A felperes és az alperes / később, az alkotmánybírósági eljárásban indítványozó / fele-fele arányban öröklés jogcímén szereztek tulajdonjogot egy ingatlanon.
A felperes a közös tulajdon megszüntetése érdekében terjesztett elő keresetet a Törvényszék előtt,és előadta, hogy ténylegesen egyikük sem tartózkodik az ingatlanban, így kérte a közös tulajdonon megszüntetését úgy, hogy árverési közös értékesítésre kerüljön sor.
Az alperes lakcímeként a perbeli ingatlant jelölte meg.
A keresetlevél „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a bíróságra, így azt kézbesítettnek tekintették, bírósági meghagyás kibocsátására került sor,me3lyben elrendelték az árverési közös értékesítést. Ezt is „nem kereste” jelzéssel kapták vissza,az jogerőre emelkedett.
A NAV fizetési felhívást küldött az alperes-indítványozónak a bírósági eljárási illeték megfizetésére.
Az indítványozó a törvényszékhez fordult, előadta,hogy az egész eljárásról a NAV felhívásából értesült, egyben lakcímkártyájának másolatát is csatolta, és ezzel igazolta, hogy évek óta más a bejelentett lakása, mint az ingatlan. Kérte az illeték mérséklését. Ezt a kötelező képviselet hiánya miatt érdemi vizsgálat nélkül elutasították.
Az indítványozó az Alkotmánybírósághoz fordult, mert tisztességtelennek tartotta az eljárást, hiszen a törvényszék az iratokból is tudta,hogy nem az ingatlan az ő tényleges lakcíme. Így lehetősége sem volt arra, hogy érdemi nyilatkozatot tegyen.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó kézbesítési kifogást nem terjeszthetett elő, mert annak határideje három hónap, igazolásnak nincs helye késedelem esetén., tehát tényleges jogorvoslati lehetősége nem volt a félnek.
Megállapították, hogy a perben nem hiteles tulajdoni lapot csatolt a felperes,melyen tényleg az ingatlan volt alperesi címként feltüntetve. Közhitelesen tehát a cím nem lett igazolva!
Elfogadták a felperesi nyilatkozatot, hogy nem lakott az ingatlan,de önellentmondásként lakcímként azt mégis tudomásul vették..
A Törvényszék magatartása érdemben befolyásolta az eljárást és a végeredményt.
Mindezek miatt az Alkotmánybíróság a Törvényszék bírósági meghagyásának alaptörvény-ellenességét megállapította és azt megsemmisítette.
Érdemes ezen ügy kapcsán is megemlíteni, hogy mindenki saját maga köteles gondoskodni arról, hogy az ingatlan-nyilvántartásba valós címe kerüljön bejegyzésre, ehhez a bejelentést meg kell tennie! Ez az eljárás is egész másként alakult volna, hiszen a nem hiteles tulajdoni lapon is az új cím került volna feltüntetésre…
Azt is észrevételezni lehet, hogy a posta valós tényt tüntessen fel, mert mást jelent, ha valaki adott címen ismeretlen, és mást az,ha nem kereste a küldeményt…
Polgári Kisgazdaként megnyugtatónak találom, hogy olyan ügyben, ahol az eljárást kezdeményező fél nem járt el tisztességesen, a bíróság pedig nem volt elég körültekintő, mégis biztosították az ügyfél alapvető jogainak az érvényesülését!
Dr. Bakos Zoltán, KPE szakértő
