Együtt újra sikerülni fog

Forrás: Orbán Viktor Facebook oldala

Tavasszal egyszer már sikerült, együtt ősszel is sikerülni fog – írta a koronavírus-járvány elleni védekezésről Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzet hétfői számában megjelent írásában, amelyben a liberalizmus és a kereszténydemokrácia harcáról, Európa helyzetéről és a 2022-es választásról is kifejtette álláspontját.

A kormányfő a koronavírus-járványról kifejtette: újra védekezni kell, és “lesznek meleg pillanatok, de mindenki, akinek szüksége lesz rá, megfelelő ellátáshoz jut majd”.

“Meg tudjuk és meg is védjük az emberek egészségét és életét” – jelentette ki, kiemelve, a nemzeti konzultációban közel kétmillióan véleményt mondtak, ezzel pedig eldöntötték, hogyan kell védekezni az ősszel, és az akarat egybehangzó: Magyarországnak működnie kell! A vírus ellen úgy kell védekezni, hogy a veszélyeztetett idősek életét, az iskolák, óvodák működését és a munkahelyeket egyszerre védjük meg – hangsúlyozta a kormányfő.

Jelezte, tavasszal szükség volt a teljes lezárásra, mert egy ismeretlen ellenséggel álltunk szemben, időt kellett nyerni az egészségügy felkészítésére, ami sikerült is, “az első csatát megnyertük”. Minden rendelkezésre áll a védekezéshez, a szükséges eszközöket mi gyártjuk, mindenből annyit, amennyi kell, “tudjuk, mikor, melyik kórház fogad koronavírusos betegeket, és orvosokat és ápolókat is tudunk küldeni a szükséges helyekre” – közölte. Rámutatott ugyanakkor, a védekezés sikere azon múlik, hogy a szabályokat mindannyian betartjuk-e.

“Felkészített egészségügy, lelkiismeretes szakemberek, széles összefogás. Tavasszal egyszer már sikerült, együtt ősszel is sikerülni fog!” – jelentette ki.

“Azt tudjuk, hogy 2022 tavaszán választás lesz. Addig védekezés lesz” – írta, megjegyezve, ha 2021-ben meglesz a vakcina, meg kell szereznünk néhány millió dózist, majd következhet a jelentkezők tervszerű beoltása, közben folyamatosan erősíteni kell az egészségügyet. Kiemelte: az ápolónők most zajló 70 százalékos béremelése mellett áttörés erejű bérrendezés kellene az orvosoknak is.

A gazdasági helyzetről azt írta: nemcsak megvédeni akarják azt a szintet és színvonalat, ahová tíz év alatt eljutott Magyarország, hanem azt is, hogy ezután is minden évben mindenki léphessen egyet előre. Magyarország nem húzódhat vissza csiga módjára a házába, haladnia, áradnia, növekednie, emelkednie kell, mint egy Liszt-rapszódiának – fogalmazott.

Reményei szerint így, egy sikeres járvány elleni védekezéssel, felizmosított egészségüggyel, soha nem látott magasságba lendített gazdasági növekedéssel, teljes foglalkoztatással, még a korábbiakat is túlszárnyaló otthonteremtési boommal, a visszaépítés alatt álló 13. havi nyugdíjjal érkezünk meg a 2022-es választáshoz.

“Úgy, hogy közben nem lesz nyugtunk a baloldaltól sem”, akikre még most, a legnagyobb nehézségek, egy világjárvány idején sem lehet számítani. “Csak a fúrás, faragás, a nemzeti erők és összefogás gyengítése, orvlövészet az ország védekezését irányító szakemberekre és politikai vezetőkre, be- és elárulás Brüsszelben, gáncs és cselvetés. Nekünk ez a baloldal jutott. Ráadásul most a Jobbikkal besűrítve. Most együtt dunsztolódnak a befőttes üvegben. Az ember nem is tudja, sírjon vagy nevessen” – fogalmazott, hangsúlyozva: a tét óriási, “a szabadságunkról lesz szó 2022-ben is”.

Orbán Viktor úgy véli, a nemzeti önrendelkezésre a legnagyobb veszélyt ma a globális, nyílt társadalmat hirdető, a nemzeti kereteket felszámolni akaró világhálózat jelenti. A Soros György-féle korlátlan anyagi és humán erőforrásokkal rendelkező network céljai világosak: a migráció felgyorsításával kevert etnikumú, nyílt társadalmakat létrehozni, a nemzeti döntéshozatalt lebontani és azt a globális elit kezébe adni.

