Világviszonylatban is kiemelkedő növényi génmegőrző munkát végez a tápiószelei Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrző Központ. 56 ezer unikális tételt és megközelítőleg 130 ezer mintát őriznek. A génbanki tevékenység felbecsülhetetlen a jövő szempontjából – hangzott el az M1 Kék bolygó adásában.
„Olyan változatokat őrzünk meg, amik ma már termesztésben nincsenek. Kiszorultak a köztudatból, mégis hazánk örökségének részei. Nagyon fontos ezeknek a megőrzése, hiszen alkalmazkodtak a táji adottságainkhoz, itt honosodtak, tehát termesztési értékük nagyon fontos” – mondta Gyurkó Adrienn, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ osztályvezetője.
A táji adottságokhoz alkalmazkodva a Kárpát-medencében régóta termesztett gyümölcsfajták megőrzéséről szóló megállapodás 2011-ben indult, intézményünk 2013 óta koordinálja. Ennek keretében önkormányzatok, illetve más, egyházi tulajdonú kertekben létesültek gyümölcsöskertek, amelyekben tájfajták kerültek telepítésre – tette hozzá.
A program keretében országszerte már 189 kert született így. Ezek lehetővé teszik a párhuzamos megőrzést.
Közemberek számára sem számítanak tiltott gyümölcsnek ezek a fajok, mert a génbanki munka egyik legfontosabb része a minták közreadása. Csak úgy, mint a magok esetében, kis mennyiségben oltóvesszőt is bárki igényelhet. Nemrégiben zárult és rendkívül sikeres volt a génbankban őrzött tavaszi vetőmagok közreadása is.
„Február végéig 1989 kérés érkezett, és több mint 19 ezer génbanki mintát küldtünk ki az érdeklődőknek, ami 600, illetve 900-zal több mint az elmúlt években” – mondta Málnási Csizmadia Gábor csoportvezető.
Egyebek mellett a paprika-, paradicsom-, kukorica-, bazsalikommagok voltak a legnépszerűbbek. Áprilisban batátapalántát lehet igényelni, és ősszel is lesz miből válogatni.
Világszínvonalú munka Tápiószelén
Rácz András, az agrártárca környezetügyért felelős államtitkára elmondta, hogy a tápiószelei növényi génmegőrzési intézet európai és világviszonylatban is kiemelkedő.
Körülbelül 56 ezer unikális tételt, mintegy 130 ezer mintát őriznek itt, ami a Kárpát-medence teljes növényi genetikai állományának mintegy 50 százaléka.
A génmegőrzés rendkívül összetett folyamat.
„Az egyik lehetőség a mag formájában történő génmegőrzés. Ez azt jelenti, hogy a begyűjtött magok leszárítás után hűtött tárolókba kerülnek. Gyakorlatilag ennek a szárításnak és hűtött tárolásnak az a lényege, hogy a magvaknak az élettartamát meghosszabbítsuk” – emelte ki Málnási Csizmadia Gábor.
Egyes növényeknél, mint például a burgonya, az in vitro megőrzés működik.
Ebben az esetben egy kis speciális táptalajban, üvegben növekednek a növénykék. Nemcsak őrizni, hanem ellenőrizni is kell a fajokat.
A génbanki munka felbecsülhetetlen a jövő szempontjából, ezért is fontos a Pannon Magbank, amelynek egy jelentős része szintén itt, Tápiószelén kapott helyet.
Elsősorban a Kárpát-medence edényes növényeit gyűjti és őrzi meg.
„Ezeket a növényeket nemcsak Tápiószelén, hanem egy biztonsági duplikátum tárolóban is tároljuk” – mondta Rácz András. Ez azt jelenti, hogy egy természeti katasztrófa vagy betegség esetén a biztonsági duplikátumtározóban ezek a genetikai erőforrások rendelkezésre állnak.
A Life program keretén belül létrejött Pannon Magbank az Európai Unió értékelése szerint a Best of The Best, tehát a legjobbak legjobbika kategóriába került.
Forrás: hirado.hu
