ELJÖN A GALAMBOK KORA

Fotó: Wikipédia

Vissza kell hozni a múltat, és szép jövőt építeni belőle! Ez az agrártárca Nemzeti húsgalamb-programjának célja. Egyszerű halandó nem is gondolná, a tradíciók feltámasztásán kívül mennyi lehetőség rejlik ebben az elképzelésben. Egy görbeházai tenyészetben jártunk.

Állandó, de finom, bársonyos zúgás tölti be a telepet: az itt nevelt tízezer galamb hangja. Kecsesen szép, nemes vonalú szárnyasok, nem véletlenül lettek a szelídség és a szeretet szimbólumai. A görbeházai telepen látható madarak nagyobbak, mint az ismertebb házi-, illetve vadgalamb: francia földről származó, húsra tenyésztett fajta, amelyből vörös, tarka, fehér és deres változat is turbékol a ketrecekben. Nincs sok különbség közöttük, csak annyi talán, hogy a vörös szaporább, mint a többi, mondja Papp Sándor telepvezető.

A galambozás szépsége

Tágas ketrecekben nevelkednek itt az állatok, mindegyikben száz-száz. Nincs zsúfoltság, ha repülni nem is, de röppengetni azért tudnak. Ilyenkor hangos szárny­csapkodással emelkednek fel ötvenszer negyven centis fészkeikbe – amelyek a falon helyezkednek el, mondhatni könyvespolcszerűen –, vagy egyszerűen csak átsiklanak a levegőben a ketrec másik végébe, a párjukhoz.

Barabás János a gazda, övé a telep. Bár van egy építőipari vállalkozása, de emellett mindig is foglalkozott állatokkal. Tizenkilenc éve ragadta meg őt a postagalambozás szépsége, egyik szárnyasa egyenesen hazarepült hozzá az athéni olimpia megnyitójáról. Két éve, egy fontos szakmai konferencia után és a 2018-ban beindult központi galambtenyésztési program inspirációjára fogott bele komolyabban a dologba. Négyezer húsgalambot hozatott be Franciaországból, velük kezdte, ma pedig már tízezer szárnyas nevelkedik a görbeházi telepén.

Körülbelül 28-30 nap alatt érik el vágási súlyukat az állatok, ekkor 40-50 dekát nyomnak. Egy egyszerű, de ötletes, fából készült rekeszes szerkezettel etetik őket, magyarázza Barabás János. Ezt a szerkezetet csak svédasztalnak hívják a telep dolgozói, a galambok kedvükre válogathatnak maguknak a benne levő kukoricából, borsóból, napraforgóból, cirokból és búzából. Mindezt saját földjein termeli meg a gazdaság.

Forrás: demokrata.hu, Sinkovics Ferenc