Június 27-én ünnepeltük a Lászlók névnapját, ez jó alkalom arra, hogy megemlékezzünk a leghíresebb magyar Lászlóról, I. Szent László királyról.
László 1040 körül lengyel anyától Lengyelországban született, Nyitrán nevelkedett. (Egyes közlések szerint születése az azt követő 9.dik hónapra tehető 1039-ben, amikor 1038-ban Szent István felajánlotta az országot Szűz Máriának.)
Testvére. I. Géza után 1077-ben lépett trónra a termetével, harci ügyességével már korán kortársai közül kitűnt herceg.
Már a trón elfoglalásakor az élet számos területét érintő törvényt hirdetett ki. Egyet szeretnék idézni:
„ha valaki nem tartja be a vasárnapot és az ünnepnapokat nem szenteli, vagy nem böjtöl, a száraz napokat nem tartja be (pazarol), templomba nem jár, vagy saját halottait nem a templom mellé temeti, had böjtöljön 12 napig kenyéren és vízen, a sírhanton. Amennyiben úr testét a szolgának, vagy szegény vendégének, vagy falubelijének nem temették, ugyanúgy legyen megbüntetve.”
A központi hatalmak elég gyorsan megerősítette, hosszú idő után megszűntek az országban a belviszályok, kiépült a világi és az egyházi igazgatás. Előre látható politikával a római VII. Gergely pápa és IV. Henrik német császár közötti viszályban a pápa oldalán lépett fel, így a pápa elismerte Magyarország királyának és támogatta a német birodalommal szembeni függetlenségi törekvést is.
Uralkodása alatt Magyarországhoz csatolta Horvátországot, Kelet-Erdélyt, Palicsot. Püspökségeket alapított, templomokat, kolostorokat építettetett.
Neki is köszönheti, hogy I. István királyunkat 1192-ben szentté avatták, valamint fiát Imre herceget is.
Lovagkirályként számos alkalommal örökítették meg templomok festményein, szobrokon.
Erdélyi utazásaim során magam is sokszor láthattam az elmúlt években, évtizedekben feltárt templomi festők maradványait, ezek restaurálása nem kis feladatot jelent a művészeknek.
Kultusza Nagyváradtól Nyitráig, a korábbi magyar területek számos településén ma is élő.
Kisebb és nagyobb falvak, templomok viselik nevét.
Szent László 1095. július 29-én, Nyitrán tért meg őseihez.
Budapest közelében a festői hegyek között található Pilisszentlászlón is megemlékeztek Szent László királyunkról, Franyó Rudolf, korábbi polgármester szervezésében.
A római katolikus kápolna mellett található Szent László szobor és az I. és II. világháborús ősök emlékművének megkoszorúzása során a falu plébánosa – helyi lakosok mellett – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jeles oktatói és polgárőrök is lerótták kegyeletüket.
(Szent László a polgárőrök védőszentje)
Megtiszteltetésnek tartom, hogy a meghitt kegyeleti alkalmon képviselhettem a Polgári Kisgazdákat.
Nehéz években vezette országunkat I. Szent László király. Most is nehéz időket élünk sok szempontból. Az ő erejéből, hitéből merítsünk mi is erőt, kitartást. Emlékét őrizzük meg úgy, hogy kellően okuljunk nemes cselekedeteiből.
Dr. Bakos Zoltán, KPE szakértő
