Elegem van a gesztuspolitikusokból, akik a jobboldalról a baloldalnak próbálnak smúzolni – mondja a Fidesz pártigazgatója. Kubatov Gáborral az általa elnökölt Fradiról, a háborúról, a Schadl-ügyről, valamint arról beszélgettünk, milyen karakterű főpolgármester-jelöltet indíthat a Fidesz Budapesten.
Báles István és Kereki Gergő interjúja a Mandiner hetilapban
A sorsolás után csak ennyit posztolt: „Easy”. Tényleg könnyű lesz?
Azt gondoltam, ha Rossinak bejött, nekem is be fog. Nagyon kedvelem Marcót és a hozzáállását, neki is akartam üzenni ezzel. A posztban van egy kis irónia, humor, de egészséges önbizalom is. Mindenki úgy érti, ahogy neki tetszik. Valójában mindannyian tudjuk, hogy a legjobb tizenhat között már nagy csapatok jönnek szembe. A többiek úgy vannak vele, hogy jó lenne a Fradival játszani, de több kiváló klubnak is beletört már a bicskája a Ferencvárosba.
A Leverkusent 2021-ben Budapesten már elkapta a Fradi, semmiképp nem esélytelen a továbbjutás. Beszélt a csapattal az elvárásokról?
Nem, nem beszéltem. Mindenki tudja a dolgát, ezen a szinten már nem kell motiválni a játékosokat.
Mekkora a nyomás?
Az ellenfélen? Azt nem tudom.
A Fradin.
Nincs nyomás. Óriási dolog, hogy itt vagyunk, Európa legjobbjai között. Profinak kell lenni, felkészülni, elemezni, értékelni az ellenfelet. Csercseszov mester ebben kiváló. Amikor először találkoztunk, és beszéltem vele a 2018-as világbajnokság orosz–spanyol meccséről, akkor azt kérdeztem tőle, hogyan sikerült legyőzniük a korábbi világbajnokot. Ő mindössze annyit válaszolt, hogy mindent tudott róla, ez a titka. Abban bízom, ez most is így lesz.
Az látszik, hogy az orosz mesterrel egymásra talált a csapat. Milyen az ön viszonya Csercseszovval?
Korrekt partner. Néha elmegyünk vacsorázni, de nem mondanám baráti kapcsolatnak. Rendkívül tisztességes és egyenes embernek tartom. Úgy gondolom, kiegyensúlyozott munkakapcsolat a miénk.
A háborúról szoktak beszélgetni?
A békéről szoktunk beszélgetni. Neki sajátos dimenziója van a háború kapcsán, hiszen Oroszországban a futball tönkremegy a mostani helyzet miatt. Mindenkinek az lenne a legjobb, ha minél hamarabb békét kötnének a felek.
Zsinórban ötödik alkalommal lehet bajnok a klub, egycsapatossá vált a bajnokság. A verseny hiánya nem jelent veszélyt a Fradi fejlődésére nézve?
De, egyértelműen igen. Mi azonban nem tudunk többet tenni, csak annyit, hogy padlógázzal megyünk, mindent beleadva. Ahogy felénk mondják, a jobb lábam a gázon, a bal a jobbon. Valószínűleg a többiek tehetnének többet a fejlődésért. Az NB I.-ben van két-három olyan csapat, amelynek az anyagi lehetőségei megközelítik a Ferencvároséit. Bár meggyőződésem, hogy a bajnokság minősége meredeken fejlődik, a Fradinak jóval több olyan meccs kellene, ahol a nemzetközi szinthez közelítő, gyors játékra van szükség.
Mit gondol egy közép-európai bajnokság kialakításáról?
Az a mániám, hogy a bajnokság korai befejezése után, de még a BL-selejtezők előtt kellene rendezni egy közép- európai kupát, ahová a román, a szerb, a horvát, a szlovén, a cseh, a szlovák és a magyar bajnok, valamint kupagyőztes kvalifikálná magát. Ott aztán lehetne színvonalas, minőségi meccseket játszani. Az UEFA ebbe szerintem bele is menne. Ez a lehetőség nemcsak a játék minősége miatt lenne fontos, hanem azért is, mert egy tízmilliós piacról kikerülhetnénk egy ötvenmilliós piacra, így több szponzorációs bevételre lehetne számítani. A mérkőzéseken pedig olyan hangulat lenne, ami unikális egész Európában. A pirotechnikának például – biztonságos keretek között – zöld jelzést adnék ezen a tornán, az erőszakot és az obszcenitást viszont innen is ki kell tiltani.
