Több korábbi, Ukrajnával kapcsolatos állítás is megdőlt azután, hogy az ukrán kormánypárt frakcióvezetője bevallotta: már régen béke lenne, ha tavaly tavasszal elfogadják a semlegességet – erről írt a Mandiner. A portál szerint ilyen például, hogy Ukrajna minden demokrácia nevében harcol, vagy hogy Oroszország teljesíthetetlen követeléseket támasztott a NATO-val szemben. Az ukrán frakcióvezető azonban most gyakorlatilag ugyanazt mondta, amit Gerhard Schröder korábbi német kancellár: az ukránok a Nyugat nyomására nem írták alá a békemegállapodást.
Az orosz-ukrán háború már tavaly márciusban – vagyis hetekkel annak kitörése után – befejeződhetett volna. Csak hogy a harcok beszüntetését a Joe Biden vezette Egyesült Államok nem akarta – hangzott el az M1 Híradójában. Minderről Gerhard Schröder korábbi német kancellár beszélt még októberben. A szociáldemokrata politikus a Berliner Zeitungnak azt mondta:
tavaly március elején Ukrajna és Oroszország már kész lett volna békét kötni, de az Egyesült Államok ezt megtorpedózta.
Akkor Törökországban zajlottak tárgyalások a két fél között. A német politikus szerint az oroszok legfőbb feltétele az volt, hogy Ukrajna ne csatlakozzon a NATO-hoz. Erről az ukránok készek is voltak lemondani.
A volt német kancellár szerint azonban végül az Egyesült Államok akadályozta meg, hogy az ukránok aláírják a békemegállapodást.
„Mindenről, amiről beszéltek, először meg kellett kérdezniük az amerikaiakat. Ez volt a benyomásom” – fogalmazott Gerhard Schröder, aki úgy vélte, Washington meg akarja gyengíteni Oroszországot.
Sokan kétkedve fogadták Schröder kijelentéseit. Nyugati lapok egyenesen Putyin „haverjának” titulálták a politikust.
Csakhogy a napokban Volodimir Zelenszkij pártjának frakcióvezetője maga vallotta be egy tévéinterjúban: valóban azért szakadtak meg márciusban a tárgyalások Moszkvával, mert Ukrajna nem fogadta el az egyetlen komoly orosz békefeltételt.
„Oroszország célja az volt, hogy rábírjon minket a semlegesség elfogadására. Ez volt nekik a legfontosabb. Készek voltak befejezni a háborút, ha elfogadjuk a semlegességet, ahogy azt egykor Finnország tette. És ha kötelezettséget vállalunk arra, hogy nem fogunk belépni a NATO-ba” – mondta az ukrán kormánypárt frakcióvezetője.
David Arahamija azzal indokolta Moszkva békeajánlatának elutasítását, hogy ahhoz alkotmányt kellett volna módosítani és nem bíztak az oroszokban. Bevallotta ugyanakkor azt is, hogy Nyugatról is ezt az utasítást kapták.
„Boris Johnson akkori brit miniszterelnök ott volt Kijevben. Azt mondta, hogy nem akar aláírni semmit az oroszokkal, hanem harcolni fogunk” – ismerte be az ukrán politikus hozzátéve: Moszkva most is bármikor hajlandó lenne tárgyalni a békéről.
Az ukrán politikus vallomásával szinte az összes ukrán komminikációs klisét sikerült porrá zúznia
– erről ír a Mandiner. A portál azt írja, Zelenszkij párttársának nyilatkozata lényegében teljesen igazolja Schröder korábbi állításait. A portál cikkében azokra az ukrán, vagy háborúpárti állításokra világít rá, amelyekről most az ukrán politikus nyilatkozatával lerántotta a leplet.
Az egyik ilyen, hogy hogy Ukrajna a szabad világ háborúját vívja, ami nem egy regionális konfliktus, hanem a szabadságért és demokráciáért zajló háború. A lap azt írja, ezzel szemben Zelenszkij párttársának nyilatkozatából kiderült, hogy ez is hazugság. Ukrajnában ugyanis a háborúra hivatkozva betiltották a politikai pártok egy részét, minden jel arra utal, hogy nem tartják meg a 2024-es választásokat. A jelenleg hivatalban lévő tisztviselők pedig mindenféle demokratikus legitimáció nélkül továbbra is hatalmon maradnak.
Az ukrán kormánypárti politikus vallomásából lényegében kiderült, hogy Oroszország igazat mondhatott a tárgyalások megszakadásának körülményeiről.
Erről az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója beszélt az M1-en. Bendarzsevszkij Anton rámutatott: Oroszországnak narratívája is éppen az, hogy Ukrajnával „majdnem megegyeztek”, már kis híján létrejött a megállapodás. Annak oka, hogy ez végül nem történt meg, s „az egész csődbe ment”, akár Nagy-Britannia vagy az Egyesül Államok nyomásgyakorlása is lehet – vélekedett.
Az, hogy mennyien vesztették eddig életüket a tavaly február óra tartó háborúban, továbbra is szigorúan titkos adat.
A halottak számát óvatos becslések is legalább félmillióra teszik – hangzott el az M1 Híradójában.
Forrás: hirado.hu
