Dr. Pátzay György, KPE-titkár: Az Európai Bizottság új, már racionalizált, agrárpolitikai víziója még mindig számos veszélyes elemet tartalmaz a gazdák számára

Gazdák tüntetése Franciaországban - While the EU executive wants to ease some regulatory burdens, it’s also laying the ground for bigger fights over trade rules, food pricing and supply chain fairness. | Gaizka Iroz/AFP via Getty Images; in Politico: 5 takeaways in the EU’s big agriculture (and food) vision

1. Bevezetés

Az elmúlt időszakban az Európai Bizottság által megrendelt, az agrár-stratégiai párbeszédről szóló, jelentés radikális javaslatokat tartalmazott az EU közös agrárpolitikája (KAP) átalakítására. A bizottsági dokumentum többek között a területalapú agrártámogatások megszüntetését, az állattenyésztés visszaszorítását, valamint a fenntarthatósági és környezetvédelmi előírások fokozását javasolta. A magyar agrárágazatot és a vidéki lakosságot érintő, hagyományos támogatási rendszerek, amelyek egész Európában évtizedek óta biztosítják a termelők megélhetését és az élelmezésbiztonságot, most komoly veszélybe kerülhetnek.

A javaslatok megjelenését követően számos hazai és uniós agrárértékképviseleti szervezet – többek között az Agrárminisztérium, a Kisgazda Polgári Egyesület, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a MAGOSZ vagy a COPA-COGECA – határozott és éles kritikával válaszolt. Kimondtuk, hogy Brüsszel új, radikális irányvonala az európai és a magyar gazdatársadalom és a vidék létét sodorná veszélybe, míg mi a gazdák és az európai élelmiszer-termelés stabilitásának a megőrzéséért küzdünk.

2025. február 19-én megjelent az Európai Bizottság hosszú távú agrárpolitikai víziójáról és útitervéről szóló jelentés. Jelen cikkben igyekszem szakmai szempontból bemutatni és elemezni az Európai Bizottság módosított javaslatainak tartalmát és azok várható következményeit a magyar és európai mezőgazdaságra.

2. Az Európai Bizottság közleményének összefoglalója

Az Európai Bizottság célja – figyelembe véve az agrár-stratégiai párbeszédről szóló jelentésre érkezett kritikákat – a bürokratikus terhek csökkentése és a környezetvédelmi célok ésszerűsítése. Ettől függetlenül, a Bizottság még mindig a területalapú agrártámogatások átalakítását és jelentős szűkítését, helyette pedig egy jövedelemalapú rendszerre való áttérést javasolja. Emellett a javaslatok között szerepel az uniós agrárköltségvetés átalakítása az EU következő Többéves Pénzügyi Kerettervében. Ez a KAP elkülönített költségvetésének a nagy közös uniós pénzkeretbe történő beillesztése és ehhez kapcsolódóan az agrártámogatások tagországi tervezésének egy egységes tagországi uniós támogatási tervezésbe (National Single Plans) történő beleszuszakolása nagy eséllyel az agrártámogatások jelentős csökkentését is előidézheti.

A bizottsági útiterv szerint a támogatási rendszer helyébe egy jövedelemalapú modell lépne, amely csak szűkített körben – például fiatal gazdák, hátrányos térségekben működő gazdaságok vagy új belépők számára – biztosítana támogatást. Ez a változás alapvető eltérést jelent a jelenlegi, kiszámítható és megszokott támogatási rendszertől.

A bizottsági közlemény nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóság és az innováció előmozdítására, ugyanakkor radikális változásokat ígér a hagyományos támogatási rendszerben. A javaslatok célja az uniós gazdasági versenyképesség növelése és a bürokrácia egyszerűsítése, ugyanakkor a környezetvédelmi szempontok részleges ésszerűsítése, ám számos területen azok erősítése is. A gazdaszervezetek picit optimistább véleménye, ám további kritikája mellett, a másik oldalon, a zöld érdekképviseleti szervezetek és NGO-k már most felháborodásukat fejezték ki és támadást indítottak a Bizottság – most megjelent – víziója ellen.

