Az Alkotmánybíróság 2023. március végén közzétett határozatából az ügy teljes előzményét nem ismerhetjük meg, de talán jobb is, mert az ismert adatok alapján is szomorú képet festhetünk a család helyzetéről.
A Kerületi Gyámhivatal szabályozta 2020-ben az elvált szülők között a gyermekkel történő kapcsolattartást, amit a Fővárosi Gyámhivatal részben megváltoztatott. Ennek értelmében a későbbi alkotmánybírósági indítványozó minden hónap két szombati napon találkozhatott a gyermekkel szakember jelenlétében.
Mindkét szülő peres eljárást indított ezen közigazgatási határozat ellen
2022 év elején két alkalommal is a kapcsolattartás során a gyermek a fal felé fordult, elutasító volt, majd kirohant, nem tért vissza.
Az indítványozó a bíróságtól kérte az elmaradt láthatások pótlását, szerinte a másik szülő nem készítette fel megfelelően a gyermeket. A bíróság elrendelte a pótlást, a másik szülő fellebbezett a döntés ellen. A Fővárosi Törvényszék elutasította pótlásra irányuló kérelmet, figyelemmel arra, hogy időközben az alapügyben új határozat született, mely új eljárásra kötelezte a Gyámhatóságot.
Az indítványozó ezt követően nyújtotta be alkotmányjogi panaszát, mert álláspontja szerint sérült magán-és családi élet védelméhez való joga.
Az Alkotmánybíróság szerint érdemi vizsgálatot megalapozó indoklást nem tartalmazott az indítvány, hiszen a megsemmisített döntés végrehajtására nem volt lehetőség.
Mindezek miatt a kérelmet visszautasították, a kapcsolattartási eljárás pedig folytatódik a gyámhatóság előtt…
Hogy melyik szülő mikor és hogy viselkedett a gyermekkel, volt-e kellő oka a gyermeknek arra, hogy elzárkózzon, a nevelést végző szülő a másik szülő ellen nevelte-e a gyermeket, mindezeket nem tudjuk.
Azt viszont szerintem tényként szögezhetjük le, hogy emberileg, szülőként egyikük sem állt a helyzet magaslatán, nem vették kellően figyelembe gyermekük fejlődését, sorsának alakulását. Csak bizakodhatunk abban, hogy a szülők kölcsönösen változtatnak egymáshoz való viszonyukon, és a gyermek nem szenvedett egész életére kiható sebeket.
Nem véletlen, hogy a Polgári Kisgazdák hármas jelszavának egyike a CSALÁD szó, és történjék is bármi két ember kapcsolatában, fontosnak tartom, hogy a gyermek érdekeit mindig helyezzék saját érdekeik elé, az ő jövőjét, egészséges testi és lelki fejlődését tartsák fontosnak!
Dr. Bakos Zoltán, KPE szakértő
