2022 év őszén került elfogadásra az Országgyűlés által a jogszabályok társadalmi egyeztetéséről szóló törvény, melyet az Európai Bizottsággal történő megegyezés érdekében alkottak meg.
Érdemes azonban a módosítást az alapul szolgáló törvénnyel , a 2010. évi CXXXI. törvénnyel egybefoglalva megismerni, mert az értelmezhetőségnek és az alkalmazhatóságnak ez a feltétele.
Fontos tudnivaló, hogy a társadalmi egyeztetés hatálya nem terjed ki a különleges jogrendben alkotható jogszabályok előkészítésére, és nem kell társadalmi egyeztetést lefolytatni az alábbi tárgykörökben:
fizetési kötelezettség
állami támogatás
költségvetés és annak végrehajtása
az európai uniós,illetve a nemzetköri forrásokból nyújtott támogatás
nemzetközi szerződés kihirdetése
szervezet, intézmény lapítása,
Nem lehet társadalmi egyeztetést lefolytatni , ha az egyeztetés Magyarország fontos honvédelmi,nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi,természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.
A nem szakemberek számára nagy könnyebbséget jelent, hogy amennyiben a tervezet a törvény több mint egyötödét módosítaná, úgy azt egységes szerkezetben,a tervezett módosításokat külön is megjelölve kell közzétenni.
Az egyeztetés lehet a honlapon megadott elérhetőségen keresztül való véleményezés, a miniszter által bevont személyek, szervezetek, intézmények közvetlen véleményezése, de a miniszter további, más formákat is igénybe vehet.
Az általános egyeztetés lefolytatása minden esetben kötelező. A honlapon megadott elektronikus levélcímen bárki véleményt nyilváníthat,de a névtelen véleményeket törölni kell.
A véleményezési határidő nem lehet kevesebb nyolc napnál. A beérkezett vélemények mérlegelésére legalább öt napot kell biztosítani a kiadás előtt.
A jogszabály előkészítéséért felelős minisztert egyedi válaszadás kötelezettség nem terheli.
Érdemes foglalkozni a közvetlen egyeztetés kérdésével.
A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter stratégiai partnerségi megállapodást alakíthat ki olyan szervezetekkel,melyek készek a kölcsönös együttműködésre,és amelyek az adott jogterületet érintően széleskörű társadalmi érdeket jelenítenek meg, vagy tudományos tevékenységet végeznek.
Stratégiai partnerség különösen a civil szervezetekkel, egyházakkal, szakmai-tudományos szervezetekkel, országos nemzetiségi önkormányzatokkal, érdek-képviseleti szervezetekkel, köztestületekkel, felsőoktatási intézményekkel alakítható ki.
Mindezeket megállapodásban kell rögzíteni, ebben a tárgyköröket,a kapcsolattartás módját, a megállapodás időtartamát kell rögzíteni. A megállapodást honlapon mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni!
Személyes részvétellel is tartható egyeztetés, erre kellő felkészülési időt kell biztosítani.
A Kormány felelőssége, hogy a jogszabálytervezetek legalább 90 %-a a társadalmi egyeztetés körébe tartozzon.
A kormányzati ellenőrzési szervnek nem lehetősége, hanem kötelessége mulasztás esetén pénzbírság kiszabása.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal évente nyilvános jelentést tesz az egyeztetések megtörténtéről.
A jövőben tehát minden állampolgár és szervezet számára adott a lehetőség, hogy a jogszabályok alakításában érdemben részt is vegyen, de ez csak akkor válhat élővé, ha a lehetőséggel élnek is az állampolgárok és a szervezetek! A Polgári Kisgazdákat azzal biztatom erre a tevékenységre, hogy Kisgazda Polgári Egyesület élni kíván és élni fog az ország és tagjaink érdekében az új lehetőséggel!
Dr. Bakos Zoltán, KPE szakértő
