 15-ig tehető meg.
Forrás: NÉBIH, agroforum.hu
A barackfák szenvedték el a legnagyobb fagykárt márciusban
A március végi fagy 40-90 százalék közötti virág- és rügykárt okozott a kajszibaracknál fajtától és régiótól függően, az őszibaracknál a virágkár 30-60 százalékra becsülhető, de ettől akár még átlagos is lehet a termés – közölte a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke az MTI-vel hétfőn.
Apáti Ferenc kifejtette, hogy az enyhe február miatt az idén szokatlanul korán kezdődött a gyümölcsfák fejlődése. A korai kajszibarack fajták már március közepére kivirágoztak, a fagyok idején már közel teljes virágzásban volt az összes kajszifajta, az őszibarackok virágzása 40-60 százalékosra tehető. A többi gyümölcsfaj még nem virágzott a fagyok megérkezésekor, amelyek nagyobb mértékben a dél- és nyugat-magyarországi termesztőkörzeteket sújtották.
Az alelnök ismertette, hogy a kajszibaracknál a fagy miatt a korábban nyíló fajták károsodtak nagyobb, míg a középérésű és késői fajták kisebb mértékben. A kajszibarackfákat a tavalyi nagy termésmennyiség megterhelte, így a virágzása is gyengébb az előző évhez képest – jegyezte meg.
A cseresznyefák ugyan még nem virágzanak, azonban a korai fajtáknál jelentős a rügykár, elsősorban a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon, kisebb mértékben az északi és keleti országrészeken. A meggy és a szilva esetében mérhetők kisebb rügykárok, de jelenleg úgy tűnik, hogy ezek a termést egyelőre nem veszélyeztetik. Az alma és a körte esetében jelentősebb károsodás egyelőre nem látszik – sorolta.
A március végi fagyok okozta virág- és rügykárokból egyelőre érdemi következtetést nem lehet levonni a várható termésre – mondta az alelnök. Hozzátette, hogy többnapos, nagyon erős lehűlések várhatók, amelyek szintén hatással lesznek a termésre, május közepéig pedig további fagyok is előfordulhatnak.
Forrás: MTI, agroforum.hu
