Elbeszélt történelem

Erről a címről sok embernek nem az jut az eszébe, amiről írni szeretnék. Sokan ismerik a kifejezést, úgymint oral history. Tulajdonképpen egy dologról van szó, akik éltünk a XX. századbant vagy olyan közösségek tagjai voltunk, ahol meséltek arról, hogy mi történt életük során és ezek, ha hitelesek éppúgy a történelem részei. Én mindig érdeklődve hallgattam a régi öregek visszaemlékezéseit. Máté bátyám, akit nevezzünk nevén Hornok Máté volt, és életének két meghatározó fejezetéről gyakran beszélt, a katonaéletről és a kisgazdapártról.

Disznótorokon és egyéb családi eseményeken szívesen mesélt élményeiről. Több mint 7 évet töltött csődörös huszárként a Verseci Méntelepen, mivel leszerelése idején kitört a Nagy Háború, majd civil életében a kisgazdapárt politikáját támogatta. Katonaélményei élvezetesek és egy vidéki parasztfiú, hogyan élt, mint tisztes és élvezte a hátországbeli örömöket. A akkori rendben egy tisztes nagy hatalommal rendelkezett, még a ruhájának a tisztántartásáról is beosztottainak kellett gondoskodni. Valószínű ő akkor nem értékelte helyzetét, de a szolgálata során megismerte a soknemzetiségű bánáti nép kultúráját, szokásait. A leszerelés után ő is felvette a hagyományos paraszti életformát, de nyitottsága már a politika irányába fordította. A Kisgazdapárt nagyválasztmányi tagja volt és több képviselőjelölt korteshadjáratában részt vett. A már megnevezett eseményeken mesélt sokszor életéről. Nekem most kettő tűnik fontosnak. Már a háború után történt, mikor egy alkalommal Tildy Zoltán köztársasági elnöknél üléseztek, emlékezetem szerint választmányi ülés volt. Az elköszönések során, Tildy azt mondta Máté bátyámnak: „maradj még Testvérem, valamit akarok mondani” Mikor már ketten voltak Tildy így szólt, hogy vagy barátom? Máté bátyám mondhatni nyers, szókimondó ember volt erre így válaszolt: Jobban, mint Te! Miért mondod ezt? Mert én még egy embernek sem írtam alá a halálos ítéletét. Tildy megrendült és csak annyit mondott, Isten Veled Öregtestvér. A nyers, szikár parasztembert ez mindig bántotta, az egyik hogy megsértette Tildyt, a másik pedig, hogy mit akart neki mondani.

A másik történet Bajcsy-Zsilinszky Endréhez kapcsolódik. Egy parasztember levéltárcát csak ünnepi alkalmakkor visel vagy mikor ügyet intéz. Máté bátyám a hatvanas években többször járt a Guszev utcában a Nyugdíjfolyósítónál, mert azzal a nyomorult öregségi járadékkal is baja volt. Erről a járadékról annyit, hogy mivel a tsz-be szorított idős embereknek nem volt nyugdíja így ezzel a kettőszázhatvan forint havi összeggel jutalmazták egy élet munkáját. Ha nálunk Pesten társaság volt, akkor is beszélt életéről. Nagy tisztelettel és szeretettel említette Bajcsy-Zsilinszky Endrét, akit személyesen ismert és ilyenkor tárcájából, az az ember, aki a felesége képét sem őrizte, elővett egy képet Bajcsy-Zsilinszky Endréről, melyet tárcájában őrzött.

Gyomaendrőd 2021. 04. 06.

Várfi András