Dr. Pátzay György, KPE-titkár: Az amerikai vámháború elhárítása és egy tárgyalásos megegyezés létfontosságú az uniós és a magyar mezőgazdaság számára

Fotó: Schutterstock

Donald Trump már nagyon várta április második napját, amit ő maga a „felszabadulás napjának” keresztelt el. Az egész világ is várta ezt a napot, de a Trumpra és csapatára jellemző lelkesedés helyett rettegéssel, az amerikai elnök ugyanis ezen a napon, magyar idő szerint este 10-kor jelentette be eddigi legdurvább és legátfogóbb vámpolitikai intézkedéseit. Trump a világ minden országára egy alapszintű, 10%-os vámot vetett ki, az USA számos fontos gazdasági partnerére pedig ennél is jóval nagyobbat. Az Európai Unióból behozott termékekre például 20%-os vámot jelentett be, míg az európai autókra ennél magasabbat, 25%-ot. A Kínából importált árukat eredetileg 34%-os vámmal sújtotta az Egyesült Államok, amely mára elérte a 125%-ot. Mind Kína, mind az EU (25% vám a célzott amerikai termékekre) erre megfelelő ellenintézkedéseket fogadott el, ám ezt ideiglenesen felfüggesztette, mivel Trump elnök április 9-én 90 napra felfüggesztette a vámjait (kivéve Kína esetében …), hogy diplomáciai tárgyalásokon az amerikai külkereskedelmi deficitet csökkentse és kedvezőbb pozíciót érjen el az amerikai gazdaság számára a végén. Mindannyian reméljük, hogy az összes országnak és gazdaságnak kárt okozó vámháború helyett a józan ész alapján megköttetett vámügyi megállapodások lépnek majd életbe. A magyar gazdaság nyitott és exportorientált piac, így elemi érdekünk, hogy vámháború helyett egy megegyezésen alapuló, korrekt és fair külkereskedelem uralja a világpiacokat és az európai piacot is.

1. A vámháború előzményei

Az Egyesült Államok és a világ többi országa és térsége, így az Európai Unió közötti esetleges vámháború várható volt és sajnos be is következett. Donald Trump tavalyi elnökjelölti kampányában sok szó esett már az amerikai külkereskedelmi mérleg negatív egyenlegéről, s arról, hogy minden ország kereskedelmileg kihasználja és ’lerabolja’ az amerikai piacot, a világ legprosperálóbb piacát. A kampány során elhangzott ürügyek között szerepelt így a kereskedelmi egyensúly helyreállítása, a túlzott importfüggőség csökkentése, valamint a gazdasági nemzetbiztonság erősítése. Donald Trumpnak immár elnökként kimondott célja a hazai gazdaság versenyképességének erősítése azáltal, hogy visszaállítja az exportpiacon tapasztalható torzulásokat és megszünteti az évtizedek óta fennálló, szerinte igazságtalan kedvezményeket. Az április 2-án bejelentett vámokat követően az amerikai elnök részben meghátrált: egy 90 napos moratórium ideje alatt engedményeket biztosított bizonyos országok számára, ám a bejelentés alapján, ha az ellenkező oldalon nem lépnek fel ellenvámokkal, diplomáciai megegyezés hiányában az érintett országokra átmenetileg a 10%-os általános vám lépne érvénybe. Ezzel párhuzamosan Trump azt állította, hogy több mint 75 ország kereste meg az USA-t tárgyalási szándékkal (állítólag könyörögve, hogy megcsókolhassák a háta végét …), miközben a geopolitikai és gazdasági érdekeket szem előtt tartva – akár az amerikai dollár globális szerepét is megkérdőjelezve –, a vámtarifák hosszútávú visszavonhatatlanságára utaló jelzéseket is tett.

Donald Trump kifejtette, hogy a 90 napos moratórium után – amely alatt számos ország részéről enyhítést alkalmaztak –, új, akár 10-79%-os vámok léphetnek érvénybe. Ezen intézkedések hátterében nem csupán gazdasági, de geopolitikai célok is állnak, amelyeket a belső politikai indoklások és a külső stratégiai pozíció erősítése motivál.

2. Az EU és a magyar kormány válasza az amerikai vámokra

A vámtarifák bevezetése az USA részéről az EU-ban és Magyarországon is gyors és határozott diplomáciai és gazdasági válaszlépéseket váltott ki.

Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság kereskedelmi biztosának washingtoni sikertelen tárgyalásait követően, április 9-én, az uniós tagállamok kereskedelemért felelős miniszterei megtorló intézkedéseket fogadtak el egyes amerikai árukra vonatkozóan. Ezeket az ellenvámokat Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter egyedüliként nem szavazta meg, mert úgy látja a magyar kormány, hogy egy vámháború senkinek sem jó, ezzel az amerikai elnököt nem lehet meghátrálásra kényszeríteni, továbbá az EU gazdasága többet veszítene ezzel, mint az amerikai gazdaság, így intenzív diplomáciai tárgyalásokra van szükség. Az EU az amerikai mezőgazdasági termékek közül például a mandulára, narancsléra, baromfira, szójababra, acélra, alumíniumra, dohánytermékekre és jachtokra 25%-os vámot vetett ki. Emellett kilátásba helyezett egy második megtorló csomagot is, amelyet a közeljövőben, április 15. és december 1. között léptetett volna életbe, s az amerikai import 70%-át érintette volna. Trump elnök 90 napos moratóriumára tekintettel, az EU is elállt mindkét megtorló csomag bevezetésétől, s az Európai Bizottság nagy erőkkel készül a diplomáciai tárgyalásokra az amerikai elnökkel. Brüsszelben megpendítették, hogy mindkét fél teljes vámmentességet adjon minden árura, s így jelentősen lehetne bővíteni a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat, ám erről az ötletről hivatalos álláspont még nem született egyik fél részéről sem.

Szükséges kiemelni, hogy az USA által március 12-én életbe léptetett, az EU amerikai kereskedelmének döntő részét kitevő, acél- és alumíniumvámok az évi 26 milliárd eurós uniós exportot sújtják, míg az uniós vámok összértéke mintegy 21 milliárd eurónyi amerikai terméket érintenének. Ez is mutatja, hogy az EU mennyivel rosszabbul járna egy vámháborúval, mint az amerikaiak. Magyarország esetében az exportérték több mint kétszerese az USA-ból érkező áruk értékének, de az agrárium nem célpiac – a fő bevételi termék az autó és az elektromos akkumulátor –, így az ország a vámtarifák miatti veszteségek minimalizálására kizárólagosan a diplomáciai tárgyalásokra, valamint alternatív piacok felé történő orientációra helyezi a hangsúlyt.

Az amerikai intézkedések az EU-ban és Magyarországon sem maradtak következmény nélkül.

3. Hogyan érintenék az amerikai vámok a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart (világszinten)

Az amerikai piacra irányuló importtermékek esetében a következő kulcsfontosságú lépések voltak megfigyelhetők:

  • Az érintett mezőgazdasági ágazatok között szerepelnek a gabonafélék, állati eredetű termékek (tej, sajt, vaj, húsáruk), bor, narancslé, mandula, baromfi és szójabab, míg a globális piacon az EU számos tagállama (Franciaország, Olaszország, Írország, Spanyolország) és a világ különböző régiói – Kína, Brazília, Ukrajna – kerülnek fókuszba. Franciaország, Írország és Olaszország sikeresen érte el, hogy az amerikai bourbon whiskey kikerüljön az EU ellenvámok által célzott termékek listájáról – mivel tavaly Franciaország 2506 millió dollár, Olaszország pedig 2253 millió dollár értékben exportált bort az USA-ba (az USA teljes borimportjának 70%-át ezek az országok biztosították).
  • Általánosságban az érintett országokra 10%-os általános vám lépne érvénybe, azonban a későbbi fázisban a korábbi, akár 10-125%-os pótdíjak (például Kína esetében) is bevezetésre kerülnének. Például olyan harmadik ország, amely vásárol Venezuelából kőolajat, akár 79%-os általános amerikai vámot is kaphatna a nyakába.
  • A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek esetében például a szójára, kukoricára, tejtermékekre, borokra és egyéb eredetvédett élelmiszerekre kivetett vámtarifák – 25%-os pótdíjak – drasztikusan növelnék az importárakat, ami a hazai termelés versenyképességének csökkenéséhez vezetne.
  • Emellett a különféle eredetvédett élelmiszerek és borok esetén további, akár 200%-os pótvámok megjelenése is aggodalomra ad okot, melyek célja az amerikai hazai termelés védelme, ugyanakkor az importált termékek versenyképességét drasztikusan korlátozhatnák.

