Már nem tudom, hányszor foglalkoztam az elmúlt évek alatt a hagyatéki eljárásokkal, de a jelek szerint nem elégszer!
Megdöbbentőnek tartom, hogy ismeretségi körömben hányan panaszkodnak az eljárások indokolatlan elhúzódása miatt, ami lelkileg is, de igen sok esetben anyagilag is jelentős kárt is nehézséget okoz.
Talán ismétlésbe bocsátkozva kezdeném az alapoknál: a hagyatéki eljárás az elhunyt utolsó lakhelye szerint illetékes polgármesteri hivatal hagyatéki előadójánál indul. Hasznos összekészíteni, felírni az öröklésben érdekelt összes személy adatát, az esetleges hitelezőkét is, valamint minden vagyon lényegesnek tartott azonosító adatát.
Ezeket célszerű leadni a hagyatéki előadónál, aki hivatalból szerzi be az ingatlanok értékbecslését.
Az első már itt kezdődik, mert kevés a hagyatéki előadó, túlterheltek, munkájukat saját ütemezésük szerint végzik, nem olyan gyorsasággal, amint azt az érdekeltek elvárnák.
Udvariasan de határozottan érdemes az ügy állásáról érdeklődni, és kérni a közjegyzőhöz történő mielőbbi továbbítást.
Azért kell ezt kiemelnem, mert míg korábban legtöbben a közjegyző eljárásának hosszú időtartamát kifogásolták, mára az vált jellemzővé, hogy a hagyatéki előadónál elakad az ügy, és a haláleset után 8-10 hónap nem elég arra , hogy az iratok átkerüljenek a közjegyzőhöz. Ott viszont vagy tárgyalás kitűzésével, vagy tárgyaláson kívül adják át a hagyatékot.
A lassú ügyintézés a gazdasági életre is káros hatással van: az örökösök nem tudják elidegeníteni az ingatlant, sőt a szabályos bérbeadásra sincs mód, holott lehet, hogy közben megélhetési gondokkal küzdenek. A gépjárművek üzemeltetése is jogi problémákat vet fel. Az örökös ismeretének hiányában gazdasági társaságok működése leállhat , de legalábbis akadozhat.
A helyzet javítása, megoldása érdekében szükségesnek tartanám záros és szigorú határidők előírását az ügyintézésre, és persze megfelelő szankciókkal kell elérni ezek betartását!
Dr. Bakos Zoltán
KPE szakértő
