Egy 6,5 kilométer széles jégtömeg szakadt le egy gleccserről Grönland keleti részén, a tengerszint 30 perc alatt méterekkel megemelkedett, elöntéssel fenyegetve a part-menti településeket.
A New York-i Egyetem professzora, David Holland figyelte meg a Helheim gleccserről leszakadt hatalmas jégtömeget. Felesége, Denise Holland pedig egy videó felvételt készített erről. A június 22-én rögzített felvétel 20-szoros gyorsításban mutatja be, ahogy „Grönland éves jégvesztésének 3 százaléka lezajlik mindössze 30 perc alatt”. Az egyetem által kiadott közlemény szerint ez az egyetlen eset már mérhető emelkedést hoz a tengerszintben. Közben Grönland északnyugati részén egy másik hatalmas jéghegy tartj
a rettegésben az aprócska Innaarsuit nevű falu lakosságát. A hegyméretű jégóriás olyan közel sodródott a településhez, hogy fennáll a veszélye, hogy leválás esetén szökőárral borítja be a falut. (Forrás: hvg.hu)
Évek óta az általános éghajlat-változás veszélyeire figyelmeztetnek a Polgári Kisgazdák szakértői. Hosszú évek óta azt tapasztaljuk, hogy az özönvíz-szerű esőzéseket súlyos nyári szárazságok követik, és ezeknek a természeti jelenségeknek a gyakorisága egyre csak nő és nő. Azt nem tudjuk megmondani, hogy a jövőben az éghajlat hogyan fog alakulni, mert a jövőt még nem látta senki, de azt pontosan tudjuk, hogy a múlt időjárási eseményei hogyan alakultak, mert az egész XX. századra és sok esetben a XIX. század második felére vonatkozóan már pontos meteorológiai feljegyzéseink vannak. Ezeket az éghajlatra jellemző észleléseket a szakemberek időrend szerint sorrendbe rendezték, és az így keletkezett adatsorok pontosan felrajzolják a számunkra az általános éghajlatváltozásból következő, a megfigyelések és az adatfelvételek helyére vonatkozó meteorológiai tendenciákat. Ezek a tendenciák az elővigyázatosság elvének a betartására figyelmeztetnek. (Láng István akadémikus – 2003) Mindebből következik az, hogy a rendelkezésünkre álló édesvíz-készletek fel fognak értékelődni. A vízjog korlátozó szerepe pedig erősödik. Víztakarékosságra, a vízkészletek minőségének a megőrzésére, víztárolásra, ésszerű és többcélú vízgazdálkodásra lesz szükség. A vízhez történő hozzáférés pedig egy nagyon fontos és meghatározó jogi kérdéssé fog válni. A víz, mint természeti erőforrás, a gazdaság, mint vízfelhasználó és a társadalom, mint jogtulajdonos által alakított „háromtagú zenekarban” egyre inkább a központi állami irányítás fogja betölteni a „karmester” szerepét. (Forrás: Dr. Paál Sándor PhD, /gazdálkodás- és szervezéstudományok/, a KPE szakértője)
