Zsigó Róbert élelmiszerbiztonságért felelős államtitkár: első helyen végzett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a NÉBIH. Az EU legújabb felmérése szerint a magyarok bíznak leginkább a nemzeti hatóságukban.
A reprezentatív kutatás 25 tagállamban 6200 ember bevonásával arra kereste a választ, hogy a lakosság szerint az országukban működő hatóságok mennyire képesek megvédeni őket az élelmiszerbiztonsági kockázatokkal szemben. A felmérésből az is kiderült, hogy a vásárlók többsége elvárja a gyors és részletes tájékoztatást, ha az egészségére veszélyes élelmiszer kerül a piacra. A kockázatokkal kapcsolatos információkat leginkább az egészségügyi szakemberektől, kutatóktól és az élelmiszerbiztonsági hatóságoktól tartják hitelesnek, valamint a saját családtagjaikban, ismerőseikben is megbíznak – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy az eredmény alapján a magyar lakosság elismeri a Nébih erőfeszítéseit az élelmiszerlánc-biztonsági helyzet javításáért és a gyorsabb információáramlásért. Kiemelte továbbá, hogy az európai kutatás eredményei összhangban állnak a Nébih saját felméréseivel, amelyekből kiderül, hogy az emberek 85 százaléka ismeri a hivatalt, tevékenységében a háromnegyedük megbízik, vagyis – mint fogalmazott – a Nébih az egyik legelismertebb állami intézmény. A magyar lakosság az elmúlt években folyamatos javulást érzékelt az élelmiszerlánc-biztonsági területen, de a többség még több forrást fordítana az élelmiszerek biztonságának ellenőrzésére, amelyet az egészségüggyel együtt a legfontosabb hatósági területek közé sorolnak – mondta az államtitkár. Zsigó Róbert fordulópontnak nevezte a 2013-ban elfogadott Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiát, amely alapján késlekedés nélkül nyilvánosságra hozzák a lakosság egészségét érintő híreket. A vásárlói tapasztalatokat, panaszokat és elvárásokat becsatornázzák a hivatal működésébe az ingyenesen hívható zöldszám, a telefonos applikáció, a hivatali honlap és a közösségi média segítségével. A Nébih fontosnak tekinti a sajtó kérdéseinek megválaszolását is, hiszen az újságírók közvetítésével szakmailag hiteles válaszok juthatnak el több millió állampolgárhoz, így megakadályozható az áltudományos vagy gazdasági érdekek miatt kevésbé objektív információk megjelenése élelmiszerlánc-biztonsági események kapcsán – hívta fel a figyelmet az államtitkár. (Forrás: MTI).
1431-ben, – amikor Luxemburgi Zsigmond, az akkor már 44 éve tartó uralkodása alatt Magyarországot a nemzetközi diplomácia és gazdaság központjává tette, a királyi döntéseiben az élelmiszerbiztonságról is rendelkezett. Sajnos a török hódoltság a kezdeti lépéseket folytathatatlanná tette. A közegészségügyről szóló 1876. évi XIV. törvény, valamint az élelmiszer-hamisítás tilalmáról szóló 1895. törvény már a korszerű magyar élelmiszerbiztonság alapjait fektette le. 1958-ban élelmiszertörvény született, majd 1968-tól közgazdasági szabályozók is a fokozottabb élelmiszer-biztonsági gondosság irányába terelték a termelőket. Napjainkban a Magyar Élelmiszerkönyv foglalja össze mindazt, ami fontos a biztonságos élelmiszerfogyasztás érdekében. Az élelmiszer-higiénia ma az állatorvos-tudomány egyik legfontosabb szakmai területe. A magyar állatorvosok kimagasló szakmai teljesítménye a nagyvilágban mindig is a legelsők között volt. Mindennek a méltó folytatása a mostani nemzetközi szakmai elismerés. (KPE).