Már lassan egy éve, hogy megszereztük a madárbarát kert címet. A gyakorlatban nem sok minden változott ezzel, hiszen előtte is volt odú kihelyezve az udvarunkon, eddig is minden télen tettünk ki eleséget, és az itatásukra is fordítottunk figyelmet mindig is.
Nyilván az apró szárnyasoknak mit sem számít ez a fajta elismerés, nekik csak az a fontos, hogy tegyük a dolgunkat. S ha tesszük, akkor szép számmal gyűlnek körénk.
Ősszel az első hidegebb napon még nem töltöttük fel az etetőket, a cinegék máris a teraszunkon sürögtek-forogtak, mintha csak jelezni próbálnák, hogy éhesek. Értettünk a célzásból, pótoltuk a hiányosságunkat, s hirtelen egyre több tollas vendég érkezett hozzánk. Áprilisig etettük őket, közben pedig ellenőriztük az odút, hogy minden rendben van-e vele. A széncinegék jónak ítélték meg a költőhelyet, így szorgosan elkezdték építeni a fészküket.
Harmadik éve, hogy tojásokat raknak nálunk, s idén rekordot döntöttek, tíz kis cinege kelt ki és nevelkedett fel a portánkon. Felért egy relaxációval, amikor a szüleiket figyeltem.
Felváltva hordták az élelmet a kicsiknek, egész nap serényen repkedtek ki-be a kis nyíláson. Már azt is nehéz volt elképzelni, egy ilyen pici madár hogy rak tíz tojást, de hogy mennyit dolgoznak azért, hogy senki ne maradjon éhes a fiókák közül, nos, az már végképp elképesztő.
Szerencsére elég barátságos kis népségről van szó, nem vették zokon, hogy minden nap bekukucskáltunk hozzájuk, sőt, ha vendégeink érkeztek, ők is mind látni akarták a fa törzsére rögzített dobozkában folyó eseményeket. Mindenki, aki ellátogatott hozzánk, létrára mászott, és csodálkozva nézte a hangosan csipogó, szájukat tátogató apró cinegéket.
A szüleik szorgos etetésének köszönhetően hamar megnőttek, majd egyik napról a másikra mindannyian eltűntek.
Furcsa volt, hogy hirtelen nincs már kiket figyelni, nem csipognak ott mellettünk. Ez tényleg egy külön érzés, amikor kirepülnek a fiókák.
Mindenkinek jó szívvel ajánlom, hogy legyen ő is madárbarát, etesse, itassa őket, mert nemcsak hasznosak, de remek kikapcsolódást nyújt a figyelésük.
Forrás: heol.hu