4. Az USA-ra és az amerikai gazdákra prognosztizált hatások

Az amerikai vámtarifák nem csupán a külföldi importőröket, hanem közvetlenül az amerikai mezőgazdasági termelőket is érintenék.

Kritikus ágazatok és területek

  • A szójapiac esetében az iparág évente 124 milliárd dolláros értékkel bír, több mint 500 ezer gazdát foglalkoztat, valamint legalább 223 ezer teljes munkahelyet teremt – a vámok miatt a szójára vonatkozó teljes vámteher jelenleg elérné a 94%-ot, sőt április 3-tól további 50%-os emelés lépett volna életbe minden amerikai árura.
  • A kukorica, tejtermékek és egyéb állati eredetű termékek esetén a termelési költségek növekedését, az értékesítési csatornák szűkülését és az árak csökkenését prognosztizálják az amerikai mezőgazdasági érdekképviseletek. Például egyes kisebb gazdák esetében a profitkritikus számok akár 20–30%-os csökkenést is jeleznek, ami hosszú távon a piaci részesedés és a fenntarthatóság alapvető problémájává válhatna.
  • Továbbá, a tőzsdei reakciók is drasztikusak: például az Apple részvénye 24,2%-kal, a Meta (Facebook) pedig 14,64%-kal csökkent, míg a NASDAQ 9,4%-os, az S&P 500 7,5%-os, a DOW tőzsdék pedig 6%-os emelkedést mutattak az EU megtorló intézkedéseinek hírére.

Amerikai gazdaszervezetek és szakértői vélemények

  • A mezőgazdasági termelői szövetségek, valamint szakmai elemzők szerint az USA-ban az olyan ágazatok, mint a szójatermesztés, a tej- és húsfeldolgozás, valamint a gabonafélék esetében a vámok miatti többletkiadások akár milliárd dolláros veszteséget is okozhatnának évente.
  • Az Amerikai Szója Szövetség (American Soybean Association) vezető közgazdásza, Scott Gerlt, kiemelte, hogy a kínai piac pótlása gyakorlatilag lehetetlen, míg egy iowai gazda, David Walton figyelmeztetett, hogy ha a kereskedelmi háború őszig elhúzódik, sok amerikai szójatermesztő gazda csődbe mehet.

5. Közvetlen és közvetett hatások az EU-s mezőgazdaságra

Az USA által bevezetett vámok közvetlenül és közvetve is komoly hatást gyakorolnának az EU-s agrárágazatra.

Közvetlen hatások

  • Az EU élelmiszer- és mezőgazdasági exportja 2024-ben megközelítőleg 38 milliárd euró volt, melyre az április 9-től érvényes 20%-os vám – valamint az autókra kivetett 25%-os pótdíj – jelentős árváltozást idézne elő, ami több milliárd eurós bevételkiesést jelentene tagországonként.
  • Az olyan termékek, mint az olívaolaj, bor, sajt, illetve egyéb eredetvédett áruk esetében – ahol az USA fogyasztói a prémium minőséget részesítik előnyben –, a vámok miatt a végfelhasználók árcédulája akár 10-15%-kal is emelkedne, ami a kereskedelmi forgalom jelentős visszaeséséhez vezetne.

Közvetett hatások

  • A globális ellátási láncok átrendeződése, a versenyképességi problémák és a termelési költségek növekedése az EU-s gazdák számára további kockázati tényezőket jelentenének, különösen azoknál az országoknál, amelyek elsősorban a magas hozzáadott értékű, különösen eredetvédett, termékeket exportálják, mint például Franciaország, Olaszország és Spanyolország.
  • Az esetleges 20%-os általános vámhatár bevezetése esetén az érintett EU-s országok, így Franciaország, Olaszország és Spanyolország esetében a mezőgazdasági export bevétele akár több milliárd eurót is elmaradna a tervezett volumenektől, ami szektoronként átlagosan 1-1,5%-os GDP-veszteséget jelentene az érintett országoknál.
  • Az amerikai vámok miatt beragadt, így felesleget képező, prémium és eredetvédett élelmiszerek komoly árcsökkenést okoznának az EU belső piacán, amely az érintett termelőket nehéz, sőt, egyes esetekben csődközeli helyzetbe taszítaná. Különösen igaz ez a borpiac esetében, ahol jelenleg is túltermelési válsággal és nagyon alacsony átvételi árakkal nézünk szembe már mai is, így itt a vámháború végzetes hatással bírna számos szőlő- és bortermelő gazdára.

