Elegük van Merkelből: sorsdöntő választás jön a hétvégén

Fotó: EPA, RONALD WITTEK

A Németországi változásokat sokan remélik Magyarországon, így a Polgári Kisgazdák is úgy gondolják, hogy a német politikának sokkal több megértést kellene tanúsítania a közép- és kelet európai népek iránt. A változás egyre inkább valószínű, annak iránya azonban kétséges. Bizonytalan német kormány – a jelenleginél is határozatlanabb – nekünk magyaroknak is bizonytalanságot hozna. Azért kell erős nemzeti politikát folytatni, mert csak egy egységes, minden területen jó állapotban lévő Magyarország lesz képes az egyre inkább elkerülhetetlen változásokat megfelelően kivédeni. (kpe.hu)

Bár Hessenben nagyon jók a fizetések, és csúcson van a foglalkoztatás, mégis nagyot bukhat a kormányzó CDU a hétvégi tartományi választásokon. Ez akár a Merkel-korszak végét is jelentheti. A választók már unják a nagykoalíciós civakodást, a kancellárnak pedig nem bocsátják meg a korlátlan Wilkommenskulturt.

„Nagyon sok választótól azt halljuk, hogy engem támogatnak, a CDU-ra viszont már nem szeretnének szavazni. Amikor megkérdezzük, miért nem, csak annyit válaszolnak: Merkel” – mondta a Financial Timesnak Marius Rausch, aki egy hesseni nagyközségben, Langgönsben indul harcba a polgármesteri posztért.

Megrendült a bizalom

Rausch, akit a CDU mellett a Liberálisok és a Zöldek is támogatnak, úgy véli, hogy sok helyi lakos még mindig mérges Angela Merkelre a „minden menekültet befogadunk” politikája miatt. Azáltal, hogy Merkel 2015-ben és 2016-ban beengedett összesen több mint egymillió migránst, „megsértette az igazságérzetüket és a rendbe vetett bizalmukat” – véli a polgármesterjelölt.

Sok helyinek persze nem csak a kancellárból, hanem a nagykoalícióból is elege van. A negyedik Merkel-kormány megalakulása óta ugyanis nem csak a Kereszténydemokrata Unió/Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) és a szocdemek (SPD), hanem a CDU és CSU között is rendszeresek a viták.

„Ha egy kormányról az a benyomás alakul ki, hogy belső harcok dúlják, akkor az emberek elveszítik a belé vetett bizalmukat, és a protesztpártok felé fordulhatnak. Most tényleg nagyon rossznak látják a nagykoalíciót, és nem tesznek különbséget Hessen és Berlin között” – mondta Volker Bouffier, a CDU helyi vezetője, egyben a tartomány miniszterelnöke.

Padlót foghat a CDU

Az egyik legerősebb tartományA több mint hatmillió lakosú Hessen gazdasági szempontból Németország egyik vezető tartománya. Itt található a Rajna-Majna-térség, az ország második legsűrűbb ipari agglomerációja. A munkanélküliség öt százalék alatt van, a havi nettó átlagkereset 2942 euró, azaz 940 ezer forint.

Forrás: de.statista.com

A fenti okok miatt a nyugat-németországi tartományt csaknem húsz éve uraló kereszténydemokraták népszerűsége 12 százalékponttal 26 százalékra zuhant 2013 óta, így a párt története legrosszabb eredményére számíthat vasárnap.

Az elégedetlenséget a kancellárral és a kormánnyal még azt sem tudta ellensúlyozni, hogy Hessen amúgy virágzik: Bajorország és Baden-Württemberg után itt a  legmagasabb az átlagkereset, itt az egyik legalacsonyabb a munkanélküliség, a foglalkoztatottak száma pedig történelmi csúcson van.

Merkel széke is inog

Ha a CDU valóban bukni fog vasárnap, akkor az – az FT szerint – „helyrehozhatatlanul csorbíthatja” a kancellár tekintélyét, megkérdőjelezheti helyét a párt élén (a CDU decemberben tartja tisztújító nagygyűlését), és ezzel bevezetheti a 2005 óta tartó Merkel-éra végét.

A kancellár széke akkor is veszélyben van, ha csak a szocdemek szerepelnek rosszul. Ebben az esetben ugyanis tovább növekszik az esélye annak, hogy a baloldali párt faképnél hagyja a koalíciót, ami szinte biztosan új választások kiírásához vezetne.

A bajoroknál már buktak

Az előjelek nem ígérnek túl sok jót a két egykori mamutpárt számára. Bár a CSU megnyerte a két héttel ezelőtti bajor választást, tíz százalékot bukott 2013-hoz képest, és 1950 óta a leggyengébb eredményt érte el.

Az SPD pedig megsemmisítő vereséget szenvedett: a voksok mindössze 9,7 százalékát szerezte meg. Ezzel a baloldali párt a futottak még kategóriába, az ötödik helyre szorult vissza Bajorországban.

Vége a kétpólusú pártrendszernek

Országosan  a CDU/CSU 25 százalékon, az SPD pedig 15 százalékon áll. Összehasonlításul: 2013-ban a jobboldali pártszövetség még 41 százalékkal nyerte a szövetségi választásokat, a szocdemek pedig a voksok több mint 25 százalékát gyűjtötték be. A baloldali pártot ma már a bevándorlás-ellenes AfD (Alternatíva Németországnak), valamint a baloldali ökopárt, a bevándorlókat segítő Zöldek is megelőzik.

A háború utáni kétpólusú német pártrendszer tehát már csak a múlt, és egyre több jel utal arra, hogy hamarosan a Merkel-korszak is az lesz.

(privatbankar.hu, Wéber Balázs)