Ha van olyan jogterület, mellyel a jogalkotó is és a jogalkalmazó is folyamatosan foglalkozik, az a gyermekekkel történő kapcsolattartás. A jelek szerint a gyakorlati élet mindig felhoz olyan esetet, amely miatt érdemes foglalkozni ezzel a kérdéssel, hiszen a gyermekek sorsa, a szülők és a gyermekek kapcsolata az egész társadalmat érintő témák.
Most az Alkotmánybíróság 14/2023. számú határozatát szeretném röviden ismertetni ebben a témakörben.
A tényállás szerint az indítványozó édesapa és felesége házasságát felbontották, a gyermek az édesanyjánál került elhelyezésre, szabályozták a kapcsolattartást azzal, hogy a gondozó szülő ilyenkor a gyermek személyazonosító igazolványát és TAJ kártáját is köteles átadni.
2022 februárjában az édesapa előre tájékoztatta volt feleségét, hogy a három nap alatt a gyermekkel Romániába kíván utazni a nagyszülőkhöz, kérte az európai egészségbiztosítási kártya átadását is. A határnál derült ki, hogy az igazolvány lejárt. Visszafordultak, az apa kérte másnapra az útlevél átadását, hogy átléphessék a határt. Ezen kérésnek az anya nem tett eleget. Az apa a bíróságtól kérte annak megállapítását, hogy az anya magatartása miatt hiúsult meg a láthatás, és kérte annak pótlását.
A bíróság elutasította a kérelmet, mert a láthatás megvalósult, csak nem az eredeti tervek szerint, és a apától elvárható lett volna az iratok előzetes ellenőrzése. Másrészről álláspontjuk szerint az útlevél nem szerepelt az eredetileg is átadandó iratok listáján.
Fellebbezés folytán a Törvényszék járt el. Itt kimondták, hogy a gondozó szülő köteles gondoskodni az iratok érvényességéről, az útlevelet is át kell adnia, de a kapcsolattartás pótlását nem rendelték el, mivel a hatályos jogszabályok szerint hat hónap elteltével ez már nem pótolható, márpedig a II,. fokú döntés meghozataláig több, mint hat hónap telt el.
Az édesapa jogi képviselő nélkül fordult az Alkotmánybírósághoz,a jogértelmezést tévesnek, önkényesnek vélte, főleg úgy, hogy ő maga a bírósági eljárás elhúzódását nem okozta.
Sérültnek vélte a tisztességes eljáráshoz való jogát és a magán-és családi élet gyakorlásának jogát is. A kérelmet befogadták, alaposnak találták!
A hosszas és alapos jogi indokolás lényege, hogy az apa véleményét elfogadták, jogosnak tartották a kapcsolattartás pótlására vonatkozó igényt is, még a hat hónap eltelte ellenére is! Ha ez nem így lenne, kiüresedne az alapjog!
A Törvényszék ítéletét megsemmisítették, ebben és minden egyéb ügyre vonatkozóan is kimondták, hogy a kapcsolattartás pótlására a legközelebbi alkalmas időpontban sor kell kerüljön!
A Polgári Kisgazdák értékrendje szerint a gyermekek nevelésére a családban kell/ene/ megtörténni, de sajnos előfordul, amikor ez nem lehetséges. Ilyenkor viszont mindkét szülő joga és kötelessége a gyermekkel való törődés és ennek során az együttműködés. Helyes és üdvözlendő, hogy az Alkotmánybíróság is messzemenően ezt az álláspontot, a gyermekek érdekeit tartja elsődlegesnek!
Dr. Bakos Zoltán, KPE szakértő
