Katasztrófát jelentene az Európai Unió mezőgazdaságának Ukrajna EU-s csatlakozása – egyre több szakértő látja így. Az egyik fő probléma, hogy rekordösszegű területalapú támogatást és vidékfejlesztési forrást kellene biztosítani Ukrajnának, a többi tag rovására. Félő, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek még az eddiginél is nagyobb mértékben árasztanák el az uniós piacot, óriási károkat okozva ezzel a többi ország gazdáinak.
Magyar gazdák demonstráltak szeptemberben a záhonyi határátkelő előtt, azért, mert a tavaly nyár óta az országba szabadon beáramló ukrán mezőgazdasági termékek – főként a búza és a kukorica – letörték az itthoni árakat. De hasonló megmozdulást tartottak Bulgáriában és Romániában is.
Most éppen a lengyel gazdák akadályozzák a forgalmat az egyik legnagyobb lengyel-ukrán határátkelőhely előtt. Miközben Magyarországon, Lengyelországban, vagy akár Németországban, Franciaországban szigorú előírásoknak kell megfelelniük a gazdáknak, addig Ukrajnában többek között olyan növényvédőszereket használnak, amiket Brüsszel már hosszú évek óta tilt. Ráadásul az így előállított, akár az egészségre is káros ukrán áruk vámmentesen vándorolnak Európa szerte.
Az uniós gazdák körében most az is borzolja a kedélyeket, hogy Ukrajna mihamarabb az Európai Unió tagjává válna, amit a brüsszeli vezetés is erőltet. Ez azzal járna, hogy keleti szomszédunk óriási összegeket kapna területalapú támogatásként, vagy vidékfejlesztés címen. És ezt a többszáz milliárd eurót a többi tagállamtól vennék el.
A német gazdák szerint Ukrajna csatlakozása a családi gazdaságok halálát jelentené. Hasonló állásponton vannak a magyar gazdák is, akik szerint a forrás megvonása csak egyike lenne azoknak a káros következményeknek, amiket Ukrajna csatlakozása okozna.
„Tulajdonképpen egész Európát padlóra tenné” – mondta Bozó József újkígyósi gazda, aki már hosszú évtizedek óta foglalkozik gabonatermesztéssel. Úgy látja, a csatlakozással mindenki rosszul járna, kivéve az Ukrajnát, illetve az ukrán földterületeket birtokló nagy befektetőket. Kijelentette: „Mi alapanyagot állítunk elő, tehát én a búzából nem tudok csinálni lisztet, vagy különböző élelmiszert, amit piacra tudok tenni. Ők is ezt csinálják, alapanyagot nagy területen. Oda viszik a technológiát, bőségesen. Na, most ha nem tudják elhelyezni a világpiacon – Afrika, Közel-Kelet, Távol-Kelet, – a terményeket, akkor azt itt marad Európában.”
És eladhatatlanná teszi az itthon megtermelt gabonát. A gazdák, a mezőgazdasági vállalkozások pedig tönkre mennének.
Ukrajnának jelenleg 42 millió hektárnyi termőföldje van, akkora területről van szó, mint amekkora egész Olaszország. Mivel az uniós területalapú támogatásokat az agrárterületek nagyságának függvényében adják, így Sebestyén Géza, a Matias Corvinus Collegium gazdaságpolitikai műhelyvezetője szerint könnyen elképzelhető, milyen nagy támogatást kapna Ukrajna a többi tagállam rovására. Mint fogalmazott: „Meg fog jelenni a közös piacon egy olyan szereplő, amely hatalmas, nagyon komoly támogatásokat kap majd az EU-tól, és vámok nélkül tud majd behozni termékeket, tehát versenyképessége az európai országoknak, akik eddig egy védett piacon termeltek, hirtelen nagymértékben romlani fog, a magyaré, a németé, a franciáé, mindegyik európai országé” – mondta
Ez összeroppanthatja az európai mezőgazdaságot. Nem véletlen, hogy az Ukrajnával szomszédos országok mellett egyre több-európai politikus is azt mondja, hogy Ukrajna nem csatlakozhat az Európai unióhoz.
Ezt erősíti, hogy egyes számítások szerint, ha keleti szomszédunk megkapja az uniós tagságot, több mint 250 milliárd eurónyi támogatást is kaphatna. Ami a teljes uniós költségvetés 15 százaléka. Vagyis, ez drámai hatással lenne a közösség gazdálkodására. Ezért is a nemzeti konzultáció egyik kérdése Ukrajna uniós csatlakozásáról szól. A válaszadók elmondhatják véleményüket arról, hogy szerintük adottak-e már ehhez a feltételek.
Forrás: hirado.hu