3. A bizottsági közlemény agrár-ágazatot veszélyeztető elemei

A Bizottság közleménye számos olyan elemet tartalmaz, amelyek alapvetően veszélyeztethetik az európai – így a magyar – gazdák és a vidéki lakosság megélhetését:

3.1 A területalapú agrártámogatások megszűnése

Az eddig stabil, kiszámítható támogatási rendszer alapját képezte a területalapú agrártámogatás, melynek megszüntetése vagy radikális átalakítása hosszú távon a gazdák biztonságát fenyegetné. Ez a változás nemcsak a gazdák beruházásainak hosszútávú stabilitását veszélyeztetné, hanem a vidéki élet megszilárdítását is aláásná, mivel a kiszámíthatóság helyett fokozott bizonytalanságot eredményezne.

A területalapú agrártámogatások jelentik a gazdák számára azt a biztos alapot, amelyre építve hosszú távú fejlesztési és beruházási terveket alakíthatnak ki, hiteleket vehetnek fel, és gazdaságaikat fejleszthetik. Ennek a rendszernek a megszüntetése vagy jelentős átalakítása különösen a kisebb és közepes méretű gazdaságokat hozná nehéz helyzetbe, hiszen ezek a vállalkozások kevésbé rendelkeznek tartalékokkal a változások átvészelésére.

3.2 Megnövekedett adminisztratív terhek

A jövedelemalapú támogatási rendszer bevezetése összetettebb adatgyűjtést és folyamatos monitoringot követelne meg, amely különösen a kisebb, hagyományos gazdaságok számára jelentene komoly bürokratikus nyomást. Ez a rendszer több ponton is részletes nyilvántartás kialakítását és vezetését követelné meg a gazdáktól.

Ez a változás nemcsak a működési költségek növekedéséhez vezetne, hanem a gazdák számára a mindennapi adminisztrációs feladatok súlyos növekedését is eredményezné, ami hosszú távon a termelés versenyképességének csökkenését vonná maga után. A kisebb, családi gazdaságok számára, ahol gyakran nincs külön adminisztratív személyzet, ez különösen nagy terhet jelentene.

3.3 Környezeti szabályozások szigorítása

Bár a környezetvédelmi célok nem vitathatók, a túlzottan szigorú előírások növelhetik a termelési költségeket, és versenyképességi hátrányt eredményeznek az európai és magyar termelők számára. A közleményben szereplő javaslatok alapján az állattartó gazdákat arra ösztönöznék, hogy csökkentsék állományukat, ezzel az európai és hazai állattenyésztési ágazat versenyképessége súlyosan romolna.

Ez azért is érdekes lépés lenne, mert az agrár-stratégiai párbeszédről szóló jelentésben világosan le van írva, hogy ilyen intézkedések a gazdák létszámának drasztikus visszaeséséhez, a termőföldek koncentrálódásához, illetve a vidéki közösségek elhalványulásához vezethetnek. Miközben a környezetvédelem és a fenntartható gazdálkodás előmozdítása fontos cél, a túlzottan szigorú előírások, különösen megfelelő átmeneti időszakok és támogatások nélkül, súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járhatnak.

Ezek az elemek együttesen rombolhatják a magyar agrárium stabilitását, és komoly kockázatot jelentenek a vidéki közösségeink megélhetésére is.

4. Az előbb említett, az agrár-ágazatot veszélyeztető elemek további erősítő hatásai

A fenti negatív intézkedések nem csupán önmagukban jelentenek veszélyt, hanem tovább erősítik az Európai Bizottság negatívnak minősített hozzáállását a mezőgazdasági ágazathoz:

4.1 Negatív mezőgazdasági hozzáállás

A területalapú agrártámogatások eltörlése és a jövedelemalapú rendszerre való áttérés azt üzeni, hogy az EU nem kívánja a hagyományos, helyi értékeket fenntartani. Ez a lépés aláássa az európai és magyar gazdák hosszú távú fejlődési lehetőségeit és a vidéki élet stabilitását.

Úgy látom, hogy az Európai Bizottság hozzáállása a mezőgazdasághoz évről-évre egyre inkább negatív irányba tolódik. A területalapú agrártámogatások megszüntetése, az adminisztratív terhek növelése, valamint a szigorú környezetvédelmi előírások mind azt sugallják, hogy az uniós döntéshozók ideológiai alapon – a modernizáció és a zöld átmenet jegyében – kívánják átalakítani az agrárágazatot, miközben elhanyagolják a hagyományos, helyi értékeket. Az Agrárminisztérium több sajtóközleményben kifejezetten rámutatott arra, hogy Brüsszel ezzel nem csupán a magyar gazdák megélhetését, hanem az európai élelmezésbiztonságot is veszélyezteti.

