Az építőipar is, a beruházás is nehéz területek, jogi szabályozásuk sem könnyű. Az új törvény is számos pontjában sarkalatosnak minősül, tehát elfogadása minősített többségre szorul.
Célként fogalmazódott meg, hogy a polgári jó ízlést tükrözzék az állami építkezések is, de biztosítsák az átláthatóságot is valamint a költséghatékonyságot, de biztosítva legyen a nyilvánosság és a közösségi ellenőrzés is.
Bizonyos területekre eltéréssel alkalmazandó a törvény / pl. honvédelem, / , bizonyos területekre nem terjed ki / pl. külképviseletek/.
Kiemelt esetekben a Kormány mentesítheti a törvény hatálya alól az adott állami építési beruházást.
19 pontban felsorolták a törvényben használt fogalmak meghatározását.
Két fő típust rögzítettek:
- állami magasépítési beruházás
- sajátos építményfajta megvalósítására irányuló állami építési beruházás.
Ezek előkészítési és megvalósítási szakaszait részletesen meghatározták, úgyszintén a beruházások szereplőit is a minisztertől az egyes fórumokig, természetesen az egyes feladatkörökkel együtt.
Fontos feladat hárul majd az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanácsra.
Az építtetőnek bizony több szakembert kell megbíznia a szabályos és ellenőrzött kivitelezés érdekében /lebonyolító, tervező, költségszakértő, stb./. Ezek feladatköreit is egyenként, részletesen rögzítették.
Az átláthatóság érdekében az összeférhetetlenség eseteit nagyon pontosan meghatározták.
A kormányzati döntéshozatal rendje minden részletre kiterjedően került leírásra, úgyszintén az engedélyezési és egyéb dokumentáció és az engedélyezés folyamata. A kivitelező kiválasztásának és az ajánlatok értékelésének szempontjai is.
A szerződések tartalma, a nyomon követés, ellenőrzés, értékelés, a sajátos építményfajták, minőségbiztosítás, vitarendezés, jogorvoslat szempontjait is meghatározták.
Különböző területek szabályozására a Kormány illetve a miniszter kapott törvényi felhatalmazást.
Néhány törvény módosítására a jogharmonizáció miatt került sor.
A kettőszázmillió forint feletti jogviták esetén a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességet kapott az eljárásokra.
Az állami építési beruházások rendszere új alapokra került és egységes szabályozás keretében minden részletre kiterjedő szabályozást kapott, ezért a Polgári Kisgazdák bizakodnak, hogy a jövőben sem okkal, sem ok nélkül nem érhetik jogos támadások e kérdéskörben Magyarországot sem belföldről, sem külföldről.
Dr. Bakos Zoltán, KPE szakértő
