Elemzők: Csaknem teljes a foglalkoztatás Magyarországon

Fotó Czímer Tamás

A teljes foglalkoztatottsághoz közeli helyzetben egyre több betöltetlen álláshely bérversenyre kényszeríti a vállalatokat, ami tovább táplálja az inflációt – figyelmeztetnek a legfrissebb munkaerőpiaci adatokat kommentálva az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott jelentése szerint a március-májusi időszakra a foglalkoztatottak átlagos létszáma egy év alatt 99 ezerrel, 4 millió 693 ezerre nőtt. A munkanélküliségi ráta 3,4 százalékra csökkent, az egy hónappal korábbi 3,5 és az egy évvel korábbi 4,1 százalékról.

Továbbra is csúcson a foglalkoztatottság, írta az MTI-nek küldött munkaerőpiaci kommentárjában Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője. A teljes foglalkoztatottság közelében áll a piac, stabilan visszatért a pandémia előtti állapotába. A betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt. A kereslet ellenére igen lassú tempóban tud már csak tovább bővülni a foglalkoztatotti létszám, a még elméletben bevonható munkaerő minősége láthatóan igen alacsony, és a földrajzi elhelyezkedése sem találkozik a kereslettel.

Az ukrajnai háború egyelőre semmilyen látható hatást nem gyakorolt a hazai munkaerő-kereslet szintjére. A menekültek egy része átmenetileg akár enyhítheti is a hazai munkaerőhiányos állapotot, főként a nyári, szezonálisan erős időszakban.

A bankholding várakozásai szerint idén 3,1 százalékos lehet az átlagos munkanélküliségi ráta.

A munkaerőhiányos helyzet egyben igazolja az aggodalmakat az egyre erősebb inflációs kockázatokról is, mivel a munkaerőpiaci feszesség emelkedése az amúgy is gyors bérnövekedés ütemét még tovább gyorsítja, ami hozzáadódik az elszabaduló energia és alapanyagköltségekhez – figyelmeztetett Horváth András.

Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági elemzője szerint a gazdaság járvány utáni újraindulása, illetve a magas belső kereslet járult hozzá elsősorban a foglalkoztatottak számának növekedéséhez. Ebben az elsődleges munkaerőpiacnak volt kiemelkedő szerepe. Emellett nőtt a magyar háztartásban élő, de külföldi telephelyen dolgozók száma is, de még nem érte el a koronavírus-járvány előtti szintet. Itt a pandémia kitörése jelentős visszaesést okozott, és még mindig kérdés, hogy az emelkedő hazai bérszínvonal, valamint a fokozódó munkaerőhiány mellett ez a forma továbbra is vonzó opciót jelent-e majd a munkavállalóknak.

Forrás: hirado.hu, MTI

https://hirado.hu/belfold/gazdasag/cikk/2022/06/23/elemzok-csaknem-teljes-a-foglalkoztatas-magyarorszagon