A jelek szerint visszatérő témákban kell időről-időre döntenie az Alkotmánybíróságnak, és kialakított gyakorlatán nem változtat, következetes marad.
A júliusban megjelent 12/2023.számú határozat a Fővárosi Törvényszék megkeresésére született.
Az ügy lényege, hogy Budapest IV. kerület, Újpest Önkormányzata még 2015-ben rendeletet alkotott, ami 2016. január 1-től 2018. december 31-ig volt hatályban.
Települési adó kivetéséről döntöttek minden külterületen lévő szántó, gyep, szőlő, rét, gyümölcsös, halastó, kert, nádas, fásított terület művelési ágú ingatlanra.
Az adó mértéke 1000 m2 terület alatt 307 Ft/m2, efelett 349 Ft/m2 évente.
Az alapügy felperese több ingatlan tulajdonosa, kivetették rá is az adót, visszamenőleg, 2020-ban. a 2016-2018-as évekre. Fellebbezése kapcsán a Fővárosi Kormányhivatal gyakorlatilag nem változtatta meg az I. fokú határozatot, így keresettel élt a Fővárosi Törvényszékhez.
A bíróság ingatlanforgalmi szakértőt rendelt ki. A szakértő által megállapított értékek alapján kiderült, hogy az ingatlanok értékének évi 69-110 %-át kitevő mértékű az adó! Ezt elkobzó mértékűnek lehet tekinteni, a tulajdonjog elvonásához vezethet, tehát sérti a tulajdonhoz való jogot.
Tény, hogy ténylegesen az ingatlanok nem álltak mezőgazdasági művelés alatt.
Amikor Törvényszék az Alkotmánybírósághoz fordult, az adórendelet már nem volt hatályos, de azzal érdemben foglalkoztak, mert a döntést annak alapján kellett meghoznia a bíróságnak.
A települési adóval kapcsolatosan az Alkotmánybíróság a teherviselő képességet is vizsgálta, a mértéket igazolhatatlannak találta.
Hivatkoztak arra is, hogy földvédelmi bírság, hulladékgazdálkodási bírság, stb. kiszabására is mód lett volna, ha a feltételek fennálltak, nem adóval kellett volna a tulajdonosokat megszorítani.
Az Alkotmánybíróság álláspontja az, hogy az ingatlan értékének 20-40 %-a, amely esetleg még elfogadható mértékű.
Mindezek miatt kimondták, hogy a konkrét perben a rendelet nem alkalmazható! A bíróságnak tehát úgy kell ítéletet hoznia, mintha nem is létezett volna a rendelet.
Fontosnak tartom felhívni az önkormányzati tag Polgári Kisgazdák figyelmét arra, hogy az adórendeletek megalkotása során / is / a fentiek szellemében fejtsék ki véleményüket, míg az egyes egyéni érintetteket arra bíztatom, hogy sérelem esetén forduljanak bírósághoz, Alkotmánybírósághoz, mert segítséget fognak kapni!
Dr. Bakos Zoltán, KPE szakértő
