Nyolc helyszínen több mint háromszáz millió forintból újultak meg az Aggteleki Nemzeti Park világörökség részét képező élő- és élettelen értékei – jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a beruházás zárórendezvényén, Jósvafőn.
A Lóczy-barlang bejárata. – A kép forrása: bfnp.hu
Balczó Bertalan az eseményen arról beszélt, hogy hazánk 38 milliárd forintot fordít természetvédelmi beruházásokra a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), illetve a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében a 2020-ig tartó uniós költségvetési időszakban. A forrásnak köszönhetően Magyarország 10 nemzeti park igazgatósága összesen 92 projektet valósít meg. A helyettes államtitkár az élőhelyek javítására, a természetvédelem bemutatásának infrastrukturális fejlesztésére és a természetvédelmi őrszolgálat eszközellátottságának növelésére hívta fel a figyelmet. Hozzátette: a hazánkban található valamennyi barlang a nemzeti parkok vagyonkezelésében áll, így egy kézben összpontosul az élettelen értékek megőrzésének feladata és felelőssége is. Balczó Bertalan hangsúlyozta a természeti értékek védelme mellett fontos feladat azok bemutatása és megismertetése a társadalom széles nyilvánosságával. A nemzeti park igazgatóságok a hazai öko-turisztikai létesítmények felét üzemeltetik, melyekben tavaly több mint 1,6 millió látogatót regisztráltak. A barlangok pedig több mint félmillió érdeklődőt fogadtak. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság barlangjait évente 100 ezren keresik fel – hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár. (Forrás: AM Sajtóiroda)
Balról jobbra haladva: Dr. Paál Sándor és Dömötör Károly, balatonfüredi polgári kisgazdák, akik védik szűkebb hazájuk értékeit. – A kép forrása: kpe.hu
A balatonfüredi Polgári Kisgazdák büszkék a lakóhelyükön felfedezett cseppkő-barlangra. A Lóczy Lajos Cseppkő-barlang Balatonfüred északi szélén emelkedő Tamás-hegy lábánál, a Kéki-patak völgyében található. A jelenlegi bejárata mesterséges és egy régi kőfejtő oldalából nyílik. A XX. században két másik kapcsolata is volt a külvilággal, de ezeket a kijáratokat időközben lezárták. A középső triász korban az alulról feltörő geotermikus melegvizek hatására keletkezett ez a barlang. Látványosak a kőzeté dőlt, vékony és egymásra települt rétegsorai, valamint a hévizek által kioldott gömbfülkék, valamint a néhány helyen, rejtve, a Kristály-üregben még fellelhető argonit kristályok csoportjai. Sok aragonit kőrózsa díszítette régen a járatait, amelyek azonban már nincsenek a helyükön. A végpontján van a Vizes-üreg nevű rész, amelynek alján a karszt-vízszint ingadozása miatt néha víz található. Itt valamikor nagy szén-dioxid tartalmú a levegő. Meghatározott időben bárki megtekintheti az oda-vissza 120 méter hosszú és villanyvilágítással láthatóvá tett részét. A barlangi idegenvezető által vezetett túra 20–30 percig tart. A barlang neve, a Balatonarácson elhunyt, és a szervezett barlangkutatásért sokat tett Lóczy Lajos emlékét őrzi. 1930. július 7-én a Balatoni Szövetség adta a barlangnak a Lóczy-barlang nevet. (Forrás: Dr. Paál Sándor, a KPE Balatonfüredi Szervezetének az elnöke)
