Több éves eljárásra tett pontot az Alkotmánybíróság, amikor meghozta az alkotmányjogi panaszt elutasító döntését.
A tényállás szerint több hrsz ingatlannak tulajdonosa a felperes / az Alkotmánybíróság előtt indítványozó /. Ezeken nyári konyhát, tárolóépületeket, kerti építményt, medencét, térburkolatot létesített, anélkül azonban, hogy engedélyt kért volna vagy bejelentést tett volna.
Mindezek miatt az építmények elbontására kötelezték, ugyanis az adott terület teljes mértékben építési tilalom alatt állt.
A határozat ellen fellebbezést jelentett be, de Kormányhivatal elutasította a kérelmet. Ezt követően fordult keresettel a Törvényszékhez a felperes, mert jogszabálysértőnek találta a döntést. Hivatkozott arra is, hogy a tilalomról nem volt tudomása.
A keresetet elutasították, ezt követte a Kúria előtt felülvizsgálati eljárás, de ott szintén nem teljesítették kérelmét.
Így fordult az indítványozó az Alkotmánybírósághoz, ahol előadta, hogy a négy hrsz-en lévő ingatlanai átminősítése érdekében eljárást kezdeményezett, a döntés előtt sérelmesnek, jogszabálysértőnek találta a bontásra kötelezést.
Az Alkotmánybíróság álláspontja az volt, hogy a fennálló állapotból, tehát a tilalmi helyzetből kell kiindulni, így viszont a döntések nem voltak jogszabályellenesek, főleg nem alkotmányjogilag sérelmesek.
Mindezek miatt a panaszt visszautasították.
Úgy gondolom nem nehéz a következtetések levonása sem a Polgári Kisgazdáknak, sem másnak:
minden építkezés előtt megfelelően tájékozódni kell, hogy az adott területen lehet -e és mit létesíteni? Ezt követően azt is tisztázni kell, hogy a tervezett létesítményre szükséges-e engedélyt kérni, netán elég azt bejelenteni? Az előzetes lépések betartásával sok felesleges idegességet, költsége takaríthat meg a tulajdonos!
A tanulság: az építkezések során is be kell tartani a jogkövető magatartást!
Dr. Bakos Zoltán, KPE szakértő