„Akkor lesz több magyar játékos a Fradiban, ha a magyarok végre jobban akarnak” – mondta 2021 tavaszán lapunknak. Azóta még kevesebb magyar játékos erősíti a keretet. Nem biztató tendencia.
A magyar fiataloknak jobban kell akarniuk, mint egy marokkóinak vagy egy algériainak. Csak azért, mert magyar, nincs előjoga a többiekkel szemben. Azért kell hogy bekerüljön a kezdőbe, mert jobb. Gyakoroljon többet, dolgozzon többet, figyeljen oda az étkezésére, áldozza minden szabad idejét az edzésekre. Akarja a sikert. Sigér Dávid a jó példa erre. Ha azt kérdezik tőlem, hogy Sigér jobb kvalitású-e a többieknél, az a válaszom, hogy nem. Az akarata viszont százszor erősebb, mint a többieknek. Egy fiatal tehetségnek úgy kell akarnia, mint senki másnak. Meg kell értenie minden magyar gyereknek, hogy ha nem ad bele mindent, akkor nem lesz belőle futballista. Mert a versenytársai mindent beleadnak, meg akarják alapozni az életüket. Ez a különbség. Csendben megjegyzem, amikor a Juventus ellen játszottunk a Bajnokok Ligájában, a torinóiaknál egy olasz játékos volt a csapatban. Pedig azt nem lehet mondani, hogy Olaszországban nincs rendben az utánpótlás-nevelés.
A Mi Hazánk törvényjavaslattal rukkolt elő a légiósok visszaszorítására. A jogszabály korlátozná a számukat a csapatokban, előírná, hogy a pályára lépők 50 százaléka magyar legyen. Mit gondol a javaslatról?
A javaslat ugyanolyan radikális, mint a Mi Hazánk maga. Ez a ferencvárosi labdarúgás végét jelentené. Kifejezetten Fradi-ellenes javaslatnak tartom. Nem lenne nemzetközi siker. Elindulnánk valamelyik sorozatban, majd az albán második kiejtene minket.
Azzal érvelnek, hogy a magyar futballnak viszont jót tenne.
De miért tenne jót? Hány olyan válogatott játékos van, aki Magyarországon játszik? Ha ez a javaslat életbe lépne, az összes valamirevaló játékosunk külföldre igazolna. Ahhoz, hogy meg tudj tartani egy focistát, nem elég, hogy jó fizetést adsz neki. Ha nem játszol nemzetközi kupában, akkor nem vagy a topfutball része.
A másik örök vitatéma: a magyar labdarúgás érdekeit szolgálja-e a tizenkét csapatos NB I.?
A tizenkét csapatos lebonyolítási rendszert jónak találom abban az értelemben, hogy – bár évek óta nyerjük a bajnokságokat – a második, harmadik helyért, illetve a kiesés elleni küzdelemben az utolsó fordulóig hatalmas a verseny. Sok évvel ezelőtt egyébként egy könyvvizsgáló cég tanulmányban kimutatta, hogy a magyar gazdaság nagyjából ennyi csapatot tud finanszírozni. Ha nagyobb lenne a bajnokság, az valószínűleg a minőség rovására menne.
Olyan nagy klubok, mint az MTK, a Diósgyőr, a Pécs, a Nyíregyháza, a Győr vagy a Békéscsaba, rendre csak az NB II.-ben játszanak, ez elnehezíti az ottani futballéletet, az pedig az egész magyar labdarúgás kárára válik, hogy ezek a történelmi futballközpontok, utánpótlásközpontok lassan leépülnek.
Ez csakis rajtuk múlik. Tessék szíves lenni feljutni és nem kiesni az első osztályból. Ez mégiscsak egy bajnokság, itt nem lehet kijelölni, hogy mely csapatok játsszanak, azt ki kell érdemelni.
A Kecskemét elleni bajnokin a Fradi-szurkolók molinókat feszítettek ki a közelmúlt botrányai, az antifa- és a pedofilügy kapcsán. Azt nyilatkozta: a stadionokban ezeknek nincs helyük. Ez csak egy UEFA-nak szóló elnöki üzenet volt, vagy tényleg baja volt a molinóval?