4.2 Ukrajna európai uniós csatlakozásának mezőgazdasági kockázatai

Az ukrán agrárium, mely kevesebb szabályozással és alacsonyabb termelési költségekkel működik, komoly versenyhátrányt jelenthet a hazai termelők számára. A COPA-COGECA, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ is már hangsúlyosan mutatott rá Ukrajna uniós csatlakozásának a veszélyére, amely az európai közös agrárpolitikára is hatással lenne.

Ukrajna hatalmas termőföld-területe, kevesebb szabályozással működő agrárágazata és a nyugati tőke által irányított nagyüzemi gazdálkodási modellje olyan versenyképességi hátrányt eredményezne a jelenlegi tagállamok, így Magyarország számára is, hogy az EU-ban a támogatásra jogosult terület óriási mértékű növekedése révén az EU27 gazdái szinte a teljes agrártámogatásukat elveszítenék. A jelenlegi 157 millió hektáros támogatási terület 41 millió hektárral növekedne, ami az EU agrárköltségvetésének jelentős részét – mintegy a harmadát – az új csatlakozó ország számára tenné lehetővé. Ez a változás nemcsak a versenyképességi különbségek növekedéséhez vezetne, hanem az uniós agrárköltségvetés jelentős csökkenésének kockázatát is magában hordozná a következő Többéves Pénzügyi Kerettervben.

4.3 Az uniós agrárköltségvetés csökkenése

A következő Többéves Pénzügyi Kerettervben a KAP elkülönített költségvetésének csökkentése tovább rontaná a gazdák pénzügyi biztonságát, ami a vidéki területek fenntarthatóságát is veszélyezteti.

A COPA-COGECA és más agrár-érdekképviseletek egy, a közelmúltban megírt közös levelükben aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a javasolt reformok – különösen a támogatási rendszer átalakítása és a KAP elkülönített költségvetésének a nagy közös uniós pénzkeretbe történő beolvasztása a jövőben az európai és magyar gazdák számára kritikus pénzügyi bizonytalanságot eredményeznének. Az ilyen intézkedések a tagállami mozgástér további szűküléséhez vezetnének, és hosszú távon aláásnák az európai mezőgazdaság biztonságát és tartósságát.

Ezen tényezők összességében azt tükrözik, hogy a Bizottság közleményében javasoltak nem csupán átalakítási kísérletet jelentenek, hanem ideológiai irányváltást is, mely a hagyományos agrárértékeket háttérbe szorítja.

5. A bizottsági közlemény pozitívnak és racionális minősíthető elemei

A Bizottság többnyire az agrárágazat számára veszélyes és negatív hatású intézkedéseket javasol, van azonban néhány kifejezetten pozitív és racionális elem is a közleményben.

5.1. A gazdálkodás vonzóbbá tétele

Az elöregedő termelői korfa, valamint a sok esetben alacsony jövedelem, a túlzó bürokrácia és a piacok állandó változása miatt segíteni kell a közepes és különösen a kis agrárvállalkozásokat. Ezért a közlemény célként tűzi ki a gazdálkodók jövedelmének megemelését, az adminisztratív terhek csökkentését, új bevételi források biztosítását (pl. karbonelnyelő földművelés külön díjazása, biogazdálkodási projektek stb.), egy új generáció-megújulási stratégia kidolgozását, valamint a termőföldhöz és finanszírozáshoz történő hozzájutás könnyítését a fiatal gazdák és új belépők számára.

5.2 Az élelmiszer-ellátási lánc profitjának újraelosztása

Christophe Hansen luxemburgi mezőgazdasági biztos jövőképe az élelmiszer-ellátási láncban tapasztalható erőegyensúly-hiányokat is szeretné orvosolni. A Bizottság tovább kíván lépni a tisztességtelen forgalmazási magatartási gyakorlatok (UTP) visszaszorításában. A gazdálkodók régóta állítják, hogy a kiskereskedők és élelmiszergyártók árnyomást gyakorolnak rájuk, kényszerítve őket, hogy termelési költség alatt értékesítsenek – ezt a gyakorlatot a Bizottság tovább kívánja korlátozni az UTP (tisztességtelen forgalmazói magatartási gyakorlatokról szóló) irányelv felülvizsgálatával. A bizottsági közlemény a beszerzési ár alatti értékesítés általános tilalma helyett inkább a „rendszerszerűen” kikényszerített beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát hangsúlyozza, amely az eddigiekhez képest pici előrelépést jelent, ám messze nem elegendő. A közlemény tartalmazza az új Agrár-és Élelmiszerlánc Megfigyelőközpont (Agri-Food Chain Observatory) szerepének bővítését, hogy az nyomon követhesse, ki milyen haszonkulccsal dolgozik az élelmiszer-ellátási láncban.

