Balatonszabadi község határában ma is felfedezhetőek a régi Sió-meder terep-nyomai. Galerius, egykori római császár ezen a helyen vezettette ki a Balaton túlcsorduló vizét (Forrás: Paál Sándor PhD kutatásai, 2009).
A Balaton ingadozó vízszintjét többször próbálták szabályozni a történelem folyamán. „Az első beavatkozás Galerius császár nevéhez fűződik, aki a III. században vízlevezető csatornát építtetett valahol a mai Siófok térségében. Erről az eseményről Sextus Aurelius történetíró tájékoztat bennünket, aki leírja, hogy a császár időszámításunk szerint 292-ben, elsősorban a Keszthelytől délre a mai Fenékpusztánál vezetett hadiút és átkelőhely biztonsága érdekében szabályoztatta a tó vízszintjét, és a környező területet megtisztította az erdőtől.” (Forrás: Balaton monográfia. Szerkesztette: dr. Tóth Kálmán. Panoráma, 1974., 234. oldal).
Az ókori zsilip, mely egyes források szerint nem volt más, mint egy átvágott, a Balaton vize által átjárhatóvá tett homokturzás, deszka palánkkal időszakosan elrekesztve. (Forrás: Virág Benedek: A Balaton múltja és jelene. Eger, 1805, 378 – 379. oldal).
A tó jelentős vízszint-ingadozása arra utal, hogy jelentősebb település a tó mentén csak a magaslatokon alakult ki (Tihany, Szigliget). Erre utal a Balaton-felvidék több tóparti településén ma is római útnak nevezett magasabb terepen húzódó belterületi közút-szakasz, például Badacsonytomaj és Badacsonytördemic között.
A Sió-csatorna kiépítésének a célja az összegyűlt fölösleges felszíni vizek levezetése volt. 1811-ben újra ássák a tavat szabályozó csatornát. 1848-ban gróf Széchenyi István annak szükségességét látja, hogy a Balatont a Dunával összekötő Sió-csatornát rendezni és szállításra alkalmassá kell tenni. A Sió most már nemcsak a Balaton vízszintszabályozó csatornája, hanem a Balaton és Duna közötti vízi közlekedés egyetlen összeköttetési lehetősége. 1863. október 25-én elkészült az első fából készült vízleeresztő zsilip. Ennek az átbocsátó képessége 8-10 m3/másodperc volt. 1891-ben a zsilipet falazott kivitelben készítik el és a víz átbocsátó képessége 50 m3/másodpercre nő. 1908-ban a csatorna további bővítésére kerül sor, mely csak 1936-ban fejeződik be. 1947. szeptember 22-én sor kerül az első hajó áthaladására a Balaton felől a Dunára. Az új hajózási útvonalat a kisgazda Tildy Zoltán köztársasági elnök nyitotta meg ünnepélyes keretek között. A hajózsilip 1200 tonnás uszályok, és hasonló méretű hajók átengedésére volt alkalmas. Mérete: 83,5 m hosszú és 12 méter széles. A vízlépcső 2,5 m szintkülönbséget képes biztosítani a Sió és a Balaton között.
(Forrás: Fejezetek a siófoki zsilip történetéből, Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltsége, Siófok, 1982).
A Budapestet az Adriával összekötő vasútvonalat 1858-ban kezdték el építeni, s „a Tó 1860-62. évi magas vízállása veszélyeztette, sőt megrongálta a vasúti töltést, ezért a Déli Vaspálya Társaság lépéseket tett a Balaton szabályozása ügyében.” (Forrás: A magyar vízszabályozás története. Összeállította és szerkesztette: Ihrig Dénes. Budapest, 1973., 263. oldal.)
1921-től napjainkig számos „rekord” kapcsolódik a zsilip történetéhez. 1965-ben a part menti elöntések elkerülése érdekében 1791 tómillimétert engedtek le a tóból. Ez az 1 milliárd 80 millió m3 víz a Balaton víztömegének a fele. 1942 áprilisában jegyezték fel a legerőteljesebb vízeresztést; ekkor egy hónap alatt 26 centiméternek megfelelő vízmennyiséget engedtek le a Tóból. Ez azt jelenti, hogy – szemben a 2005. szeptember 1-jét követő napok 4,8 m3/ s-ot kitevő vízeresztésével – 60 m3 víz zúdult le másodpercenként a Sió medrébe. A zsilip segítségével csak a maximális vízszint szabályozására (csökkentésére) van lehetőség. Ezért aszályos időszakokban csak a zsilip zárva tartásával óvhatjuk a Balaton vizét, ahogy ezt tettük is 2000. április 30. és 2005. szeptember 1. között. A zsilip történetében ez a leghosszabb időszak, amikor nem történt vízleeresztés a Sió-csatornába a Balatonból. A siófoki zsilip kezelője a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltsége. (Forrás: Katona Ottó – Tóth Andrea, Siófok, 1982).
2023-ban elkészült, és üzemben van Siófokon az új és minden igényt kielégítő víz leeresztő- és hajózsilip, ami egyben idegenforgalmi látványosság is.
A további feladatok: az aszálystratégia figyelembevétele mellett a Sió-csatorna teljes hosszában biztosítani kell a megfelelő mederteltséget, ami egyben lehetővé teszi az állandó hajózási vízszint megvalósítását is. Ehhez további zsilipek szükségesek.
16 hajózsilip és duzzasztómű, átlagosan 6, 5 kilométerenként 3,5 méteres fel-vízi duzzasztással. A mederfenék átlagos esése a 120, 8 kilométer hosszú csatornában 14 centiméter kilométerenként, azaz 0,14 milliméter/méter. A Balaton és a Duna vízszintje között, utóbbi vízállásától függően 16 … 18 méter szintkülönbség van. Nagyobb mértékű duzzasztás nem lehetséges, mert az a Csatorna környezetében belvízi elöntésekkel járna. Így is minden egyes vízlépcsőnek a részét kell, hogy képezze, mind a két oldalon a gát külső oldalán kiépített talp-árkok medréhez csatlakozó belvízi átemelő szivattyúk beépítése. A kiépítés után 1, 6 millió köbméter öntözővíz állna a gazdálkodók rendelkezésére.
Vizet a Dunából a Balatonba?
Hollandiában több mint 500 éves gyakorlat a víz átemelése a mély-földekből az óceánba a szél energiájával. Ma Hollandia jelképe a „szélmalom”, merthogy ezek nem malmok, hanem a szél energiájával működő vízemelő berendezések. Amennyiben a 16 vízlépcső a minimálisra csökkenti a Csatornában áramló víz sebességét, szélkerekes átemeléssel lépcsőről lépcsőre folyamatosan tölthető a meder az al-vízi oldal felől.
Vízkormányzás: az időjárási adatoknak megfelelően számítástechnikai program alapján rádióhullámokkal távvezérelt zsiliptábla kezelő gépekkel, amelyek energiaigényét napelemekkel töltött akkumulátorok adják.
Öntöző víz kiemelése: a mentett oldali szántóföldek felé a légnyomás erejét használva szivornyákkal, valamint ennek vízhozamát igény szerint tolózárak alkalmazásával lehet beállítani.
Hallépcsők: megfelelő mennyiségű víz eresztéskor kinyitható a hallépcső, ami a halak átjárását teszi lehetővé.
Összefoglalva: a többfunkciós vízlépcsők üzemeltetése az energiatakarékos műszaki megoldások és a korszerű irányítástechnika alkalmazásával valósítható meg.
Célkitűzések: vizet a tájba, öntözés, egész éves hajózhatóság, idegenforgalom, rekreáció.
Széchenyi álmának a megvalósításához érdemes lenne elkezdeni a tanulmánytervek elkészítését.
A Sió völgyének meteorológiai viszonyai, és az egyre szárazabbá váló klíma indokolja a fentebb vázolt fejlesztéseket.
(Dr. Paál Sándor c. egyetemi docens, a KPE Országos Elnökségének a tagja)