A molinókon lévő üzenetek tartalmával persze teljesen egyetértek, de a határozott véleményem az, hogy a politikát nem szabad beengedni a stadionba. Szülőként, nagyszülőként nem vagyok hajlandó elfogadni a Bite-féle emberek viselkedését, Jámbor Andrást pedig egyenesen ki nem állhatom, hiszen Magyarországra importálta az antifát, egy szélsőbaloldali erőszakszervezetet. Ám klubelnökként azt kell képviselnem, ami összeköt bennünket, a lelátón pedig nyilvánvalóan ülnek olyan szurkolók, akik nem tudtak azonosulni a feliratok mondanivalójával.
Mit tart tizenkét éves elnöksége legnagyobb eredményének?
Ha csak a futballról beszélünk, akkor az első El-csoportkörbe kerülés volt a legnagyobb eredmény. Szerintem fontos még az Újpest elleni 0-6 is, leginkább az igazságérzetem miatt, mert amikor 2010-ben kiütöttek minket, akkor Újpesten néhányan sportemberhez nem méltó módon viselkedtek. Megemlíteném a pólósok BL-győzelmét, a női kézisek KEK- elsőségét, és ne feledkezzünk meg azokról az olimpiai aranyokról sem, amelyeket a klub sportolói, Kozák Danuta és Liu Shaoang szereztek.
Miként fogadta a klub világklasszisai, a Liu fivérek országváltását? Személyesen érez felelősséget a kialakult helyzetért?
Későn kapcsoltunk a Liu fivérek ügyében.
A szövetség nem tudott megállapodni az edzőjükkel, Linával. Nekünk akkor, abban a pillanatban be kellett volna lépnünk, és azt mondani neki: ha a szövetséggel nem tudsz megállapodni, akkor gyere a Ferencvároshoz, és eddzed itt a Liu fivéreket. Ezzel aztán meg is próbálkoztunk, de már késő volt, ebben látom némiképp a személyes felelősségem.
Van még más hiányérzete az elmúlt tizenkét év kapcsán?
Minden területen van hiányérzetem, mert örök maximalista vagyok. Ha megnyerünk egy bajnokságot, már azon gondolkodom, hogy lehetett volna még egy ponttal többet gyűjteni.
Azért nem mindenki esik hasra a teljesítményétől. „Nyilvánvaló, hogy ez egy, az adóforintjainkból felpumpált kirakatcsapat, tele olyan játékosokkal, akik mielőtt idejöttek, nemhogy Ferencvárosról, de valószínűleg Magyarországról sem hallottak. És azért attól nem kell hasra esni, hogy közpénzcsilliárdokból összejön az európai középmezőny alja” – nyilatkozta Baranyi Krisztina közvetlenül az El- csoportelsőség után. Mit gondol ezekről a mondatokról?
Elképzelésem sincs, hogy mire gondolt a polgármester asszony, mikor ezt mondta, mert nem vagyok orvos.
Pedig elképzelhető, hogy sokáig a kerület élén marad Baranyi. Egy év múlva önkormányzati választás, és egyelőre nincs érdemi kihívója, 2019-ben pedig 57 százalékkal nyert. Milyen érzés tölti el, ha a Fidesz ferencvárosi támogatottságának, szervezetének állapotára gondol? Nem tartja személyes kudarcnak azt, hogy pont a IX. kerületben ennyire gyenge a Fidesz?
Egy olyan vereség után, amilyet 2019-ben szenvedtünk el a kerületben, nehéz egyben tartani a csapatot. De van már elképzelésünk, jelöltünk, akivel el lehet majd indulni. Hozzáteszem, Baranyi Krisztina finoman fogalmazva sem egyszerű karakter, így nincs kizárva, hogy nem csak a jobboldalról lesznek kihívói. A Fradi kapcsán egyébként próbáltam vele kiegyezni. Amikor polgármester lett, és elmondta a Groupama Arénában, hogy Fradi nélkül nincs Ferencváros, Ferencváros nélkül nincs Fradi, meghívtam egy kávéra. Leültünk, végigbeszéltük, milyen együttműködési lehetőségek vannak, de sajnos nem jutottunk semmire.
Mikor jelenthetik be, ki indul Ferencvárosban a Fidesz részéről?
Ősznél előbb biztosan nem.
Úgy gondolja, hogy a politikai munka a helyi szervezet részéről el van végezve?
Mindig lehetne jobb.
