A földbe áll a budapesti turizmus, a vidéki szálláshelyeken viszont még bíznak abban, hogy a külföldi utakat lemondó magyarok az országon belül még mernek utazni. Jó esetben tíz hónap, a vészforgatókönyv szerint több mint két év kell ahhoz, hogy talpra álljon a szektor.
Óriásit zuhant a magyar turizmus már eddig is a koronavírus-járvány miatt, és a legrosszabb csak ez után jöhet. A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán egy háttérbeszélgetésen egyszerűen úgy fogalmazott:
húsvétra a turizmus Budapesten gyakorlatilag megszűnik.
A visszaesés egészen drámai – magyarázta. A múlt héten nagy baj nem volt még, azóta viszont közel 20 százalékponttal esett a szállodai szobakihasználtság. A következő egy hétben hasonló nagyságrendű esést vár a szakma, vagyis hamarosan ott tarthatunk, hogy 15 százalékosnál alacsonyabb lesz a kihasználtság.
Jókora a különbség a járvány idején aközött, ahogyan Budapest és a vidék turizmusa megszenvedi a helyzetet. Hogy miért, ahhoz érdemes átnézni azt, hogyan fordult rá az ágazat 2020-ra:
- a vendégek szinte pontosan 50 százaléka magyar, 50 százaléka külföldi,
- de a bevétel kétharmada a külföldiektől érkezik,
- Budapesten a vendégek kétharmada külföldi,
- vidéken a többség magyar, és oda nagyon sokan érkeznek a szomszédos országokból,
- a balatoni turizmus 80 százalékát a magyarok adják.
Az ügynökség vezérigazgatója szerint 2020-at messze a legjobb turisztikai évnek várták, ebben a helyzetben ütött be a járvány. Most úgy számolnak, hogy idén tavasszal 50 százalékkal eshet vissza a foglalások száma 2019-hez képest, ezen belül „a budapesti turizmust vágta teljesen derékba, ami történik”. A legtöbb turistát küldő országok közül Németországból 15, Izraelből és Oroszországból 43-43, Romániából 28 százalékos volt a már lefoglalt utak lemondási aránya. Az elmúlt másfél hétben több mint 70 százalékkal nőtt a lemondások száma.
Vannak szektorok, amelyekben még drámaibb a visszaesés. Egészen csütörtökig úgy tűnt, hogy 32 szállodahajó nem érkezik meg Budapestre, most viszont az összeset lemondták, várhatóan legalább április 30-ig egyetlen ilyen hajó sem jön a fővárosba. A wellness-turizmusban és a gyógyfürdőknél is aggódnak: iparági forrásaink arról számoltak be, hogy nagyon nehéz elmagyarázniuk a vendégeknek, hogy megfelelő fertőtlenítés mellett nem kell egy fürdőtől jobban félniük, mint attól, hogy a szállodai recepciónál várakozva elkapnak valamit. A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója is csak annyit tudott erre mondani: minden szálloda köteles az operatív törzs utasításait követni.
Az Airbnb is a földbe állt. A Világgazdaság kedden arról írt: Budapesten már a múlt héten is kevesebb, mint feleannyi foglalás volt, mint 2019 márciusának legelején, a helyzet pedig azóta „nem napról napra, hanem óráról órára rosszabb.” De a budapesti éttermek is 40-60 százalékos visszaeséssel számolnak.
gész más a helyzet vidéken. A Magyar Beutaztatók Szövetségének adatai szerint szállodai szobakihasználtság 3-5 százalékponttal alacsonyabb mostanában, mint az előző hét hétköznapjain. Országos szinten a magyar turisták foglalásainak 14,9 százalékát mondták le szerda éjfélig, és mivel a belföldi turizmus inkább vidéken fontos, ott kevésbé nagyok a károk. Sőt, egyelőre még a húsvéti hosszú hétvégére sem mondtak le sok foglalást.
Érdekes tendencia, hogy a magánszállások és a vendégházak foglalási aránya még nőtt is az elmúlt napokban. Sokan átfoglalnak inkább, próbálnak olyan helyekre utazni, ahol a szálláson nem kell sok emberhez közel lenniük.
Több balatoni szállásadóval is beszéltünk, a mostani helyzetben kicsit furcsának tűnik, de egyiküknél sem találkoztunk igazi pesszimizmussal. Mint elmondták, a magyarok épp annyira nem foglalnak le szállásokat a nyári szezonra idén márciusban, mint amennyire más években sem, és ugyan lehet, hogy kevesebb külföldi vendég érkezik idén, ezt ellensúlyozhatja az, hogy a magyarok közül többen inkább belföldi nyaralást tervezhetnek erre a nyárra.
Ebben bíznak a Magyar Turisztikai Ügynökségnél is. Úgy számolnak, hogy ha véget ér a járvány, akkor előbb belföldön nyaralna mindenki. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a máskor ide látogató külföldi vendégek is inkább a saját országukban maradnának, de a magyarok utazásával ez a kár még menthető lenne.
Guller Zoltán úgy számol:
ha szerencsénk van, talán a nyarat meg tudjuk menteni.
Nem tudni még, hogy mikor lesz jobb az egészségügyi helyzet, de ha a nyárra már némileg helyreáll a rend, akkor először a belföldi turizmust lehet helyretenni, arra kell rávenni az embereket, hogy merjenek itthon nyaralni. Ezt a forgalomélénkítő kampányt el kell kezdeni, „nagyon sok pénzzel” amint a járvány véget ér, vagy amint az osztrákok és a csehek újraindítják a maguk turisztikai kampányait. Addig viszont a legfontosabb az, hogy a rövid távú pénzügyi problémákat megússza a szektor.
A Magyar Turisztikai Ügynökség egymilliárd forintos vis maior keretet hozott létre a károk enyhítésére. A vezérigazgató azt mondta: nem úgy kell elképzelni a helyzetet, hogy most ingyen pénzt szórnak a szektorra, a kormánnyal folytatott egyeztetéseiken is garanciaalapról, hitelről, kezességről lehet szó, vagyis egyszerűen arról, hogy a likviditási problémákat segítsenek megoldani. A lényeg most az, hogy ne jussanak a szállodák tömegesen olyan helyzetbe, hogy ha két-három hónapban kiesik szinte minden bevételük, akkor ne tudják a dolgozóikat vagy a számláikat kifizetni. Arra a kérdésre viszont, hogy támogatják-e, hogy a szállodákból ne kelljen elküldeni dolgozókat, nem tudott konkrét választ adni.
Az nagyon fontos lesz, hogy lássák, mikor cseng le annyira a járvány, hogy utána újra lehessen indítani a szektort. Erről még csak nagyon távoli előrejelzések vannak, az ügynökségnél mindenesetre úgy számolnak:
ha időben lépnek, és utána jó munkát végeznek, 10 hónappal a mélypont után vissza lehet állítani a turizmust a járvány előtti szintre. Ha nem, akkor két évnél is többet kell várni arra, hogy újra ott tartson a magyar turizmus, ahol 2019-ben járt.
Forrás: hvg.hu, Sztojcsev Iván