EU-s gazdaszervezetek és szakértői vélemények

A vámtarifák bevezetésére adott reakciók között az EU és az egyes tagállamok, illetve mezőgazdasági és élelmiszeripari szereplők is határozott véleményt nyilvánítottak.

  • A legnagyobb uniós agrár-érdekképviseletek, a Copa és a Cogeca, vezetői határozottan figyelmeztettek, miszerint a 20%-os extra vámok a globális ellátási láncokat szakíthatják meg, és jelentős árcsökkenést, illetve volumentorlódást eredményezhetnek. Egyes európai szervezetek, például a Fiatal Gazdák Európai Szövetsége (CEJA)  konkrétan 800 millió eurós exportvisszaesést jósolnak a borászatban, míg a szójatermelés átrendeződése akár 50%-os csökkenést is eredményezne bizonyos régiókban.
  • Ezek a szervezetek sürgetik a diplomáciai tárgyalásokat, és a kölcsönös vámtarifák bevezetése helyett a párbeszéd és az egyeztetett megoldások keresését javasolják. Az EU várhatóan megpróbálná elhárítani az amerikai termékekre kivetett vámok hatását speciális kompenzációs mechanizmusokkal, miközben új piacok felé próbálná irányítani az uniós exportot.

6. Közvetlen és közvetett hatások a magyar mezőgazdaságra

Magyarország esetében a vámtarifák hatása egyaránt jelentkezne a prémium minőségű, hagyományos exporttermékek – például a Tokaji borok, Villányi borok és speciális sajtok – valamint az egyéb tömegesen előállított mezőgazdasági árucikkek piacán.

Közvetlen hatások

  • A prémium termékek esetében az USA-ba történő exportnál a vámtarifák 10–12%-os áremelkedést eredményezhetnének, ami az exportbevétel éves több tízmilliárd forintos csökkenését vonná maga után.
  • Az árérzékeny alapanyagok – pl. gabonafélék és egyéb alapvető élelmiszerek – piacán a belső fogyasztás és az alternatív exportpiacok keresése elkerülhetetlenné válna, különösen abban az esetben, ha a termékek értékesítési volumene 20–30%-kal csökkenne.

Közvetett hatások

  • Magyarország esetében a vámtarifák hatása egyszerre jelenne meg a nagyértékű, prémium minőségű exporttermékek és az egyéb tömegesen előállított mezőgazdasági alapanyagok terén.
  • A globális kereskedelmi feszültség hatására a magyar mezőgazdasági termelőknek az EU belső piacán – illetve az alternatív exportcéllal rendelkező, kevésbé árérzékeny piacokon – kellene új lehetőségeket keresniük, ami szerkezetátalakításhoz, technológiai fejlesztésekhez és termelési metódusok korszerűsítéséhez vezetne azoknál, mely termelők bírnák e nehéz versenyhelyzetet. A többieknél ellenben, főleg a kisgazdálkodóknál, komoly, egyes esetekben megoldhatatlan problémákat okozna, mivel nagyon sok ágazat terén túltermelési válsággal kellene szembenézniük az EU belső piacán (is). Különösen igaz ez a magyar borágazat esetében, ahol az eredetvédett boraink esetleges – amerikai vám miatti – beragadása a kisebb és kevésbé tőkeerős borászatok tönkremeneteléhez vezetne.
  • Az amerikai árak emelkedése és a forgalmi volument érintő ingadozások közvetlenül befolyásolnák az érintett, az USA-ba exportáló, kistermelőket, ahol a profitmarzs akár 30-40%-kal is csökkenne, így a rövid távú gazdasági visszaesés jelei már látványosak lennének.

