Keveset beszélünk arról, hogy még manapság is milyen sok ember él tanyán, és ezeknek a mezőgazdaság szempontjából / is / milyen nagy jelentőségük van.
Mindenkinek van elképzelése a tanyavilággal kapcsolatosan, de ezek a gondolatok nem mindig helyesek. Ma léteznek a több száz éves, szinte romhalmaz tanyák, és a főleg „kitelepültek ” által lakott, szinte ultramodern, teljesen közműves tanyák is.
Az elmúlt időben talán nem kellő mértékben foglalkoztunk a tanyákkal, azok beépíthetőségével, és ezt próbálja pótolni a Kormány 90/2023. sz. rendelete, mely a tanyák beépíthetőségével foglalkozik.
Elsődlegesen meghatározták a tanya fogalmát: a település külterületén, mezőgazdasági területen fekvő, min. 1500, max. 10.000 m2 nagyságú földterület, melyen növénytermesztést, állattartást, ezekkel kapcsolatos tárolást, feldolgozást folytatnak, és ahol gazdasági valamint lakóépület található, sőt akár vendéglátás céljára szolgáló épület is elhelyezhető.
A beépíthetőség max. 30 % lehet, a épület magassága pedig max. 4,5 m.
Egy tanyán legfeljebb két lakás létesíthető, a föld nagyságától függőben 25-45 % a terület beépíthetősége.
Új tanya létesítése esetén az épületeket a településterv elfogadástól számított két éven belül kell megvalósítani.
Csak megjegyzem: úgy értesültem, hogy egyes önkormányzatok máris változtatási tilalmat rendeltek el annak érdekében, hogy az új kormányrendelettel az érintettek ne élhessenek már most. Bennem ez alkotmányossági aggályokat vet fel, de ehhez persze meg kell majd ismerni ezeket a döntéseket.
A Polgári Kisgazdák úgy gondolják, hogy széles körben örömmel fogadják a tanyákra vonatkozó új szabályozást, mert eddig leginkább tiltással találkozhattak az érintettek., holott a mezőgazdaság szempontjából fontos területről van szó, mely érinti a turizmust, a vendéglátást, a lakáshelyzet pozitív változását is!
Dr. Bakos Zoltán, KPE szakértő
