Elég „zöld”-e a hidrogén Magyarországon?

Még ez év júliusában – Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára – vett részt az uniós kutatási miniszterek informális tanácsülésén, melynek témája az un. zöld hidrogén volt.

Az államtitkár a tanácsülésen elhangzott felszólalásában megerősítette: Magyarország azon államok közé tartozik, amelyek úgy vélik, hogy a hidrogén nélkülözhetetlen eszköz a 2050-es éghajlat-semlegességi cél eléréséhez.

Kaderják Péter hozzátette: a zöld hidrogén hathatós megoldás lehet a különféle ágazatok szén-dioxid-mentesítésére, ezért ösztönözni és támogatni kell a kapcsolódó technológiák fejlesztését és alkalmazását. A kormány álláspontja szerint azonban a hidrogén előállításánál a nukleáris energiában rejlő lehetőségeket sem szabad figyelmen kívül hagyni. „Úgy véljük, hogy a nukleáris alapon előállított hidrogént is tiszta hidrogénként kellene elismerni” – jelentette ki az államtitkár.

Érdekes, hogy két hónappal később jelent meg egy írás Victor Andrástól a Népszava internetes oldalán melyben „rafináltan ügyes csúsztatásnak” nevezi az államtitkár fenti kijelentését, megállapítva, hogy „fölösleges belekutyulni Paksot” a hidrogén technológia jövőbeli szerepébe. Álláspontjának indoklásául egy – még kísérleti stádiumban lévő – projektet részletez a cikkében, mint (egyetlen) lehetséges megoldást a hidrogén jövőbeni alkalmazását illetően.  Az érvelése nyilvánvalóan sántít. Akár a hidrogén előállítás kapcsán is a Paksi Atomerőművet – 2 000 MW –os teljesítménnyel működő alaperőművet – és a kísérleti stádiumban lévő, a zöld levelek fotoszintézisét utánzó projektet – párhuzamba állítani nem túl meggyőző érvelés.

A Polgári Kisgazdák továbbra is azon az állásponton vannak, hogy a stratégiai döntéséket alapos szakmai egyeztetés, akár vita is, előzze meg, például a Nemzeti Energia- és Klímatervben valamint az új Nemzeti Energiastratégiában foglaltak értelmezése.  

 

Kékesi Márton