Dr. Bakos Zoltán – Polgári ízlés : A magyar építészetről szóló törvény koncepciója

pestmegye.com

Immár hónapok  óta bárki számára elérhető  az Építési és Közlekedési Minisztérium által készített, A magyar építészet koncepciója címet viseli törvénytervezet.

Kevés olyan ember van Magyarországon, aki élete során ne építkezne, és  igen sok szakember alanya az építkezéseknek, számos hatóság pedig a közreműködője. Az új törvény társadalmi vitája zajlik, tehát még nem beterjesztett törvényjavaslatot, hanem csupán koncepciót tudok jelenleg ismertetni .Ennek lényege, hogy olyan törvény szülessen meg, mely az életminőség és az érdekvédelem igényein túl képviseli minden magyar állampolgár, továbbá a települések és a építész szakma érdekeit.

Az elképzelés szerint több jelenlegi törvény rendelkezéseit korszerűsített tartalommal átveszik és egységes, áttekinthető kódexben rögzítik. Felismerték, hogy az épített környezet befolyásolja  életminőségünket, a magyar táj alakítása kapcsán ez közügy is ,szerepet játszik a klímavédelemben is.

Mivel az építési tevékenység  országépítő közügy is, az új szabályoknak a polgári jó ízlést kell kiindulási alapnak tekinteniük.

Maga a koncepció  79 oldalas tömény szöveg, amit főleg az érintetteknek érdemes már most áttanulmányozniuk, szükség esetén javaslataikat megtenniük. Nem könnyű, nem egyszerű olvasmányról van szó!

Minden törvény esetében az értelmezés az elsődleges szempont. Jelen esetben csupán az értelmező rendelkezéseket hetven részletesen ismertetett pontban sorolják fel!

A törvény  kiemelt célját  hét, tárgyi hatályát tíz pont sorolja fel.

Kiemelik, hogy az építészeti alapelvek túlmutatnak a normatív szabályokon, ezek

  • a polgári jó ízlés és az építészeti minőség elve
  • a szükséges minimum elve
  • a kritikai regionalizmus-alapú megközelítés elve
  • a természeti környezet megőrzésének elve
  • a barnamezős területek elsőbbségének elve
  • az építészeti örökség megóvásának és méltó hasznosításának elve
  • az emberi életminőség, valamint az anyagi javak védelmének elve
  • a hazai ellátásbiztonság elve
  • az ágazati követelmények érvénysülésének elve
  • a szabályozó felelősségének elve
  • a szabályosság elve
  • a digitalizálás elve.

Az állam és a helyi önkormányzatok feladatai körében az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter, a települési önkormányzat jogai és kötelességei kerültek megfogalmazásra.

A szakmai kamarák, a főépítészek, a tervtanácsok, a főmérnökök és az országos tájépítész szervezeti, közfeladati szerepe, munkája, feladatai, szintenkénti beosztása súlyozott  leírásként szerepel a koncepcióban, mely egyben meg kívánja szüntetni a vármegyei  önkormányzati főépítész jogintézményét.

Az eddigi két önálló  hatósági hatáskör egyesül, az új hatóság neve  építésügyi hatóság lesz.

Az építtető és a tervező körében szigorodnak a szabályok, meghosszabbodik a szakmai gyakorlati idő, szigorodnak a szankciók.

A kötelező tervezői művezetés és kötelező felelősségbiztosítás az építtető érdekeit védi.

A törvény által javasolt változtatások összegzését kilenc pontban, több oldalon keresztül sorolják fel. Ezek mindegyikét annyira fontosnak tatom, hogy kiemelni egy részt sem kívánok, a törvény elfogadása esetén azok betartása elengedhetetlen lesz.

Az építési engedély  hatálya egységesen tíz év lesz. Az engedély nélküli létesítés esetén tíz éven túl a legalizáláshoz elegendő lesz a hatósági bizonyítvány,és az épület átvezethető lesz az ingatlan-nyilvántartásban. Rendezik a mobilházak ügyét is:  lerakásukat  tudomásulvételhez kell kötni.

Az ügyintézési határidőket csökkentik.

Az építési folyamat a tervezéstől a kivitelezésig minden folyamatra kiterjedő iránymutatást ad, fő szabály az írásbeliség,az elektronikus építési napló vezetési kötelezettség. Újdonság, hogy a használatbavétellel egyidejűleg kiállításra kerül az épület szervízkönyve.

Az uniós értékhatárt elérő beruházásokra Mintavételi és Megfelelőség-igazolási Terv készítése szükséges.

A koncepció  ösztönzi a magyar alapanyagok felhasználását és az energiahatékonyságot.

A szükséges nyilvántartásokat,szakrendszereket 12  pontban sorolják fel.

Külön rész foglalkozik  az oktatással, képzéssel, meghatározva ebben a Kormány feladatait is.

Bevezetik a haszonélvezeti joghoz hasonló építményi jog intézményét, amikor a telek és az  épület jogosultjának személye elválik.

Jelenleg még nem tudjuk, hogy a végső törvény-javaslat mikorra készül el, azt mikor fogadja majd el az Országgyűlés, de a Polgári Kisgazdák örömmel támogatják , hogy ez a nehéz , sok témát felölelő kérdés egységes és hosszabb távra szóló szabályozást fog kapni.

Dr. Bakos Zoltán, KPE szakértő