Ha egész Budapestet nézzük, akkor sem túl rózsás a Fidesz helyzete: a 2022-es országgyűlési választáson egész Buda elveszett, Pesten pedig csupán egy választókerületet sikerült megnyernie. Mit gondol a pártja budapesti helyzetéről? Teljesen elengedték a fővárost, vagy látnak esélyt a visszahódítására?
Eszünk ágában sincs elengedni. Mégiscsak a nemzet fővárosáról van szó. Itt élek, ez az otthonom. Egyébként a múlt évben a tizennégy budapesti időközi választásból tízet sikerült megnyernünk. Olyan körzetekben is el tudtunk hozni önkormányzati képviselői helyet, például Pesterzsébeten, ahol harminc éve nem nyert a jobboldal. Ez véleményem szerint reménykeltő. Mindemellett borzasztó látni, hogy mivé lesz a főváros. Hajléktalanok és kosz a belvárosban, folyamatos dugók az utakon.
Mely kerületekben lát érdemi esélyt a győzelemre?
Mi egyetlen kerületről sem mondunk le. Miért is tennénk? Mindenkinek meg kell adni a választás lehetőségét. Ha jól végzed a dolgod, akkor bárhol lehet esélyed a győzelemre.
Főpolgármesteri szinten lát már olyan embert, aki érdemi kihívója lehet Karácsony Gergelynek? Korábban azt nyilatkozta, külvárosi főpolgármesterre van szükség. Mire alapozza ezt?
Az én igazságérzetem bántja, hogy van egy alapvető feszültség, amit valószínűleg kevesen érzékelnek a mai fővárosi vezetésben. Az adóbevételek jó része a külső kerületekből származik, viszont a belső kerületekben költik el. Mi, a külvárosban élők adózunk, Soroksár mégis majdnem egymilliárd forinttal kevesebbet kap vissza, mint amennyit befizet. Ez szerintem végtelenül igazságtalan. Úgy gondolom, hogy kell valaki, aki elmondja a külvárosiaknak, hogy ezt ne hagyják, ne törődjenek bele, hogy másodrangú állampolgárként kezeli őket a főváros vezetése. Kell egy ember, aki felhívja a figyelmet, hogy mi itt élünk a Havanna-lakótelepen, ők meg a belvárosban, és mi szedjük be az adóbevételek nagy részét, az ötven négyzetméteres lakásunk mégis 30 millió forintot ér, az övék viszont ugyanekkora alapterülettel 100 milliót. És az olló csak nyílik. Ez normális dolog így? Egy városban élünk, egy közösségben, mégis ilyen óriási különbségek vannak. Idáig a belvárosi városvezetés döntötte el, hogyan menjenek a dolgok Budapesten. És mire mentünk vele?
Méhlegelők, dugók és hajléktalanok. Ez az ügyefogyott Karácsony Gergely eddigi teljesítménye.
Senki nem tud említeni egyetlen konkrét budapesti projektet sem a hatalomra kerülése óta, amire azt mondjuk, hogy na, ez jó volt, és Karácsony tette értünk. Ha annak idején azzal kampányolt volna, hogy a Bajcsy-Zsilinszky úton a nyolc sávból most kettőt használhatnak az autósok, biztosan nem választotta volna meg senki. Ha ebből nem lesz lázadás, akkor így marad minden, és nézhetjük a közlekedési káoszt, a hajléktalanokat és azt, hogy még a Városházát is eladják, Karácsony székével együtt.
Megvan már az ember?
Jelöltek vannak, kiválasztjuk majd a legjobbat. De egy fontos dolgot hadd jegyezzek meg: elegem van a gesztuspolitikusokból, akik a jobboldalról a baloldalnak próbálnak smúzolni. Vannak néhányan a mi politikai közösségünkben, akik próbálnak kiegyezni a balliberálisokkal. De ennek nincs semmi értelme. A másik oldalon ugyanis legfeljebb azt mondják, „jópofa srác vagy”, de úgysem szavaznak rád. Rossz úton járunk, ha azt gondoljuk, hogy velük együtt, közösen lehet irányítani a várost, ugyanis ők zsigerileg elutasítanak minket, gáncsolnak, ahol tudnak, a balliberális szavazókat pedig a gesztuspolitizálás nem hatja meg.
Schadl-ügy. Gyakorlatilag napi szinten szivárog ki valami a nyomozati anyagokból a baloldali sajtóhoz. Több párttársa mellett önt is hírbe hozták már az esettel kapcsolatban. Van félnivalója?
Nekem biztosan nincs. Annyi közöm sincs az egészhez, mint a kanalasgémek anyagcserezavaraihoz. A hatóságok végzik a dolgukat, ki fogják deríteni, hogy mi történt. Mi biztosan nem akadályozzuk a nyomozók munkáját. A törvényeket be kell tartani, a bűnösöket felelősségre kell vonni. Nem olyan bonyolult dolog ez.
Háborús feszültség, energiaválság, magas infláció. Ha ez még nem lenne elég, Magyarország még mindig nem kapta meg az uniós helyreállítási alapból járó pénzeket. Számolnak még egyáltalán ezzel az összeggel?
Itt van a brüsszeli korrupció. Lassan már egy focicsapatot is ki lehet állítani a gyanúsítottakból. Csak Eva Kailinál 600 millió forintnyi eurót foglaltak le, és ki tudja, a többieknél még mit találnak. A brüsszeli döntéshozók csak más szemében látják meg a szálkát, a sajátjukban a gerendát sem veszik észre. Ezek azok a brüsszeli bürokraták, akik a szankciós politikájukkal hiperinflációt gerjesztenek, és tönkreverik az európai gazdaságot, akik az elhibázott politikájukkal a harmadik világháború szélére sodorják az öreg kontinenst. Mindezek ellenére számolunk ezzel a pénzzel, hiszen jár Magyarországnak. Úgy látom, Navracsics Tibor is optimista ez ügyben. Bennem egyébként már az a kérdés is megfogalmazódott, hogy egyáltalán megvan-e még az a pénz, ami elvileg a miénk. Félve kérdem: nem azért húzzák az időt, mert ezeket a forrásokat már elköltötték másra?
Arra fel vannak készülve, hogy ha már minden konkrét jogi kifogás elfogy Brüsszel részéről, akkor érkezik a politikai követelés, hogy Magyarország változtasson a háborúval kapcsolatos pozícióján? Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke már be is mondta, hogy túlságosan finoman bánik Brüsszel Magyarországgal, és gyakrabban kellene számonkérni hazánkat a háborúval kapcsolatos álláspontja miatt.
Csendben kérdezem: a háború kérdése hogy jön a jogállamisághoz? A magyar kormányzati külpolitika békepárti, kéretik ezt tudomásul venni.
Az uniós pénzekért cserébe sem?
A béke hazánk és egész Európa érdeke. Az uniós helyreállítási alapoknak a háborús állásponthoz semmi közük. Ha a brüsszeli bürokraták olyan erővel próbálnák meg kikényszeríteni a békét, mint ahogy velünk küzdenek, akkor már rég véget ért volna a háború.
Nem Magyarország teljes külpolitikai elszigeteltségére utal az, hogy Lengyelországot leszámítva már csak minket előszobáztatnak az uniós pénzekért?
Szijjártó Péteren nem azt látom, hogy elszigetelt lenne. Ahogy elnézem, többet van a levegőben, mint a szárazföldön. Bírni kell a nyomást. Az erőteljes szándék, hogy minket is belesodorjanak a háborúba, egyértelmű. Ha engedünk, annak mi fogjuk meginni a levét. Mi nem vagyunk sem oroszpártiak, sem ukránpártiak, békepártiak vagyunk.
Hogyan készül a Fidesz a jövő évi európai parlamenti és önkormányzati választásra?
Az már látszik, hogy a baloldaliak civil szervezetek mögé fognak felsorakozni, ezzel előkészítve a külföldi finanszírozás lehetőségét is. Ez egyértelmű. Egyrészt saját logó alatt népszerűtlenek – amíg ott van a nyakukon koloncként a DK, Gyurcsány Ferenc vagy Márki-Zay Péter, addig hátrányból indulnak, így mindent meg fognak tenni, hogy ezeket a szereplőket háttérbe tolják. Másrészt az álcivil szervezeteiket az amerikaiak ki tudják tömni dollármilliókkal. Mert ne legyenek kétségeink, megint külföldi pénzből fognak kampányolni. Ami a Fideszt illeti, abban reménykedem, hogy vissza tudunk hódítani olyan városokat, mint Pécs, Szombathely, Miskolc vagy akár Szeged. A többit pedig meg kell tartani. Az EP-választáson fényes győzelmet kell aratni, mert ez Magyarország és, valljuk be, Európa érdeke is.
Forrás: mandiner.hu
https://mandiner.hu/cikk/20230308_kubatov_gabor_interju_beke