5.3 Környezetvédelmi intézkedések részbeni ésszerűsítése

A környezetvédelmi célok terén a Bizottság számos támogatási forma terén át kíván térni a tiltásról az ösztönzés irányába. Legfőképpen úgy szeretné elősegíteni a fenntartható földművelési módszerek elterjedését, ha ezeket megfelelő támogatásokkal és átmeneti intézkedésekkel párosítják. A javaslatok között szerepel például az agrár-környezetgazdálkodási támogatásra fordított költségvetés bővítése, további fenntartható, alacsony károsanyag-kibocsátású földművelési módszerek többlet-támogatása vagy a bio-növényvédőszerek és növényvédelmi praktikák ösztönzése. Ezek a kezdeményezések egyaránt hozzájárulhatnak a zöld átmenet előmozdításához, amennyiben ésszerű elvárásokkal és megfelelő pénzügyi támogatással párosulnak. Számos más területen azonban a Bizottság a környezet- és klímavédelmi követelmények szigorítását szeretné elérni, így a javaslat fenntarthatósági összképe továbbra is inkább hátrányos a gazdák számára.

6. Az európai és magyar fő agrárágazati szereplők álláspontjai

Több meghatározó európai és magyar szereplő is bemutatta már a bizottsági közleményre vonatkozó álláspontját.

6.1 COPA-COGECA és más európai szintű agrár-érdekképviseleti szervezetek

A COPA-COGECA hivatalos sajtóközleményeiben és más európai agrár-érdekképviseleti szervezetekkel (pl. CEJA, CEFS, ELO, Epure, FEFAC, CLITRAVI, AVEC stb.) közösen megírt levelében egyértelműen kifejezték, hogy a bizottsági javaslatok – különösen a területalapú agrártámogatások megszüntetése és a KAP elkülönített költségvetésének beolvasztása – alapvető veszélyt jelentenek az európai agrárágazatra. A szervezetek szerint az ilyen reformok az EU mezőgazdaságának versenyképességét súlyosan alááshatják, és hosszú távon a vidéki közösségek struktúráját is megbontanák.

A COPA-COGECA külön hangsúlyozza, hogy a területalapú agrártámogatások megszüntetése komoly veszélyt jelent az európai gazdák és a vidéki közösségek számára, és szigorúan ellenzi a javaslatot. A szervezet különösen aggódik az Ukrajna esetleges csatlakozásának következményei miatt, amely jelentősen átrendezné az agrártámogatások rendszerét.

6.2 Magyar Kormány és az Agrárminisztérium

Nagy István agrárminiszter úr nyilatkozataiban hangsúlyozta, hogy Brüsszel javaslatai veszélyeztetik a gazdák megélhetését és az európai élelmezésbiztonságot. A Magyar Kormány alapvető célja, hogy megőrizze a területalapú agrártámogatási rendszert, és fenntartsa a KAP elkülönített költségvetését, hogy a hazai gazdák stabil, kiszámítható feltételek mellett tudjanak működni.

6.3 Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és MAGOSZ

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint a Bizottság javaslatai nemcsak a gazdák megélhetését veszélyeztetik, hanem az élelmezésbiztonságot és a vidéki élet stabilitását is aláássák. A MAGOSZ szerint az uniós reformok – különösen az agrártámogatási rendszer átalakítása és az állattenyésztés visszaszorítása – komoly versenyképességi hátrányt jelentenének a magyar gazdák számára. Hivatalos közleményeikben figyelmeztettek arra, hogy az ilyen intézkedések nemcsak az élelmezésbiztonságot, hanem az élelmiszerbiztonságot is veszélyeztetnék.

6.4. Kisgazda Polgári Egyesület

A Kisgazda Polgári Egyesület elfogadhatatlannak tartja, mind a KAP stratégiai párbeszédről szóló jelentéstervezét, mind az Európai Bizottság mostani közleményében leírt fő célkitűzéseket és terveket, mivel ezek a mai agrártámogatások gerincét adó területalapú agrártámogatások kivezetésével és a húsfogyasztás csökkentését célzó lépésekkel ellehetetlenítené a magyar gazdák, különösen a kisgazdálkodók megélhetését és működését. Továbbá nem tudja elfogadni az uniós agrárköltségvetés bárminemű megkurtítását, a két agrártámogatási pillér: területalapú agrártámogatások és a vidékfejlesztési támogatások megszüntetését és a KAP elkülönített költségvetésének a nagy közös uniós pénzkeretbe történő beolvasztását.

