Fontos kérdés, hogy valamennyien megértsük mindkét intézkedési forma a biztonságunkat szolgálja. (kpe)
A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedésekről a 484/2020. Kormányrendelet tartalmaz előírásokat.
Az indítványozó szerint ezen előírások ellentétesek az Alaptörvényben rögzített békés gyülekezéshez való joggal kapcsolatos rendelkezésekkel.
Az ügy előzménye, hogy többen autós tüntetést, dudálással kísért felvonulást kívántak tartani, hogy ezzel tiltakozzanak a Kormány egyes járványügyi intézkedései ellen.
Az illetékes rendőrkapitányság megtiltotta a gyülekezés megtartását. A határozattal szemben keresetet nyújtottak be, a Kúria ezt elutasította. Álláspontja szerint veszélyhelyzet idején a tilalmazó jogszabályra alapított tiltó határozat jogszerű.
Ezen döntéssel szemben fordultak panasszal az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontjuk szerint az adott tüntetés a járvány szempontjából kockázatmentes lett volna.
Az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy hasonló ténybeli okból már vizsgálatot folytatott, és arra a következtetésre jutott, hogy az általános gyülekezési tilalom veszélyhelyzet idején nem eleve ellentétes az Alaptörvény rendelkezéseivel.
Az egészségügyi, társadalmi, gazdasági kockázatok mérlegelésével a Kormány hatásköre és felelőssége veszélyhelyzet idején a rendkívüli intézkedések bevezetése.
Az Alkotmánybíróság a korlátozások célszerűségét nem vizsgálhatja, de azt igen, hogy a korlátozó szabály igazolható-e a veszélyhelyzettel szembeni védekezés jegyében.
Elképzelhető, hogy egy kis létszámmal bejelentett gyülekezés tömegrendezvénnyé válik.
Mindezek miatt a panasz visszautasításra került, mert nem hívott fel olyan, az Alaptörvényben rögzített jogot vagy alkotmányos összefüggést, melyet az Alkotmánybíróság már ne vett volna figyelembe.
Mit jegyezzünk meg? Csak törvényesen bejelentett, engedélyezett gyűlésen, tüntetésen, stb. vegyen részt minden Polgári Kisgazda, mert ezáltal elkerülhetők a súlyosabb következmények!
Dr. Bakos Zoltán, KPE szakértő
