A Fővárosi Törvényszék, a Fővárosi Ítélőtábla, majd a Kúria járt el abban a peres ügyben, melyben 2022-ben hozott döntést magánszemély indítványozók kérelmére az Alkotmánybíróság, megállapítva a döntések alaptörvény-ellenességét, így azokat meg is semmisítette.
Egy budapesti ingatlan 1950-től egészen 1991-ig a Magyar Állam tulajdonát képezte, kezelője a Házkezelési Igazgatóság volt. 1991-ben törvény erejénél fogva az ingatlan tulajdonjogát a kerületi önkormányzat szerezte mg, a kezelő személye nem változott. 1993-ban magánszemély vásárolta meg a telket, a kezelő természetesen törlésre került. Az új tulajdonos 203-ban értékesítette az ingatlan egy gazdasági társaságnak, mely megfelelő engedélyek birtokában. A társaság két darab háromlakásos lakóépületet létesített, melyeket 2006-2007-ben magánszemélyek részére értékesített.
Eddig a telek jogi sorsa, de az ügyben a gyakorlati hasznosítás, ami sajnos jelentőséggel bír.
Még 1954-ben egy kisiparos gyártási kérelmet terjesztett elő purinsav, pikrinsav, stb. gyártására , ezt meg is kapta az iparigazolvánnyal együtt. A vegyipari tevékenységet egészen 1979-ben bekövetkezett haláláig folytatta, méghozzá az általa bérelt, fent ismertetett sorsú telken. Az adatok szerint a kisiparos népgazdasági szempontból fontos tevékenységet végzett.
A környék lakóitól számos panasz érkezett az évek folyamán az akkor illetékes szervekhez a levegő, a talajvíz szennyezése miatt, mely állításuk szerint emberre, állatra, növényzetre egyaránt ártalmas volt. Érdemi intézkedésre soha nem került sor.
Az iparos halála után, 1980-ban a műszaki osztály felhívta az özvegyet és az örököst, hogy a rossz állapotban lévő épületet bontsák el, a területet adják vissza. Ez megtörtént.
1987-ben a műszaki osztály megállapította, hogy a területen robbanó és mérgező vegyület található, szakértő céget bízott meg a vizsgálatok elvégzésére. A vélemény talajcserét írt elő.
Ilyen előzmények után vette meg a magánszemély a telket, és a szerződés előírta a környezetszennyezés megszüntetését. A talajcsere, elszállítás megtörtént, egyetlen szakhatóság sem emelt kifogást.
Mindezeket követően vette meg a telket a gazdasági társaság, létesített engedély birtokában lakásokat, értékesítette azokat.
2010 év júniusában a lakásoknál egymást követően két alkalommal is robbanás történt, a lakások lakhatatlanná váltak. A műszaki osztály kötelezte a tulajdonosokat az életveszélyes helyzet megszüntetésére, szakértői vélemény beszerzésére.
A szakértő megállapította, hogy addig nem ismert pince van az épületek alatt, ott robbanó és rákkeltő anyagok vannak, ezek a lakófunkcióval összeegyeztethetetlenek. A szakértői a mostani tulajdonosok felelősségét kizárta.
A tulajdonosok mindezeket követően terjesztettek elő keresetet a korábbi tulajdonosok, a kármentesítést végző szervek és a Magyar Állam ellen az adásvételi szerződések érvénytelenítése és kártérítés iránt.
A kereset jogerősen elutasításra került.
Ezt követően terjesztették elő az alkotmánybírósági panaszt, melyet befogadhatónak találtak.
Az ügyben vizsgálni kellet a rendszerváltozás előtti jogszabályokat, Alkotmányt is, figyelemmel például arra, hogy a kisiparos népgazdasági érdekből végezte munkáját, illetve a szakhatósági döntésekre. Az Államot már korábban is többletkötelezettség terhelte!
Az Alkotmánybíróság megjegyezte, hasznos volna, ha rendelkezésre állna egy olyan közhiteles, lehetőleg az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatbázis, mely tartalmazza az ingatlanok szennyezettségét, a kármentesítést.
Az egészséges környezethez való jog alapján az Állam felelősségét is vizsgálni kell, az fennállhat. Környezetszennyezést mulasztással is el lehet követni.
Mindezek miatt a korábbi ítéletek megsemmisítésre kerültek azok alaptörvény-ellenessége miatt és természetesen új eljárás lefolytatása szükséges.
Hogy hány év kell majd a jogerős ítélet meghozatalára, azt megjósolni sem tudom, mert valóban nem szokványos ügyről van szó. Ezt már csupán az is bizonyítja, hogy a 15 alkotmánybíróból öten párhuzamos indokolást, egy alkotmánybíró pedig különvéleményt terjesztett elő.
/ A párhuzamos indokolás lényege, hogy a döntést támogatja a bíró, de más jogi alapból, mint azt megfogalmazták. Különvélemény esetén a bíró részben vagy teljesen a többiekétől eltérő álláspontot fogalma meg./
A felrobbant, lebontott lakások tulajdonosaival mélységesen együtt kell éreznie minden Polgári Kisgazdának, minden jóérzésű embernek. Mindig megemlítem, hogy adásvételkor kellő körültekintéssel kell eljárni, de ez az ügy meghaladja a szokásos kereteket, a legóvatosabb jogásszal is előfordulhatott volna. Csupán az nyugtat meg, hogy az Alkotmánybíróság alapos indokolása kellő iránymutatást adott, így az érintetteknek alapos reményük van arra, hogy végső soron a Magyar Állam felel majd a kárért. Az átéltekért teljes kárpótlásra nincs mód…
Dr. Bakos Zoltán
KPE szakértő