7. Következtetések

Összességében az Európai Bizottság közleményében megfogalmazott javaslatok radikális átalakulást kívánnak előidézni az EU közös agrárpolitikájában, melynek során a hagyományos területalapú agrártámogatási rendszer helyét egy jövedelemalapú modell venné át. A területalapú agrártámogatások megszüntetése, a jövedelemalapú rendszer bevezetése, a szigorú környezetvédelmi előírások és a fokozott adminisztratív terhek növelése olyan intézkedések, amelyek rövid és hosszú távon egyaránt súlyosan veszélyeztetnék az európai – így a magyar – agrárágazat stabilitását és versenyképességét.

Az ilyen változások növelnék az adminisztratív terheket, destabilizálnák a gazdák pénzügyi biztonságát, és tovább erősítenék az uniós politikai irányvonal negatív hozzáállását a mezőgazdasági ágazathoz. A tervezett változtatások hatásai különösen aggasztóak lennének a magyar agrárium és a vidéki közösségek számára, különösen akkor, ha Ukrajna uniós csatlakozása, valamint az uniós agrárköltségvetés csökkentése bekövetkezik.

Ezek a javasolt intézkedések – bár céljuk között szerepel a bürokrácia csökkentése és az innováció ösztönzése – nem lennének képesek kompenzálni azt a strukturális változást, amely a hagyományos támogatási rendszertől történő elmozdulást eredményezne. Az európai és magyar gazdák, akik évtizedek óta a területalapú agrártámogatásokra építve alakították ki gazdasági modelljüket, olyan környezetbe kerülnének, amelyben a versenyképességük drasztikusan romlana, és a vidéki közösségek megélhetése súlyos kockázatnak lenne kitéve.

Mindazonáltal a Bizottság pozitív irányvonalai – mint a bürokrácia egyes elemeinek az egyszerűsítése, az innováció ösztönzése és a környezetvédelmi követelmények ésszerűsítése – elméletben lehetőséget kínálnak a modernizációra, ám ezek csak akkor lesznek hatékonyak, ha a negatív hatásokat sikerül megfelelően kompenzálni.

Összességében elmondható, hogy az uniós reformok tervezett irányvonalai – ha nem kísérik őket megfelelő átmeneti intézkedések és a hagyományos támogatási rendszer védelmét célzó politikák – a magyar agrárium alapvető értékeit aláásnák, és a KAP hosszú távú fenntarthatóságát veszélyeztetnék.

8. Szakmai vélemény

Szakmai szempontból egyértelmű, hogy a Bizottság javaslataiban megjelenő radikális változások veszélyeztetik a magyar agrárium alapvető értékeit. A hagyományos, területalapú agrártámogatási rendszer stabilitása mellett a gazdák hosszú távú megélhetése, az élelmezésbiztonság és az élelmiszerbiztonság biztosítása, valamint a vidéki élet fenntarthatósága alapvető prioritás.

A magyar agrárágazat több évszázados, sőt évezredes tapasztalatokra épül, és a kiszámítható agrártámogatási rendszer biztosította eddig a gazdáink stabilitását. A javasolt reformok azonban olyan új, összetettebb rendszert vetnének be, amely az adminisztratív terhek drasztikus növekedését eredményezné, különösen a kisebb, hagyományos módon gazdálkodó, családi termelők számára. Ezzel párhuzamosan az Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatos aggodalmak – melyek a támogatási terület nagymértékű bővüléséhez és a nemzetközi versenyképesség eltolódásához vezetnének – tovább súlyosbítanák a helyzetet.

Szakmai véleményem szerint az uniós döntéshozóknak alapvetően figyelembe kell venniük a hagyományos agrárpolitikai értékeket, és meg kell találniuk azt a kompromisszumos megoldást, amely egyszerre lehetővé teszi az innováció és a modernizáció előmozdítását, ugyanakkor védi a gazdák megélhetését és az élelmezésbiztonságot. A KAP elkülönített költségvetésének fenntartása, a területalapú agrártámogatások megőrzése, illetve a támogatási rendszer esetlegesen változó elemeinek egy megfelelő átmeneti időszakra történő finomhangolása kulcsfontosságú lépések lehetnek a stabilitás biztosításában.

Források:

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL