A fogyasztás köré szerveződő fejlett nyugati világban többek között a koronavírus-járvány és az orosz–ukrán háború következtében jelentősen megváltozhatnak a fogyasztói szokások, ami a fogyasztás új korszakát jelentheti. Ezzel egy időben a fejlődő országok továbbra is fogyasztásorientáltak maradhatnak, ugyanis a fogyasztói társadalom fejlődésében más szakaszban járnak. Amíg például Nyugat-Európában már elindult fogyasztói változásokat katalizál a pandémia és a háború, addig a fejlődő világban kényszerű alkalmazkodás következhet be. Felkészültünk már a poszttömegfogyasztás időszakára?
A második világháború után Európa a történetének legnagyobb prosperitását élte át. Egy tekintetben biztosan nem volt különbség Nyugat- és Kelet-Európa között: a gazdasági növekedés évtizedes távlatokban jelentkező éves átlagos, nagyjából 5 százalék körüli üteme. Európa nyugati fele a világháborúk és az 1929-es válság utóhatásai után elindult a fogyasztói társadalom kialakulásának útján. A nélkülözés egyre több háztartásból tűnt el, és hamar megvalósult a fogyasztás kapcsán mélyen gyökerező amerikai mentális asszociáció: a fogyasztás önmagában vett érték.
Az 1970-es években Nyugat-Németországban egyre gyakrabban kezdték használni az alábbi kifejezéseket: Fresswelle (zabálási hullám), Kleidungwelle (öltözködési hullám) és Reisewelle (utazási hullám). Az ún. zabálási hullám azt jelentette, hogy egyre több család engedhette meg magának, hogy autentikus étteremben valamelyik külföldi konyha ételeit megkóstolja, divattá vált más ízvilágok megismerése és felfedezése. Az öltözködési hullám a tömegdivattól való részleges elfordulást takarta, és arra utalt, hogy sokan már többet szerettek volna, mint a klasszikus konfekció. Az utazási hullám pedig arról tanúskodott, hogy a nyugatnémetek elkezdték felfedezni a világ távolabbi pontjait, és eljutottak oda, amiről a szülők és a nagyszülők még csak álmodni sem mertek. Az akkori lakosság egyharmada új lakásba költözött, és az idő tájt még Nyugat-Európában is nagyon erős volt a lakástulajdonlási hajlandóság. A jóléti állam kiépítése rohamléptekkel haladt előre, és szinte pillanatok alatt 50 százalékra ugrott a költségvetés nagysága a bruttó hazai terméken belül.
Egyre inkább gyökeret vert a korában ismeretlen fogyasztási minták követése, és többek között milliók számára vált a fogyasztás önmagában vett értékké, élménnyé.
Forrás: index.hu https://index.hu/gazdasag/2022/07/25/elerkezett-a-fogyasztoi-tarsadalom-vegoraja-szenlabnyom-energiavalsag/
