Először alapfogalmakat szeretnék tisztázni : a Kúria nem csupán ítélkező fórum, hanem jogegységi döntései / melyek minden bíróságra kötelező érfényűek / útján iránymutató szerv is.
Másodszor: ezen ügy kapcsán a termőföld árverésének azon kérdésével foglalkozom, amikor tartozás, adósság miatt kerül sor az árverési eljárásra.
Jelen ügyben a kúria eljárására folyamatban lévő bírósági ügyben került sor, a bíróság megkeresése alapján, amikor úgy vélték, hogy ebben a kérdésben szükséges a gyakorlat egységesítése.
A tényállás szerint a végrehajtó megkeresése alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv árverési hirdetményben árverést tűzött ki egy külterületi ingatlanra.
Ezt követően az adós kifizette tartozását és kérte a végrehajtási, árverési eljárás megszüntetését. A végrehajtó kötelezettségét megsértve nem értesítette a mezőgazdasági igazgatási szervet a történtekről, így az árverést lefolytatták, a vevő személyét megállapították.
A tájékoztatás tartalmazta, hogy a döntés ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs,de jogsérelem esetén közigazgatási pert lehet indítani.
Az előterjesztett keresetet a bíróság elutasította , mert álláspontja szerint a végrehajtó közlésének hiányában szabályos volt az árverés. Fellebbezésre nem volt mód, így felülvizsgálati kérelem előterjesztésére került sor.
Az indítványozó bírói tanács szerint eldöntendő, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv ilyen ügyben hatósági vagy végrehajtói jogkörben jár-e el, és milyen jogorvoslatra van mód döntésével szemben? Ha ugyanis végrehajtói jogkörben jár el, akkor a Végrehajtási törvényben írt jogorvoslattal lehet élni, akár polgári /nem/peres eljárást lehet indítani.. Ha közigazgatási hatósági hatáskörben jár el, úgy az intézkedés jogszerűségét közigazgatási perben lehet megvizsgálni.
Az indítványozó álláspontja szerint ilyen esetekben a mezőgazdasági szerv nem hatósági körben jár el.
A Kúria álláspontja szerint a mezőgazdasági szerv nem minősül végrehajtónak, tehát nem a Végrehajtási törvény szerint lehet a döntést megtámadni. Ilyen eljárás a mulasztó végrehajtóval szemben indítható, majd a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert lehet indítani, mert lehet, hogy nem hibázott a mezőgazdasági szerv, döntése mégis jogsértő lehet.
Bízom abban, hogy kevés ilyen eset fordul elő, főleg a Polgári Kisgazdák körében, de nem árt tudni, hogy ezen ügyekben a végrajtás és a közigazgatás szabályai szerint is mód van a sérelem kijavítására!
Dr. Bakos Zoltán, KPE szakértő