Magyar kormányzati lépések és magyar ágazati reakciók

  • Magyarország, a magyar kormány – bár a hazai mezőgazdasági export mértéke az USA felé nem annyira domináns – kizárólagosan a diplomáciai csatornákon keresztül kíván reagálni. A külgazdasági és külügyminiszterünk és a magyar diplomáciai apparátus kétoldalú – már külügyminiszteri szinten is (telefonon) lefolytatott – tárgyalásokon igyekszik külön gazdasági egyezmények megkötésére az Egyesült Államokkal. Emellett, a magyar hatóságok különösen azon dolgoznak, hogy egy mégis bekövetkező vámháború esetén a magyar többletáruk és értéknövelt termékek új exportpiacokra kerüljenek, miközben belső támogatási programokat indítanának a leginkább sérülékeny szektorok (például borászat, sajtgyártás) számára.
  • A szakmai fórumokon és iparági szövetségek közleményei szerint a vámtarifák bevezetése esetén a magyar exportérték – bár elsősorban nem az agráriumhoz kötődik – több mint kétszeresen meghaladná az USA-ból érkező áruk értékét. Az agrárium területén ugyanakkor a termelőket az alternatív piacokra történő orientáció és a belső támogatási programok révén ösztönöznék a struktúraváltásra.
  • A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és hasonló szervezetek közleményei szerint a vámtarifák bevezetése esetén az érintett ágazatok bevétele évente több tízmilliárd forinttal csökkenne, és a termelők közül jelentős hányada a strukturális átalakulást kényszerülne megtenni vagy egyszerűen tönkremenne.

8. Következtetések és megoldási javaslatok

A vámtarifák okozta feszültség nem csupán rövidtávú gazdasági zavarokat idézne elő, hanem a globális kereskedelem és a nemzetközi ellátási láncok átalakulásához is vezetne. A magyar gazdaság nyitott és exportorientált piac, nyitott gazdaság, így a korrekt és fair külkereskedelmi lehetőségeknek egy amerikai vámháború miatti jelentős beszűkülése komoly gondokat okozna a mezőgazdaság és élelmiszer-kereskedelem terén is. Egyrészt, a prémium és eredetvédett élelmiszereink és boraink terén érezhető piacvesztést szenvednénk el, továbbá közvetett hatásként a mezőgazdasági ágazatok többségében túltermelési és túlkínálati válság alakulna ki az EU belső piacán, amely pusztító következményekkel járna a magyar gazdák számára, különösen olyan ágazatokban, mint a bor, szeszesital, sajtgyártás és más prémium termékek piacai.

Ezért közös érdekünk a kétoldalú (magyar-amerikai) és többoldalú (EU-amerikai) intenzív diplomáciai tárgyalások folytatása és a megegyezésre való törekvés.E tárgyalások célja a kétoldalú és kölcsönösen előnyös megállapodás kialakítása, amely során a vámok fokozatos visszavonása és kompenzációs mechanizmusok bevezetése lehetővé tenné a piaci stabilitás helyreállítását. Az EU esetében az évi 21 milliárd eurónyi amerikai terméket érintő vámintézkedések összehasonlítva az USA által a március 12-én életbe léptetett, évi 26 milliárd eurós exportot sújtó intézkedésekkel rendkívül érzékeny kérdés, különösen, mivel április 9-től minden európai termékre 20%-os, az autók esetében 25%-os vám lépett volna hatályba, így ez az uniós export 70%-át érintené.

Emellett, az EU és a magyar agrárágazat számára kulcsfontosságú, hogy a hagyományos termékek mellett a technológiailag támogatott, magas hozzáadott értékű feldolgozási és exporttevékenységek fejlesztésével szorítsuk vissza egy esetleges vámháború okozta hátrányokat, s készüljünk fel megfelelően egy bármikor bekövetkező, esetleges hasonló helyzetre. Itt jelentős szerepe lehet központosított – akár uniós, akár magyar – támogatási programoknak, amelyek a leginkább sérülékeny kisgazdálkodókat védik. Szintén fontos, előttünk álló, feladat alternatív exportpiacok feltérképezése is.

9. Összegzés

A vámtarifák és pótdíjak bevezetése – bármely fél oldalán – az Egyesült Államok és az EU, benne Magyarország, kereskedelmi viszonyában jelentős strukturális változásokat és gazdasági problémákat okozna. A gazdasági veszteségek, az exportcsökkenés, valamint a piac instabilitása ellen a legjobb stratégia a kölcsönös kompromisszumon alapuló tárgyalások folyamatos fenntartása, az ágazatok ésszerű modernizálása és alternatív exportpiacok feltérképezése.

Források:

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL