Égető kérdéseket hozott felszínre a berlini szilveszteri randalírozás

The Reichstag Berlin building Deutscher Bundestag in Germany

Amikor a „csak te vagy a fontos” jelszóval tanítják az embereket, akkor nem a közösséget „szolgálják”. A társadalmak elérték a „közösségek” értéktelenségét célzó nevelés tetőfokát, így megszűnt a tisztelet bárki és bármi iránt. Ez anarchiához vezet. (kpe)

A szilveszter éjszakáján elszabadult berlini események egyre nagyobb hullámokat vernek a migránsválság és a terrorhullám tapasztalatait eddig látványosan figyelmen kívül hagyó Németországban. Vannak, akik már az integrációs politika kudarcáról beszélnek, míg mások inkább a közbeszéd „jobbra tolódását” nézik nyugtalanul.

Ahogy a hirado.hu is megírta, Berlinben szilveszter éjjel valósággal elszabadult a pokol. Rendőrökre, tűzoltókra és mentősökre támadtak petárdákkal és pirotechnikai eszközökkel. Az elmúlt napokban olyan felvételek is napvilágot láttak, melyeken a randalírozók fegyverekkel lövöldöznek. A tűzoltók több mint 1700 segélyhívást kaptak, melyből 38 esetben támadás érte őket. 41 rendőr megsérült, volt, aki súlyos égési sérüléseket szenvedett.

A rendőrség 145 embert tartóztatott le a zavargásokkal összefüggésben. A jelentések szerint az elkövetők 18 különböző nemzet tagjaiból tevődtek össze. 27 afgán és 21 szír állampolgárságú gyanúsított mellett a többség ugyanakkor már német állampolgársággal rendelkezik.

A német lapok beszámolóikban eleinte kínos igyekezettel kerülték annak kimondását, hogy az őrjöngő fiatalok szinte kivétel nélkül migrációs háttérrel rendelkeznek.

Később viszont egyre többen vetették fel, hogy bizony komoly problémákról tanúskodik a rendőröket, tűzoltókat és mentőket is megtámadó, vaktában lövöldöző fiatalok származása. Így tett például a Die Welt című napilap publicistája is, aki szerint „migráns fiatalok” erőszakoskodtak és tették tönkre sokak ünnepét, a német sajtó viszont szem elől tévesztve a lényeget, olyan dolgokon rágódik, mint például, hogy a „petárda káros az éghajlatra és az egészségre”, ezért be kellene tiltani. Megjegyzi, az igazi kérdés az, hogy az őrjöngő migráns fiatalok egyáltalán német állampolgárnak tekintik-e magukat? A szerző erős kétségeit fejezi ki ezzel kapcsolatban, majd így zárja gondolatait: „Németország nem tudja definiálni önmagát. És ezek a fiatalemberek megérzik ezt. Amikor megtámadják tűzoltóinkat és rendőreinket, akkor a valódi identitásukat ünneplik.

Külön érdekesség, hogy a portál által feltett kérdésre, miszerint egyetértenek-e az olvasók a véleménycikk szerzőjével, szerda délig 6667 igen, valamint 255 nem szavazat érkezett.

A rendőrszakszervezet január 2-án kerekasztal-beszélgetést sürgetett politikusokkal és szakemberekkel az erőszak okairól, továbbá

felvetették, hogy új megközelítéseket kellene alkalmazni az integrációs politika területén.

Azonnal szükségünk van erre a vitára, az eredményeire, egy világos koncepcióra és tervre, hogy kinek mit kell végrehajtania” – mondta szakszervezet elnöke, Jochen Kopelke. Szerinte a vasárnap estihez hasonló megrázó eseményekkel járó éjszaka nem ismétlődhet meg jövőre: „Az időkeret tehát meg van szabva”.

Jens Spahn, a CDU egyik vezető politikusa úgy reagált, az ügy sokkal inkább „a szabályozatlan migrációról, a sikertelen integrációról és az állam tiszteletének hiányáról szól”, mintsem a petárdázásról vagy a tűzijátékokról. Kijelentései miatt persze azonnal éles kritikát kapott, és idegengyűlölettel vádolták meg. Kiállt viszont Spahn mellett a CDU alelnöke, Carsten Linnemann, aki így fogalmazott:

A baloldal és a zöldek nem akarják beismerni, hogy milyen a valóság Németországban. Ehelyett egyre több embert állítanak a jobboldali sarokba, amint kritikusan beszélnek a migrációról és az integrációról.

A Die Welt szerint a kérdés erős megosztottságot eredményezett a CDU-n belül, s elsősorban két csoport alakult ki. A Jens Spahn és Alexander Throm vezette csoport a migráció kérdésében egyre határozottabb hangot üt meg, a szilveszteri eseményekkel kapcsolatban például azt írták: „Tudni akarjuk a szövetségi kormánytól, milyen megállapításai vannak az elkövetők hátteréről, tudni akarjuk, milyen állampolgársággal rendelkeznek az illető, többnyire férfi személyek”. És szókimondóan nyilatkozott Kai Wegner, a párt frakcióvezetője is, aki egyebek mellett a párhuzamos társadalmak létezéséről beszélt. „Berlinnek sokkal nagyobb problémája van, mint a petárdák betiltásáról szóló vita. Ez a jogállamiság tiszteletének hiánya”. Hozzátette:

Az elkövetők csoportját egyértelműen meg kell nevezni”, hiszen tudvalevő, hogy „túlnyomórészt migrációs hátterű férfiak voltak, akiknek csak megvetésük maradt az állam és annak képviselői iránt”.

Ezzel szemben a hagyományos „merkeli” migrációs politikát követők elítélik az ilyen és ehhez hasonló megközelítéseket és félnek a párt „jobbra tolódásától”.

A jobbra tolódástól való páni félelem máshol is jelen van. Reem Alabali-Radovan, a szövetségi kormány integrációs biztosa sietett lehűteni a kedélyeket. „Az elkövetőket a tetteik alapján kell megítélnünk, nem pedig a feltételezett származásuk alapján, ahogyan egyesek most teszik” – mondta. Güner Balci, Berlin Neukölln kerületének integrációs biztosa egy rádióműsorban kifejtette, a nehéz szociális problémákkal küzdő nagyvárosi kerületekben eddig is megfigyelhető volt, hogy „vannak olyan gyerekek és fiatalok, akik úgy nőnek fel, hogy a családon belüli erőszak mindennapos jelenség”. Balci szerint „a migráció és az erőszakra való hajlam között” nem érdemes közvetlen kapcsolatot keresni. „Szerintem ők berlini fiúk, akár tetszik, akár nem” – hangsúlyozta a török származású integrációs biztos. A kerület szociáldemokrata polgármestere, Martin Hikel pedig azt emelte ki, hogy „az erőszak áldozatai is gyakran migrációs hátterű emberek” – idézi szavaikat az rbb24.

„Ifjúsági kulturális” kérdésnek nevezte a problémát Ahmad Mansour, népszerű pszichológus és író a Tagesschau-nak adott interjújában. A gyanúsítottak szerinte olyan emberek, „akik úgy akarták megérteni és megélni a férfiasságukat, hogy készek voltak erőszakot alkalmazni”. Ennek pedig „köze van a patriarchális struktúrákhoz is”, amelyek ahhoz vezetnek, hogy „ezek az emberek a rendőrséget és a mentőalakulatokat gyengének látják, amit meg lehet támadni”.

Végül meg kell említeni a ZDF közszolgálati televíziót is, mely meglehetősen érdekes módon közelített az eseményekhez, amikor Frank Asbrock pszichológust kérte meg, hogy magyarázza el, miért „rövidlátó” dolog „az erőszak és a migrációs háttér közötti kapcsolatról beszélni”.

Asbrock pedig hozta is a kötelezőt, amikor megvilágította, a vitát a migránsokra terelni „nagyon könnyű módja annak, hogy eltereljük a figyelmet a társadalom egészének problémáiról”.

Szerinte ugyanis „egyes csoportok számára hasznos, ha találnak egy bűnbakot, akinek tulajdoníthatják a problémát”. Ezek a csoportok „rendre azt javasolják, a gondokat úgy lehet megoldani, hogy a migránsokat kitessékelik, vagy egyáltalán nem engedik be őket az országba”. Valójában csupán „egyszerű megoldást kínálnak bonyolult kérdésekre.” Asbrock komoly aggályait fejezte ki amiatt, mert „egyre normálisabbá válik, hogy a nyilatkozatok politikailag jobboldali irányba mozdulnak el”.

Forrás: hirado.hu