Dr. Bakos Zoltán: Vádkárról döntött az Alkotmánybíróság

Fotó agroinform.hu

Az indítványozó 2011-2013-ban fenyőfát telepített egy olyan területen, melyet egy vadásztársaság vadgazdálkodásra hasznosított.

A kerítés rossza és hiányos volt, a vadak kárt okoztak, ezért 2011-ben a vadásztársaság kb  nyolcmillió forintot fizetett a vadak által okozott kárért.

2012-bn is kár keletkezett, ennek összegét a szakértő 8,5 millió forintban, majd öt hónappal később már 154 millió forintban határozta meg! Végül az indítványozó 74 millió forint kártérítést kért. A vadásztársaság a tényt nem, az összeget vitatta.

A peres eljárásban végül három szakértő adott véleményt, de a bíróság álláspontja szerint a felperes nem szolgáltatott ezek elkészítéséhez minden adatot, bizonyítékot, így nem lehetett megalapozott ítéletet hozni.

A másodfokú bíróság és a Kúria osztotta ezt a nézetet, hiszen az indítványozó a károsodás körét és mértékét nem tudta bizonyítani.

Általános kártérítésnek nem volt helye, mert objektíve mód lett volna az összeg pontos meghatározására.

Mindezen döntéseket vitatva fordult panasszal az indítványozó az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontja szerint sérült a tisztességes bírósági eljáráshoz fűződő joga.

Az Alkotmánybíróság álláspontja most is az volt, hogy nem a korábbi döntések felülbírálata a kötelessége, hanem az eljárási garanciák ellenőrzése. Az indítványozó magatartása – is-  okozta, hogy  nem lehetett megfelelő döntést hozni , ez nem teszi tisztességtelenné az eljárást.

Mindezek miatt a panaszt visszautasították.

Nemzeti érdek a fásítás is, a vadgazdálkodás is, és tény, hogy sokszor nem könnyű dolog a kettő összehangolása. Minden Polgári Kisgazdának, minden peres félnek tudatában kell lenni, hogy állításait megfelelően bizonyítania kell a bíróság előtt, a vélelem, a valószínűség a legtöbb esetben nem elegendő!

Dr. Bakos Zoltán, KPE szakértő