A globális elit és a nemzeti ellenállás közötti harc még nem dőlt el, a globális elit nem törődik bele, hogy érdekeivel ellentétes politika verjen gyökeret Közép-Európában – hangsúlyozta.

Arra számít, a globális elit ugyanazt a stratégiát fogja alkalmazni Magyarországon a 2022-es választási küzdelemben, mint az idei lengyel elnökválasztási kampányban.

“Eszközük a már többszörösen bukott baloldal, amelynek vezére Gyurcsány Ferenc, ifjúsági szervezete a Momentum, dollármilliárdos szponzora pedig Soros György. A múlt erői ők, akik egyszer már tönkretették az országot. Az ellenzéki oldalon ugyan még léteznek különböző pártlogók, néha civódás is hallatszik a soraikból, de valójában már nincsenek saját akarattal bíró pártok. A munka elvégezve: a Jobbiktól az LMP-ig mindenki bedarálva és betöltve, mint a kolbász. Az egykor önálló identitással bíró közösségeket felváltotta a Soros-hálózatot kiszolgáló baloldali népfront” – fogalmazott, hozzátéve: 2022-ben döntő ütközetre készülnek, “mögöttük lesz a nemzetközi média, a brüsszeli bürokraták és a civilnek álcázott NGO-szervezetek”.

“Nem lehet kétségünk, a hatalomért és a pénzért mindent meg fognak tenni. Ideje nekünk is hadrendbe állni. A kormányzás nehéz évei után vissza kell térnünk a választási csatatérre. Itt az ideje szedelőzködni, hogy a megfelelő pillanatban kilovagolhassunk. Nagy ütközet vár ránk 2022-ben. Készüljetek!” – közölte.

Európáról a kormányfő azt írta: a kontinenst “már a hátát sem látja” a technológiai versenyt katonai-gazdasági alapon vívó Egyesült Államoknak és Kínának. Megjegyezte: a dollár kiütötte az eurót, az orosz piactól szankciókkal vágjuk el magunkat, a fontos technológiákat pedig versenytársainktól vásároljuk.

Kifejtette: Közép-Európa szemében a Nyugat elvesztette vonzerejét, a mi életberendezkedésünk pedig nem tűnik kívánatosnak a nyugatiak számára, és úgy kell a következő években egyben tartani Európát, hogy e történelmi tendencia megváltozására nem látszik esély. Meg kell találni az együttműködés módját ebben a patthelyzetben is, amíg Olaszországban el nem dől Európa jövője, jobbra vagy balra – emelte ki.

“A megegyezések és kompromisszumok útján kell maradnunk, és végre kell hajtanunk a nyáron tető alá hozott grandiózus pénzügyi-költségvetési terveinket, mondjon akármit is az EP. Ez lehetséges, ha Merkel kancellár utódlását a németeknek sikerül a Richter-skála négyes fokozata alatt levezényelniük” – foglalt állást.

Orbán Viktor azt írta, a szellemi szuverenitásért és intellektuális szabadságért évekkel ezelőtt Tusnádfürdőn megindított küzdelem lassan termőre fordul, “a politikai korrektség, vagyis a libernyák doktrína-, beszédmód- és stílusdiktátumok elleni lázadás medre egyre szélesedik”, pedig a büntetés kockázata jelentős: kiutasítás az akadémiai életből, állásvesztés, megbélyegzés, egyetemi vesszőfutás.

“De ha sikerül is túljutni a jól megfizetett és óramű pontossággal járőröző libernyák határőrökön, meg kell küzdenünk a mégoly jó szándékú hallgatóság mélyen ülő reflexeivel is” – tette hozzá, megjegyezve: “bármilyen bársonyos hangfekvésben beszélünk is az illiberális demokráciáról”, a német és az angolszász fülnek borzasztóan hangzik; ma még.

Ám a liberális szellemi elnyomás elleni lázadás medre nem csak szélesedik, mélyül is – folytatta -, “ha a brüsszeli buborékban még nem vallják is be, mi már látjuk, hogy a király meztelen”.

A miniszterelnök írásában az áll: az a doktrína, miszerint “demokrácia csak liberális lehet”, ledőlt, úgy tűnik, a konzervatív és kereszténydemokrata pártok kiszabadulhatnak “a liberálisok életveszélyes öleléséből”. Az “olyan, hogy illiberális demokrácia nincs” és a hasonló mondatokat most már a politikai ostobaságok könyvébe jegyzik föl, jöjjenek bármilyen magas helyről is – fogalmazott, tévedésnek nevezve, hogy a hatalmi ágak szétválasztását, a polgári és a politikai szabadságjogokat, a magántulajdon védelmét és a jogállamot csak a liberális demokrácia eszközével lehet megvalósítani.

Persze ismerni olyan magyarokat is, akik ezt a feladványt már korábban megfejtették, de rájöttek, mennyivel “kellemesebb a langymeleg liberális szalonok nyájas mosolyától kísért elismerő vállveregetéseket begyűjteni Brüsszelben, mint feketebárányként kucorogni otthon, Budapesten” – írta, úgy fogalmazva ugyanakkor: hamarosan indul a “visszasomfordálás”, mint egykoron Moszkvából.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a kereszténydemokrata és a liberális gondolkodás alapelvei homlokegyenest ellenkeznek, és a liberálisok támadásainak célkeresztjében csupa olyasmi áll, “amik számunkra éppen a legfontosabbak”, a nemzet, a család, a vallási hagyomány.

Közölte: a kereszténydemokraták elvetik azt a liberális külpolitikát, amely szerint minden országot arra kell kényszeríteni, hogy elfogadja a liberális demokráciát. A kereszténydemokraták szerint a társadalmakat más és más módokon tartják össze és békében. “Ezért szurkolunk Donald Trump győzelméért is, mert jól ismerjük az amerikai demokrata kormányok morális imperializmusra épülő külpolitikáját. Ha kényszerítve is, de megkóstoltuk. Nem ízlett, nem kérünk repetát”.

Egymásnak feszül a kereszténydemokrata és liberális politika a szubszidiaritás kérdésében is – folytatta -, mert míg a liberálisok szerint az a jó, ha minél több nemzeti kormányzati hatáskört ruházunk át a nemzetközi szervezetekre, addig a kereszténydemokraták látják, hogy az ilyen szervezetek elkerülhetetlenül hajlamosak az önkényre, kiszolgáltatottak “a Soros-féle hálózatszerű behatolási kísérletekkel” szemben, és ha választani kell az egyes nemzeti közösségek polgárai és a globális tőke nagykutyái között, végül mindig ez utóbbiakat választják. Az európai nemzetek polgárai hamar rájöttek, hogy a mai európai intézmények nem az őket, hanem a Soros Györgyök érdekeit szolgálják. Nem hajlandók lenyelni azt a brüsszeli “maszlagot”, hogy egy mások tönkretétele útján gazdagodó pénzügyi spekuláns azért “császkál” a brüsszeli folyosókon, hogy felajánlja önzetlen segítségét Európának – fogalmazott.

A miniszterelnök arról is írt, hogy a liberális és a konzervatív politika összecsap a migráció kérdésében is. A “libernyákok” szerint nincs miért félni a nagymértékű bevándorlástól, a terrorizmus, a bűnözés, az antiszemitizmus, a párhuzamos társadalmi berendezkedés csak átmeneti rendellenességek; a konzervatív-kereszténydemokrata tábor azonban elutasítja a bizonytalan kimenetelű társadalmi és emberkísérletet, mert vállalhatatlanul nagynak tartja a krónikus interkulturális feszültség és erőszak kockázatát.

Összebékíthetetlen különbségek mutatkoznak meglátása szerint az oktatáspolitikában is: a konzervatívok szerint a karakteres nemzeti hagyományokra kell összpontosítani, a nevelés célja, hogy a bevált hagyományainkat továbbvinni képes hazafiak lehessenek gyermekeinkből, az iskolák erősítsék meg a gyermekek születéskor megkapott és a Teremtő által eldöntött nemi identitását, segítsék a lányokat, hogy derék és tiszteletre méltó asszonyok, a fiúkat pedig hogy a családjuknak biztonságot és támaszt nyújtani képes férfiak lehessenek.

Az iskolák védjék meg a család eszményét és értékeit, és tartsák távol a kiskorúaktól a genderideológiát és a szivárványos propagandát – fűzte hozzá, megjegyezve: a liberálisok mindezt jobb esetben sötét középkornak, rosszabb esetben klerikálfasizmusnak látják.

A kereszténydemokraták viszont azt gondolják, az igazságosság, a közerkölcs, a közjó megerősítése érdekében talán évszázadok óta nem volt olyan nagy szükség a vallásra, a biblikus hagyományokra és az egyházainkra, mint éppen manapság.

A miniszterelnök gondolatmenete szerint a kereszténydemokrácia egyetlen esélye, ha sarkára áll és kimondja az egész európai politikát megváltoztatni képes négy mondatot: “A mi nemzeti és keresztény alapelveink nem liberálisak. A liberalizmus előtt jöttek létre. Szemben állnak a liberalizmussal. A liberalizmus ma elpusztítja őket”.

(MTI, kormany.hu)